2017. július 8., szombat

Tökölő túra Ságvár (2017)

A borzongató hűvös reggelen szorosabbra húztam a kabátom és ballagtam tovább. Külső-Somogyban járunk, a megye talán legszebb része ez, a szinte középhegységi hangulatú dombokkal, a kora tavaszi/késő őszi szép száraz és napos időben nagyon szép túra várt ránk ....

Aztán felébredtem!

Mivel 30-35 fokos hőséget ígértek  igyekeztem, hogy a 7-órás rajtnál már Ságváron legyünk. Marikával és unokájával Ábellel aki Dániából érkezett, hogy ismét, - immár harmadszor - végig járja a Tököló túrát gyorsan beneveztünk és indultunk is. MTSZ kártyára 200 Ft kedvezmény volt így a nevezési díj 600 Ft ami lényegesen kevesebb mint a kapott szolgáltatások értéke!  Tab környékén még jól látszott a hajnali zápor nyoma, de Ságvárra ebből nem sok jutott, csupán annyi, hogy a nagyon párás reggeli melegben a 7 órás indulás semmi előnyt  nem jelentett. 
A horhósban állt a levegő, én meg izzadtam ahogy csak a pórusaimon kifért. Az első ellenőrző pontig enyhén emelkedett az út és itt a tetőn már volt egy kis légmozgás.  

Az erdőben a nagy vízmosás peremén lassan leereszkedtünk arra a rétre ami minden túrán kritikus hely hiszen semmi árnyék nincs. Most viszont egy békés birkanyáj elterelte a figyelmünket a melegről és gyorsan elértük az erdőt. 
Bogár mester tájékoztató táblája is áll még , itt az erdőben a domb aljában egy jót pihentünk mert következett a Betyár-barlang emelkedője , na ez nem kellemes de szerencsésen ezt is leküzdöttük. 

Megkaptuk a második pecsétet, aki akart bemászhatott a betyárok egykori lakhelyére aztán másztunk fel ismét a domboldalon. Az erdőben egy sózó, etető hely, vaddisznó csapda és mellette a magasles jelezte, hogy itt bizony komoly vadgazdálkodás folyik. Ennek jelével később is találkoztunk!
A Virágmányi kunyhó megújult belsővel és ismét finom zsíros kenyérrel és ásványvízzel várt bennünket.  Szükség is volt rá! A harmadik pecsétet itt kaptuk. Ettünk, ittunk , beszélgettünk kedves ismerősökkel aztán útra keltünk.



A horhóban egy felhőszakadás pár éve nagyon elmosta az utat de gyalog azért jól járható a képes fa felé ereszkedve  a löszbabák rejtelmeiről értekeztünk és Ábel talált is egy csörgős változatot. 
A kettéfűrészelés eredményére még várok de nyilván valami szép kincs rejtőzött a belsejében  A tiszteletreméltó öreg tölgy még áll, néhány ága letört ugyan de él és még mindig fontos búcsújáró hely.  

Egy rövid de annál meredekebb kaptató következett a Bögöcse tetejére, ez egy kopár de sok érdekes és védett virágot és borókást is nevelő  dombhát. A 4.  pont ide települt, nem irigyeltem őket de volt vizük bőven mi is feltöltöttük az apadó készleteket.



A dombról leereszkedve olyan “levegő” fogadott bennünket amit elmesélni sem lehet! Nyilván a tervszerű vadgazdálkodás következtében a turistaút közepén került terítékre egy süldő vaddisznó amit ott felejtettek.  Hát ezt jó lett volna időben észrevenni és eltüntetni onnan, borzalmas  volt az “illat”.
A következő szakasz kisebb nagyobb megszakításokkal végig nyílt terep és ismét izzadtunk is rendesen. Az 5. pontnál, egy pincénél aztán kifújtuk magunkat, ettünk és főleg ittunk, volt aki még a bort is kipróbálta. 


Sokan pihentek itt aztán egy kis emelkedővel elértük a Bújó lik bejáratát, átbújtunk, leereszkedtünk a dombról és közben biztató volt a távolban Ságvár templomtornyait látni. 

A falu enyhén hullámzó utcáján a beton alulról a Nap felülről melegített bennünket. Nekünk a közelebbi templomig kellett menni és mellette az iskolában már célba is értünk. Megkaptuk a teljesítés sorszámának megfelelő kitűzőt Emléklapot , és az igazolást a megyei kupasorozathoz. 


Utolsó nekifutással  egy árnyékos asztalnál elfogyasztottuk a hagyományos ÁLDOS levest és langallót, – mind a két tányérral nagyon finom volt.
Nagyon finom hideg üdítő is volt a célban így ettünk, ittunk pihentünk.

Mit jelent az Áldos?
Ősi magyar áldozati étel. A „feláldozott” állat apróra vágott húsából készült, zöldségek és friss fűszerkeverék hozzáadásával.
Elkészítési javaslat, ahogyan eleink készítették: végy egy üstöt, töltsd azt meg friss vízzel, vess bele apróra vágott vöröshagymát s forrald fel. Mikor lobog, vesd belé a húst, majd később a zöldségeket, fűszereket.
"Magnum aldomas fecerunt" (Jó lakomát csaptak) - jegyezte fel Anonymus őseinkről latinul, de a lakoma nevét az áldomás magyar szóval írta. A szóban benne van az "áld" ige - ez jelzi: a közös étkezés ünnepi alkalom.
Eleink továbbá nem lévén birtokában a mai konyhatechnikának, úgynevezett hunüstben készíthették.

Az áldost kétféleképpen készítették:

  - rövidlevű áldos (pörkölt)
  - hosszúlevű áldos (leves)
(forrás: http://www.aldosegyesulet.hu)



Találkoztam régi és nem régi  kedves ismerősökkel is a túrán és mindenképpen említést érdemel, hogy Bárdos László sporttárs, akivel korábban több közös túrán is voltam itt kapta meg a Kiváló természetjáró minősítését és a Kék Kör jelvényét is! Gratulálok Laci!
Köszönjük a túra magas színvonalú rendezését Ságvárnak, és külön Bognár Zsoltnak is!  10 éve csinálják ezt a túrát, 2007-ben ott voltam az elsőn és most is csak azt mondhatom Somogy legjobb rendezése ez a túra. Nem véletlenül lett országosan is  dobogós ,mint a 3. legjobb túra 2016-ban. Gratulálunk a rendezőknek ezért a megtisztelő címért is és mindenkit buzdítok, szavazzon jövőre is erre a túrára, mert megérdemlik!

Még több fotó, katt a kis képre:
Tökölő túra Ságvár (2017)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése