Pontosan egy tucat túrázó csatlakozott hozzám, magamat most nem számoltam
bele a létszámba - bár nem vagyok babonás. Úgy tűnik van igény a vasárnapi
túrázásra mert van aki akkor ér rá és persze nem szabad elfelejteni, hogy az
igazi túravezető nem szervez rá más túrájára, csak aki nem ért hozzá. :-)
Zöldtúránkat ismét Kisvaszaron kezdtük, a helyi pecsételő helyen. Az irodai
munka után végigsétáltuk a kis falut , Bambit most nem láttuk. A műemlék templom
és előtte a Szent Flórián szobor, az egykori Esterházy kastély zárt kerítései
már ismerősek voltak. Lassan elhagytuk a falut és egy erdészeti úton mentünk
tovább.
Mellettünk szép erdők ontották a párát, a hajnali zápor miatt minden
nagyon vizes volt, és talán ez volt a legnehezebb szakasz a nagy páratartalom
miatt számomra. Az út szélén frissen mosott szép fekete szeder várt ránk. Az
aszfaltos út makadámra váltott és gyorsan megérkeztünk a Köszvényesi
vadászházhoz.
Előtte kényelmes padok, asztalok várják a megfáradt vadászokat de
a túrázókat nem mivel mindez a nagyon feltűnően lezárt kerítés másik oldalán
található. Eszembe is jutott, hogy a közeli Jó Szerencsét vadászháznál milyen
kellemes volt megpihenni. Nyilván itt más a gazda! Megpihentünk az öreg tölgy
árnyékában, fejünk felett a lódarazsak békésen zümmögtek a fán, hogy ez így is
maradjon odább költöztünk.
Pihenés után erdei ösvényen leküzdöttük az első emelkedőt és felérve a
tetőre nagyon szép kilátás tárult elénk a Mecsek Ny-i része felé. A közelben
található az útvonal GCZSAV geoládája melyet a fára mászni is jól tudó
Zsombi túratársunk gyorsan begyűjtött az aggódó anyukája feje felett.
Itt a
hegytetőn néha feltámadt a szél ami nagyon jól esett, a felélénkült csapat aztán
gyorsan kiért füves rétre amelynek szélén kis tábla jelzi a letérést a Csonka
Ferenc forrás felé.
A szépen foglalt forrás most alig csepergett mellette az
árnyékban pihentünk egy kicsit de volt aki a közeli vadkörtefát vette
kezelésbe.
Csonka Ferenc (1924-1986) Pécs egyik legnépesebb cserkészcsapatánál kezdte
el példaértékű munkásságát. Fölszentelése után a katakomba cserkészet egyik
legeredményesebben munkálkodó apostola lett. Rendszeresen cserkésztáborokat
szervezett. Sajnos az akkori rendszerben rendszeresen zaklatták, munkájáért
elítélték. Püspöke 1973-ban kővágószőlősi plébánosnak nevezte ki. 1986-ban
bekövetkezett tragikus halálának oka vitatott. A forrás felszentelése 2006.
október 14-én volt Ivasivka Mátyás cserkésztiszt és a cserkészek
jelenlétében.
A pihenés után lendületből kereszteztük a Komlóhoz tartozó Kisbattyán
településrészt melynek faluképe úgy ahogy van mindenestől védett.
Ezután egy kis kevergés után csak megtaláltuk a teljesen benőtt utat majd
egy erdei emelkedő következett és a tetején összetalálkoztunk a DDP szép piros
sáv jelzésével ami itt egy pár száz méteren a zölddel fonódik.
A Kis Kút-orma
341 m-es csúcsának közelében elértük a piros kereszt jelzést. Tőlünk K-re
a Völgység-patak melletti országútról már felhallatszott az autók zaja és a mi
zöld sávunk itt a Barna-kő sziklánál meredeken ereszkedik alá. Itt letértünk a
túramozgalmunk útvonaláról és a piros kereszten haladtunk tovább Komló felé.
Lassan egyre több pince tűnt fel az út mellett, a lejtő most jólesett és gyorsan
le is értünk az egykori bányászvárosba. Mivel időnk bőven volt néhányan még
megkerestük a városka szép gótikus műemlékét a Hasmányi templom romjait ami a
kórház feletti erdőben található.
Komló középkori templomromja a kórház melletti hegyoldalon (Hasmány-tető),
az erdő fái között bújik, a templomrom a középkori Komlód falu kicsiny
kőtemplomának megmaradt romja. A falut a XIII. században (1256) említik először,
mint a pécsváradi bencés apátság birtokát „villa Complov” néven. A pápai
adójegyzékben, mint Komlód szerepel, és Gergely nevű papja 1333-ban 30 báni
dénár tizedet fizetett. Lakosainak száma akkor 100-120 fő lehetett.
Komló középkori templomromja a XIV. század elején koragótikus stílusban
épült, az ún. egyhajós, egyenes szentélyzáródású, középkori templomok közé
tartozik. Az egyházi „Canonica Visitatio” 1733-ban már csak romként tesz róla
említést. Hajója téglalap alaprajzú, 5,90x8,40 m-es alapterületű. A szentélye a
hajónál keskenyebb, szintén téglalap alaprajzú, méretei: 3,70x4,10 m. A hajót és
a szentélyt diadalív választotta el egymástól. A szentélyből északi irányban
nyílik a 2,80x3,65 m-es belső méretű sekrestye. Ny-i oldalát két támpillér
erősítette meg. A templomnak tornya nem volt. Kapuja a templom déli oldalának
közepén található, eredeti formájában kosáríves boltozatú volt.
Forrás és még több információ: turautak.com
Természetesen az itt található GCKROM
geoládát is sikeresen begyűjtöttük. A templomromtól leereszkedve gyorsan a
városközpontba értünk ahol a buszmegálló közelében Hajni már feltérképezte
mindazokat a lehetőségeket amivel a dehidrálódás elkerülhető és lehetőség volt a
túra szabályos befejezésére.
A jéghideg Steffl orvosság volt a túra végén. A 20 km-es táv és szint önbevallás alapján 3 főt 'lefárasztott', ami vissza van hasonló lesz! A
buszoknál volt egy kis menetrend keveredés de aztán Mánfán már újra együtt volt
a csapat és a tervezett időpontban visszaérkeztünk Kaposvárra.
Köszönöm, hogy velem tartottatok!
A korábbi zöldtúrákról itt olvashatsz:
Még két túra van hátra a 'zöldtúrákból' melyek a Keleti-Mecsek és egyben a
hegység legszebb részein vezetnek majd, érintve a Vár-völgyet és az Óbányai-
völgyet, megnézzük a hegység szép vármaradványait a Máré és Réka várakat a
Pusztabányai üveghutákat a sok sok forrást és a híres lépcsős vízesést.
Mindkettő körtúra lesz és lehetőség szerint jó lenne telekocsis módszerrel
megoldani, én azon leszek.
Még több fotó katt a kis képre:
 |
| Mecseki Zöldtúra (Kisvaszar - Kisbattyán - Komló) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése