Emléktúra Ozorai Pipó nyomában
Hát mi már csak ilyen öregecskén , a legrövidebb távot választottuk,
Siófokról autóztunk le Ozorára , a nevezés viszonylag gyorsan ment bár talán nem
a legszűkebb helyre kellett volna tenni az irodát. Lásd a Célba érést !
Térképet kaptunk, itiner nem volt így a falun belül egy kicsit
bizonytalankodva de megtaláltuk a helyes utat. Szalagozás volt. A Fenyves pont
felé a túra szinte összes szint emelkedését magunk alatt tudhattuk, egy helyen
egy négyes útkereszteződésben jó lett volna egy megerősítő szalag de végül is a
horhó irányát követve jó nyomon maradtunk.
A kukoricás és előtte a néhány m-es őserdő kellemes volt , még ilyen helyen nem túráztunk. A kihalt iskola és egykori falu vagy tanya maradványai nagyon szép helyen vannak , látszik is, hogy néhány házat már megvettek a természetbe visszavágyódó városiak.
Az erdő irtást gyorsan elhagytuk , nem kellemes látvány, a horgásztónál azért egy kis utat hagyhattak volna a kerítésen kívül a horgászok a turistáknak is.
A Sió átkelés érdekes és emlékezetes, mi bizony átmentünk már a buli kedvéért is, igaz sok időt vesztettünk mert egy népes gyermek csapat volt előttünk, de érdemes volt kivárni azt a 20 percet. Ja és kaptunk egy kis vörösbort is.
A kukoricás és előtte a néhány m-es őserdő kellemes volt , még ilyen helyen nem túráztunk. A kihalt iskola és egykori falu vagy tanya maradványai nagyon szép helyen vannak , látszik is, hogy néhány házat már megvettek a természetbe visszavágyódó városiak.
Az erdő irtást gyorsan elhagytuk , nem kellemes látvány, a horgásztónál azért egy kis utat hagyhattak volna a kerítésen kívül a horgászok a turistáknak is.
A Sió átkelés érdekes és emlékezetes, mi bizony átmentünk már a buli kedvéért is, igaz sok időt vesztettünk mert egy népes gyermek csapat volt előttünk, de érdemes volt kivárni azt a 20 percet. Ja és kaptunk egy kis vörösbort is.
Mi naponta keresztezzük a Siót a balatoni végén, nem hagyhattuk ki ezt a
kis ember vontatta csónakázást. A bal parton aztán egy kicsit belehúztunk , mert
nem tudtuk pontosan hogy ez az ut hosszabb vagy rövidebb mint a másik oldal de
kb. ugyanannyi lehet.
A Célban aztán több okból is moroghatnékom támadt, hosszú volt a sor, lassú volt a kiszolgálás, aranyos volt az a kissrác aki a jelvényeket adta, de amikor az udvaron állnak sorba akkor talán-talán jobb lett volna egy kicsit belehúzni... Teljesítési idő 2:50 volt a Sió átkelésnél ment el sok időnk.
A Célban aztán több okból is moroghatnékom támadt, hosszú volt a sor, lassú volt a kiszolgálás, aranyos volt az a kissrác aki a jelvényeket adta, de amikor az udvaron állnak sorba akkor talán-talán jobb lett volna egy kicsit belehúzni... Teljesítési idő 2:50 volt a Sió átkelésnél ment el sok időnk.
A nagyobb baj az volt, hogy rendes megérdemelt sör adagunkat alig tudtuk
beszerezni, mintegy 400 m-t kellett a faluba visszagyalogolni ahol szerencsére
az ebéd mellől felugrasztott kocsmáros néni jóindulatúan kiszolgált minket amit
aztán a háza előtt az utcán gyorsan meg is ittunk.
A várat csak kívülről néztük meg mert ebédszünet miatt az is zárva volt és
hát siettünk tovább, azért az udvarba sikerült belopózni.
A túra után , haza felé még felkerestük a várat Simontornyán, a képtárban megtaláljátok.
A túra után , haza felé még felkerestük a várat Simontornyán, a képtárban megtaláljátok.
Még több fotó, katt a kis képre:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése