Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi
községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas
vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
„ Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja. ”
– Arany János: Szondi két apródja
(részlet)
A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő
Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette
a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.
Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia
– Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai
a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni
a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt
benne.
Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László
főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított
hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába
került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori
erődítményt.[1] Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a
hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki
németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.[1]
Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat
fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy
Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat
megerősíteni. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000
fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.
Palánk vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén. A rommá lőtt Drégely
(Trigell)várát a török hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli
községben emeltettek egy palánkvárat
A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából
ismerjük a háromnapos viadal részleteit.
„
Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,
Két énökös apródgyát előállatá,
Azok előtt ily testamentomot szóla:
Az Ali basának két apródgyát ajánlá.
Ezen igen kéri basát őnagyságát,
Vitésségre taníccsa ő két apróggyát,
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,
Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát."
– Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája
Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán
magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig
rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt
katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy
kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a
várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már
korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt
Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben
emeltettek egy palánkvárat.
A várat és térségét a Berkes József által szervezett három napos TTSE túra első napján néztük meg.
Még több fotó, katt a kis képre:
Drégelyvár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése