Mindenek előtt jobbulást kívánok Lacinak mivel betegség miatt nem tudta levezetni ezt a szép zselici túrát.
A kb. 17 fős csapat Szilvásszentmárton mélyútján a kék sáv jelzésen ment fel a gerinc útra. Innen már inkább Józsi irányította a csapatot és így aztán a zöld sávon D-felé indultunk.
A szépen kiépített Mátyás-kutat sajnos csak néhányan tartották érdemesnek megnézni pedig megyénkben elég kevés az így kiépített forrás és pihenőhely. A Dennai erdőben jártunk ahol Mátyás-király is vadászgatott, az Ő emlékét őrzi ez a forrás ahol megpihent.
A másik kiépített forrásnál már megálltunk itt kis pihenőt tartott a csapat.
A másik kiépített forrásnál már megálltunk itt kis pihenőt tartott a csapat.
Feneketlen-kút
A Denna név - így nevezték régen a helyszín környékét - a szláv patriarchális családfő uralom emlékét őrzi. A szó a "dédszülőtől örökségképpen nyert falu"-t jelent. Denna eredetileg somogyi várföld volt. 1200 táján a pannonhalmi bencés apátság tótókat telepített a Zselicségbe, többek közt erre a területre is. 1268-ban Lőrinc nádor somogyi főispán a birtoknak egy részét a hetesi nemeseknek adományozta. Ezt IV. László megerősítette 1274-ben. 1490 táján Corvin János birtokolta a területet. 1722-ben a környező településekkel együtt a kaposi várhoz tartozott, mint puszta. 1726-ban a Batthyány családé, majd még ugyanezen évben átkerül az Eszterházy család birtokába. Nagy Lajos 1828-ban megjelent könyve szerint már egyetlen lakosa sem volt. Helyi hagyomány szerint a falu lakosait veszett farkasok pusztították el. A levéltári feljegyzések szerint a törökdúlás idején Kaposvár várának elfoglalását követően néptelenedett el a település. 1962-ben ásatásokat végeztek a Somogy Megyei Múzeum régészei a ma Szentegyházi tetőnek nevezett helyen. Megállapították, hogy valamikor egy 8,8m X 15,3m-es templom állt, mely alatt és körülötte temető húzódik, benne 3-4 ezer sírral. Így egyértelműen bizonyított a lakosság sorsa.
Denna maga, ahol a tó található, hajdanán Eszterházy birtok volt, amit mezőgazdasági területként hasznosítottak. A tó állatok itatására szolgált. Abban az időben a mezőgazdasági munkák java részét ökrös szekérrel végezték. A monda szerint a tóba süllyedt egy egész szekér ökreivel együtt, ezért kapta a Feneketlen-tó nevet. A tavat az 1950-es években tisztították ki, ekkor találtak benne szürke marha szarvat, ami alátámasztani látszik a régi legendát.
A Zselici Erdészet a területet 2004-ben kiépítette és a tó helyét kitakarítatta. Ma inkább kút jellege van, a vízmélysége kb. 1,5 méter.
A Zselici Erdészet a területet 2004-ben kiépítette és a tó helyét kitakarítatta. Ma inkább kút jellege van, a vízmélysége kb. 1,5 méter.
A források után az erdészeti aszfaltúton mentünk Bányára. A dombot toronyiránt kereszteztük. A közösségiház és temető után a horhón leereszkedtünk a Vicagera horgásztóhoz.
Innen már a régi vasút nyomvonalán gyalogoltunk tovább az egykori Somogyszentimre buszmegállójához. A 12.5 km-es túra nem a kiírt útvonalon vezetett de szép és látnivalókban gazdag volt az erdő és talán árnyékosabb is. Régen jártam erre így tetszett és időben vissza is érkeztünk.
Köszönöm a túrát.
Köszönöm a túrát.
Még több fotó, katt a kis képre:
Szilvásszentmárton - Bánya -
Somogyszentimre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése