A borzongató hűvös reggelen szorosabbra húztam a kabátom és ballagtam
tovább. Külső-Somogyban járunk, a megye talán legszebb része ez, a szinte
középhegységi hangulatú dombokkal, a kora tavaszi/késő őszi szép száraz és napos
időben nagyon szép túra várt ránk ....
Aztán felébredtem!
Mivel 30-35 fokos hőséget ígértek igyekeztem, hogy a 7-órás rajtnál már
Ságváron legyünk. Marikával és unokájával Ábellel aki Dániából érkezett, hogy
ismét, - immár harmadszor - végig járja a Tököló túrát gyorsan beneveztünk és
indultunk is. MTSZ kártyára 200 Ft kedvezmény volt így a nevezési díj 600 Ft ami
lényegesen kevesebb mint a kapott szolgáltatások értéke! Tab környékén még jól
látszott a hajnali zápor nyoma, de Ságvárra ebből nem sok jutott, csupán annyi,
hogy a nagyon párás reggeli melegben a 7 órás indulás semmi előnyt nem
jelentett.
A horhósban állt a levegő, én meg izzadtam ahogy csak a pórusaimon
kifért. Az első ellenőrző pontig enyhén emelkedett az út és itt a tetőn már volt
egy kis légmozgás.
Az erdőben a nagy vízmosás peremén lassan leereszkedtünk
arra a rétre ami minden túrán kritikus hely hiszen semmi árnyék nincs. Most
viszont egy békés birkanyáj elterelte a figyelmünket a melegről és gyorsan
elértük az erdőt.
Bogár mester tájékoztató táblája is áll még , itt az erdőben a
domb aljában egy jót pihentünk mert következett a Betyár-barlang emelkedője , na
ez nem kellemes de szerencsésen ezt is leküzdöttük.
Megkaptuk a második
pecsétet, aki akart bemászhatott a betyárok egykori lakhelyére aztán másztunk
fel ismét a domboldalon. Az erdőben egy sózó, etető hely, vaddisznó csapda és
mellette a magasles jelezte, hogy itt bizony komoly vadgazdálkodás folyik. Ennek
jelével később is találkoztunk!
A Virágmányi kunyhó megújult belsővel és ismét finom zsíros kenyérrel és
ásványvízzel várt bennünket. Szükség is volt rá! A harmadik pecsétet itt
kaptuk. Ettünk, ittunk , beszélgettünk kedves ismerősökkel aztán útra keltünk.
A horhóban egy felhőszakadás pár éve nagyon elmosta az utat de gyalog azért
jól járható a képes fa felé ereszkedve a löszbabák rejtelmeiről értekeztünk és
Ábel talált is egy csörgős változatot.
A kettéfűrészelés eredményére még várok
de nyilván valami szép kincs rejtőzött a belsejében A tiszteletreméltó öreg
tölgy még áll, néhány ága letört ugyan de él és még mindig fontos búcsújáró
hely.
Egy rövid de annál meredekebb kaptató következett a Bögöcse tetejére, ez
egy kopár de sok érdekes és védett virágot és borókást is nevelő dombhát. A 4.
pont ide települt, nem irigyeltem őket de volt vizük bőven mi is feltöltöttük az
apadó készleteket.
A dombról leereszkedve olyan “levegő” fogadott bennünket amit elmesélni sem
lehet! Nyilván a tervszerű vadgazdálkodás következtében a turistaút közepén
került terítékre egy süldő vaddisznó amit ott felejtettek. Hát ezt jó lett
volna időben észrevenni és eltüntetni onnan, borzalmas volt az “illat”.
A következő szakasz kisebb nagyobb megszakításokkal végig nyílt terep és
ismét izzadtunk is rendesen. Az 5. pontnál, egy pincénél aztán kifújtuk magunkat,
ettünk és főleg ittunk, volt aki még a bort is kipróbálta.
Sokan pihentek itt
aztán egy kis emelkedővel elértük a Bújó lik bejáratát, átbújtunk,
leereszkedtünk a dombról és közben biztató volt a távolban Ságvár
templomtornyait látni.
A falu enyhén hullámzó utcáján a beton alulról a Nap
felülről melegített bennünket. Nekünk a közelebbi templomig kellett menni és
mellette az iskolában már célba is értünk. Megkaptuk a teljesítés sorszámának
megfelelő kitűzőt Emléklapot , és az igazolást a megyei kupasorozathoz.
Utolsó
nekifutással egy árnyékos asztalnál elfogyasztottuk a hagyományos ÁLDOS levest és langallót,
– mind a két tányérral nagyon finom volt.
Nagyon finom hideg üdítő is volt a célban így ettünk, ittunk pihentünk.
Mit jelent az Áldos?
Ősi magyar áldozati étel. A „feláldozott” állat apróra vágott húsából
készült, zöldségek és friss fűszerkeverék hozzáadásával.
Elkészítési javaslat, ahogyan eleink készítették: végy egy üstöt, töltsd
azt meg friss vízzel, vess bele apróra vágott vöröshagymát s forrald fel. Mikor
lobog, vesd belé a húst, majd később a zöldségeket, fűszereket.
"Magnum aldomas fecerunt" (Jó lakomát csaptak) - jegyezte fel Anonymus
őseinkről latinul, de a lakoma nevét az áldomás magyar szóval írta. A szóban
benne van az "áld" ige - ez jelzi: a közös étkezés ünnepi alkalom.
Eleink továbbá nem lévén birtokában a mai konyhatechnikának, úgynevezett
hunüstben készíthették.
Az áldost kétféleképpen készítették:
- rövidlevű áldos (pörkölt)
Találkoztam régi és nem régi kedves ismerősökkel is a túrán és mindenképpen említést
érdemel, hogy Bárdos László sporttárs, akivel korábban több közös túrán is
voltam itt kapta meg a Kiváló természetjáró minősítését és a Kék Kör jelvényét
is! Gratulálok Laci!
Köszönjük a túra magas színvonalú rendezését Ságvárnak, és külön Bognár
Zsoltnak is! 10 éve csinálják ezt a túrát, 2007-ben ott voltam az elsőn és most
is csak azt mondhatom Somogy legjobb rendezése ez a túra. Nem véletlenül lett
országosan is dobogós ,mint a 3. legjobb túra 2016-ban. Gratulálunk a
rendezőknek ezért a megtisztelő címért is és mindenkit buzdítok, szavazzon jövőre is erre a túrára, mert megérdemlik!
Még több fotó, katt a kis képre:
Tökölő túra Ságvár (2017)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése