Régen jártam a Herceg-források környékén így aztán adott volt a lehetőség,
hogy ezt a hiányt pótoljam.
11 fős csapatunk autóbusszal ment Cserénfáig, megnéztük a központ
látnivalóit, majd a zöld sáv jelzésen hagytuk el a falut.
A falu végén 10-en a
Herceg-forrás felé indultunk a sárga kör jelzésen, később 11-ik társunkat is
sikerült meggyőzni, hogy az a helyes irány, csak az Ő térképén még nem volt
rajta.
Egy mély horhóban lassan emelkedett az út és néhány pincét, romosakat is
érintve értünk fel a dombtetőre, majd árnyas öreg erdőben kezdtük meg az
ereszkedést a források völgyébe.
A sárga kör jelzés járhatósága enyhén szólva is nagyon sz@r volt. A csalán
nálam is nagyobb volt, és bizony jó hosszú szakaszon kellett ezen a csapásnak
sem nevezhető gaztengeren átvágni.
A Dél-Dunántúl dombvidékeire tipikusan jellemző, hogy azok az erdei utak
amik nem öreg erdőben vezetnek ilyenkor a vegetációs időszak csúcspontján
gyakorlatilag járhatatlanok.
Az elméletileg az erdő szélén vezető út aztán nem
sokkal a források előtt elérte az erdőt és innen már könnyebben haladtunk.
A források környékén a tipikus somogyi romhalmaz fogadott bennünket. A
három kifolyásos Herceg-forrásokat szinte teljesen betemette az iszap, a
kiépített pihenőhely, padok, asztalok összetörve várják a túrázókat.
A körülötte
látható fűrészpor maradványok alapján valószínűleg rádőlt egy fa favágás közben.
Ott jártunkkor is aktívan dolgoztak a favágók!
A források után ismét emelkedni kezdett az út, néhány sáros szakasztól
eltekintve jól járható volt. A sárga kör jelzés a sárga rom jelzésbe
csatlakozott, ezen túráztunk tovább. Útközben sok szép - bár számomra ismeretlen - gombát is láttunk. Az úton nagy aktivitással dolgoztak a favágók, látszott, hogy több napja vannak a területen, nyilván a szükséges engedélyek birtokában ...
A közlekedési lehetőségek miatt itt a
társaság több részre szakadt, akinek sietős volt még elérhette a korábbi helyi
autóbuszt is Szentjakabon.
Aki ráért a Kapos-parton jött be a városba és a
túra hivatalos befejezését követően Marci és kedves felesége vendégül látta a
csapatot.
Jól esett a hagyományos, lilahagymás, paradicsomos, paprikás zsíros kenyér
és hogy jobban csússzon a mézes pálinka és meggybor is előkerült.
Cicájuk is
csatlakozott hozzánk és megette Ildikó madárlátta szendvicsét. Közben az eső
is szemerkélni kezdett de ez már nem zavart senkit, hiszen már szilárd terepen
voltunk.
Megnéztük Marciék birtokát és aranyhalait is , volt köztük szép nagy sütni való
méret :-)
Köszönöm a túrát és a kedves vendéglátást!
Megjegyzendő: Erre az útvonalra teljes vegetációs időszakban soha többet nem
megyünk!
Még több fotó, katt a kis képre:
 |
| Cserénfa - Herceg-forrás - Kaposszentjakab |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése