Táv: 15 km Szint:250 m
Ideális túra időben, jó csapattal, és változatos, látnivalókban is gazdag
terepen jó túrázni. Így volt ez ma is amikor 11 fős csapatunk nekivágott a máig
is egyetlen teljesen somogyi, pontosabban Külső-Somogyi túramozgalom a
Fejérkőtől Tündérvölgyig utolsó szakaszának. Balatonszemesről indultunk el a
Posta múzeum – Hunyadi kastély és a szép műemlék Magtár érintésével a déli
irányban húzódó szép erdők felé.
A régi kemping mellett elhaladva végre földútra
értünk és a sárga sáv jelzésen gyorsan elértük a túramozgalom névadó völgyének
alsó végét. A sárga rom jelzés elágazásánál a festett és a táblás kód is rendben
megvan azt gyorsan bekönyveltük majd egy, a közelmúltban elkészült látványosság
megkeresése céljából letértünk a jelzett útról. Köztudott, hogy ebben az erdőben
volt a Pálos rend egyik somogyi kolostora melynek helyét az ‘Ordoszi Napsugár Alapítvány’ 2012 augusztus 18-án –több támogató anyagi segítségével – egy szép
erdei szentély kialakításával jelölte meg.
A 10 hónappal ezelőtt kialakított turisztikai atrakció jelenleg egy
kerítéssel keresztben is lezárt és erősen benőtt jelzetlen úton közelíthető meg.
A képeken is látható, hogy a kialakított pihenőhely, információs tábla, padok,
kereszt a címerrel és a szentély kitűnő állapotban van. A szépséghiba csak az,
hogy szinte derékig érő csalánon keresztül lehet megközelíteni és a kegyhely
területe is hasonló állapotban van!
Tudtommal Somogy nem túl gazdag hasonló
helyekben, elég szomorú, hogy az avatás óta egy év sem telt el de ma már senki
nem fordít semmi figyelmet erre a területre. Talán egymásra várnak az
illetékesek, pedig néhány óra alatt egy –két kaszával nagyon szépen rendbe
lehetne tenni a területet, talán az a baj, hogy ez nem hoz hasznot senkinek? A
helyét és a megközelíthetőség útvonalát mindenesetre felmértük és hamarosan az
érdeklődők által elérhető ingyenes online turistatérkép alapján bárki könnyen
megtalálhatja ha ezután még lesz kedve.
Rövid pihenő után visszamentünk a völgy aljába és a sárga sáv jelzésen
mentünk végig egészen a Mészkemence-tetőig , közben lemásztunk a
Bóbita-forráshoz is melyből most is szépen csordogált a víz. Meggyőződésem, hogy
a jól járható turistaút mellett a szép erdőben érdemes lenne egyszerű de
kifolyós formában befoglalni ezt a forrást.
A dombtetőn a hullámzó gabonatáblák között gyorsan megérkeztünk Teleki
település fölé ahol kellemetlen meglepetés volt, hogy a sárga sáv turistautat
működő és rázós villanypásztorral keresztben teljesen elkerítették, megkerülni
vagy kiakasztani nem lehet. Érdekes módon Istvánt nem rázta meg a vezeték
így azt széthúzva át tudtunk bújni közöttük és ereszkedtünk a falu felé. Szinté
előre tervezett kitérő volt a 300 éves házi berkenye fa megkeresése, ehhez
néhány helybéli lakos segítségét is igénybe vettük akik egészen a fáig
kalauzoltak bennünket – igaz úttalan utakon, kis kukorica földön keresztül, de
gyorsan odaértünk. A fa szép és a berkenyék között valóban nagyon nagy hiszen
szerepel a dendrománia weboldal listájában is. Körbe fényképeztük, a termését
is megnéztük, még éretlen majd a falu felé rendes jól járható úton hagytuk el a
helyszínt.
Teleki leginkább ismert turisztikai látnivalója az Árpád-kori
templom. Egy kedves helyi hölgy útbaigazítása alapján megtaláltuk a templom
kulcsának őrzőjét aki látva bizalomgerjesztő és őszintén érdeklődő társaságunkat
ránk is bízta a kulcsot így a valóban értékes kis templomot belülről is meg
tudtuk nézni.
A túramozgalom kódja is rendben megtalálható itt. Külön köszönet
jár Karcsinak aki vissza szaladt a kulccsal a faluba! Ennek a kis zsákfalunak
egyetlen de nagyon nagy hibája, hogy nincs benne ‘vendéglátóipari’ egység.
Természetesen ez érthető is hiszen kicsi faluról van szó, de mi mindenesetre
kezdtünk szomjasak lenni így aztán tovább is indultunk Nagycsepely felé. Ide
viszont túl korán érkeztünk ugyanis az itt lévő intézmény még nem volt nyitva.
Mivel ez a túránk a jó idő és jól járható terep miatt lényegesen gyorsabban
teljesült mint azt előzetesen kiszámoltam lehetőségünk volt egy korábbi
autóbuszt elérni így Kötcse elhíresült kúriáinak megtekintését a programunkból
töröltem. A két falu közötti kódot ‘futtában’ leolvastuk – a tábla erősen
megbarnult és talán le kéne cserélni de a kódszám festve jól olvasható - így
aztán gyorsan autóbuszra szálltunk és Balatonszárszóra utaztunk ahol végül is
lehetőségünk volt a túra szabályos befejezésére. Ezúttal Fonyódon keresztül
vonattal utaztunk haza és a tervezettnél jóval korábban hazaértünk.
Kicsit átgondolva, hogy milyen is ez a túramozgalom most azt mondhatom,
hogy az utak állapota jó a jelzések is jól követhetők, egy kis odafigyeléssel és
a túramozgalom adatainak megismerésével a kódok is megtalálhatók. A korábbi
teljesítésemhez képest néhány új látnivalót is sikerült találni az útvonal
közelében, láttam szépen helyreállított műemlék templomokat, de szomorúan
tapasztaltam, hogy a kötcsei iskolamúzeum nem volt látogatható. A legjelentősebb
negatívum a silány minőségben elkészített útjelző táblák állapota melyet csak
rontott a szakszerűtlen, és trehány elhelyezés ami a kidőlésükhöz vezetett, kár
értük - szépek voltak – néhány hónapig. Ezeknek a kis somogyi zsák
településeknek sokkal több figyelmet kellene fordítani a zöldturizmus
támogatására és nyilván meg kellene keresni a forrását az ilyen turista
létesítmények állapotának karbantartására a pihenőhelyek rendbetételére, de ez
van, ez ma Magyarország.
Köszönöm mindenkinek , hogy velem tartott ezen a túrán és az öt részes
túrasorozat korábbi túrájának bármelyikén is. Ma ketten teljesítettük a
Fejérkőtől Tündérvölgyig túramozgalom 82 km-es távját de több túratársunk volt
akinek csak egy-két kódja hiányzik melyet hamarosan be tudnak pótolni egy
teljesítménytúra során.
Még több fotó, katt a kis képre.
FTV. 5. túra Balatonszemes - Teleki - Nagycsepely - Kötcse |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése