Folytatódott a "Városi séta a Tourinform Iroda szervezésében" és a
vezetőnk ismét Máyerné Bocska Ágnes volt. A zimankós délutánon ezúttal
kevesebben jöttek össze a Kossuth téren ahol a 'legszebb kaposvári férfi' előtt
volt a gyülekező.
Jó volt látni a körülöttem szaporodó kis csapatot, érdekes,
hogy ismét feminista rendezvénnyé lettünk és elgondolkodtató, hogy az átlagéletkor 60 + lehetett.
Városnézésünk a Nepomuki Szent János
szobortól a Kontrássy - Zárda - Bajcsy-Zsilinszky utcák egy részére terjedt ki.
Számomra ezúttal sokkal többet adott ez a séta , a felkeresett épületek egy
részét kevéssé ismertem és nagyon hasznosnak tartom a városképi, utca
kialakítási korabeli információkat is.
Ha rajtam állna kötelezővé tenném a város
történetét, a helyismeretet a Kaposvári középiskolákban. A belvárosban jártunk
és bizony rossz néha azt látni, hogy a 'pláza cicák', és elhomályosult
tekintetű barátaik, hogy reagáltak amikor azt látták, hogy itt valakik a
várossal ismerkednek.
Néhány napja olvashattunk a katasztrofális eredményeket
hozó
PISA tesztről, az oktatási rendünk sajnos ide jutott, többre becsülnek egy
izomagyú embert a ténylegesen tudással rendelkezőknél.
Ez már politika hagyjuk,
és aki tud tegyen saját családjában, ismerősei között azért, hogy városunk szép
történelme, és látnivalói ne vesszenek el a sötétségben.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül erről a sétáról is néhány épületet pár szóval és képpel megmutatnék.
Nepomuki Szent János szobor
A ma a Kossuth téren lévő, 1742-ben készült szobornak ez már a hetedik
helye.
Kezdetben a város közepén, majd a Szent János kápolnánál, aztán egy ásott
kút mellett állt, majd a régi Széchenyi téren, a plébániánál, a
Nagyboldogasszony Római Katolikus Székesegyháznál, végül a tér kialakításakor a
mai helyén talált otthonra.
Eredetileg egy festés nélküli mészkőszobor volt, ám 1869-ben hogy-hogy nem,
befestették. 1930-ban jelentkezett csak egy Kapos Illés nevű úr, hogy részegen ő
festette be az alkotást. Nepomuki Szent János a folyók, a hidak, a halászok, a
horgászok, a bányászok védőszentje, nem utolsó sorban pedig Kaposváré is. A
legenda szerint a kaposvári hölgyek úgy tartották: a szobor a „legszebb férfi”
Kaposváron.
A zárda építése 1872 nyarán kezdődött Deckert Krisztián építész tervei alapján, és egy éven belül be is fejeződött. A romantikus stílusú épület érdekessége, hogy nem az utcai, egyébként impozáns és részlet gazdag városi homlokzata a főnézete, hanem a Kossuth tér felé forduló, szinte templomszerű véghomlokzat. Az utcai homlokzatot a magas vakolt lábazat, a kváderezett alsó szint és a tagolt, pompás emeleti szint jellemzi.
A Belváros legjellegzetesebb épületei közé tartozó zárdát 1873. szeptember 29-én szentelte fel Pribék István püspök, mert Ranolder János püspök a kora miatt nem jöhetett el személyesen. A zárda római katolikus elemi leányiskolaként is működött. Először négy, majd további két osztály nyílt meg, és egy női kézimunkaosztályt, valamint huszonnégy bentlakó számára internátust is berendeztek. A zárdában valláskülönbség nélkül ingyenes volt az oktatás, karácsonykor ruhasegélyt is osztottak a tanulóknak, ezért kezdetben főként a szegényebb szülők íratták be ide a gyermekeiket. Bár az első tanítónőknek – az apácáknak – még nem volt tanítói oklevelük, a magas színvonalú oktatás és az alapos erkölcsi nevelés hamarosan a tehetősebb családok számára is vonzóvá tette a zárdát.
A Kontrássy utca (régi Latinca Sándor utca)
Az utcában már állt a Szántó laktanya 1899-ben és a mai Sportmúzeum
épülete. Az utóbbin tábla jelzi: 1900-ban épült műemlék jellegű épület. Az utca
valószínűleg zsákutca lehetett, amelyet később a mai Berzsenyi utca felé
megnyitottak.
A Kontrássy (hajdani Latinca) utcában a telkek parcellázását 1903-ban
kezdték. A következő évben itt épültek a város legszebb szecessziós épületei.
Hamarosan felmerült az itt lakók részéről, hogy város legszebb utcájában szükség
lenne az utca burkolására a nagy sár miatt. A korabeli képeken még 1909-ben is földút
látható, járda nélkül. Valószínűleg csak 1910-es évek elején valósult meg a
kövezés.
"A Kontrássy utca Berzsenyi utca felőli bejáratánál állott Kontrássy
Ferenc ügyvéd földszintes háza nagy telekkel, melyet a városnak hagyományozott.
A város ezen telket az épülettel együtt eladta 1899-ben azon kikötéssel, hogy a
nyitandó utcához eső területet a vevő átengedni tartozott. Így 1904-ben az
épület egy részét elbontották és az utcát kinyitották, amely a hagyományozó
nevéről Kontrássy utca elnevezést nyert."
Kontrássy Ferencet nem kedvelték a kaposváriak, összeférhetetlen
embernek tartották. Közösségellenesnek ítélt magatartása miatt a korabeli
sajtóban is támadásoknak volt kitéve. Halála után meglepetést keltett, hogy
vagyonának nagy részét a városunkra hagyta.
Amikor elkészült az utca, a városban sétáló párok szívesen nézegették
az új stílusban épült házakat.
Később azon szomorú eseményről lett nevezetes, hogy 1944 májusában a
város ezen a felén különítették el (Kontrássy utca 7.,8.,9. szám alatt) a
zsidókat - írja Kovács Tamás Holokauszt Somogy megyében című tanulmányában.
(História, 2004. 2-3.)
Az utcában a 4. szám alatt található a szecesszió legszebb épülete
Kaposváron. A házat a 80-as évek végén újították fel, de ma újból megmentésre
vár. (Ádám - Éva - ház)
Az 1904-ben épült, Ádám–Éva-háznak nevezett épület Kaposvár egyik
szecessziós stílusú műemléke. Külső díszítésének elkészültekor a lakosság egy
részében felháborodást keltett, hogy homlokzati domborművei Évát teljesen
meztelenül ábrázolják.
Az épületet az a Betnár Nándor kaposvári vállalkozó építtette 1904-ben, aki
egy évvel később Tokajy Nagy Imre gépészmérnökkel közösen megalapította az Első
Kaposvári Vasöntöde, Gép- és Pénzszekrénygyár és Kútfúró Vállalat nevű üzemet.
Az az időszak volt ez, amikor Kaposváron virágzott a szecessziós építészet: a
belvárosban ma is számos ilyen stílusú épület áll. Többük, köztük az
Ádám–Éva-ház tervezője Himler Dezső építész volt.
Az épület legfőbb értékei a homlokzatdíszek, közülük is kiemelkedik a
Biblia alakjait, Ádámot és Évát ábrázoló két dombormű. Ezeket 1912-ben
készítette két Imre keresztnevű kőfaragó: Borovitz és Csikász Imre. Ádámot
Borovitz, Évát Csikász vállalta, és munkájuk megkezdésekor versengeni kezdtek:
25 üveg sörben fogadtak, melyikük készíti el előbb a sajátját. A versenyt
Csikász Imre nyerte, aki 12 óra alatt készült el Éva alakjával.
Somogyi Sportmúzeum épülete (Agit ház)
Az 1900-ban épült kétszintes lakóház, ma a Kontrássy u. 3. szám alatt
található. A gazdagon díszített szecessziós épület kapujának egyik oldalára
vakolatdíszként az eredeti házszámot, másik oldalra a tulajdonos monogramját
formálta ki az épületet díszítő Borovitz Imre. A kapu és a folyosókorlát díszeit
Rózsa Ignác műlakatosmester készítette.
1919-ben ide költözött Latinca Sándor, a Tanácsköztársaság somogyi
direktóriumának tagja, később a megye kormányzótanácsi biztosa. Emlékére
múzeumot rendeztek be a házban, mely 1990 végéig működött.
Agit Herman volt a tulajdonos, övé volt az átellenben fekvő Korona utca
4-es számú palota is. 1907-ben azt tervezte, hogy a két házából egy hatalmas
bazárudvart építtet díszes üzletekkel, az udvari részen üvegtetővel. Így egy valóságos kis utca lett volna az
udvarban. Sajnos az elképzelés csak terv maradt!
Szalay Fruzsina és lakóháza
A házon kilenc szép női arc látható. Hullámos hajuk lebegő vonallal
összekapcsolódva könnyedséget, légiességet, lágyságot ad, dekoratív homlokzatot
teremt. A gyümölcs-, virág- és lombmotívumok az építészeti ornamentikában
visszatérő elemek. A szecesszió idején a hullámos vonallal együtt dinamizmussal
töltik be a falfelületeket.
Szalay Fruzsina született 1864. szept. 10-én Kaposvárott. Szalay Károly ügyvéd, író és
Kisfaludy Atala költőnő leánya. 1886-ban Obetkó Károly ügyvédhez,
somogyvármegyei tiszti-főügyészhez ment feleségül, de házassága gyermekáldás
nélküli volt. Önművelődéssel és végtelen nagy szorgalmával nagy műveltségre tett
szert; anyanyelvén kívül beszélt és írt németül, franciául és angolul, mely
nyelvekből sokat fordított. Nagy ideálista, jellemszilárd, virágkedvelő lélek
volt, ki a költői lelkületű anyjától örökölte a verselési hajlamot.
13 éves korától naplót vezetett, beteges szervezete elgondolkodottá
tette s csakis a könyv és a lant voltak a jóakaró barátai. Tüdővészben halt meg
1926. júl. 10-én Kaposváron (Kontrássy utca 2. alatti lakásán) Hamvai anyjával,
Kisfaludy Atalával egy sírban pihenik örök álmukat a kaposvári keleti temetőben.
Férjének, Obertkó Károlynak állítása szerint, utolsó kívánsága az volt, hogy
összes kéziratát és levelezéseit szeme láttára égessék el, ami állítólag meg is
történt a magyar irodalom nagy kárára. Már gyermeklány korában fordítgatott
jelesebb külföldi költők verseiből. Versei megjelentek a Fővárosi Lapokban, a
Koszorúban, az Ország Világban, a Hétben, a Vasárnapi újságban, a Hazánkban, a
Kertben, a Somogyban, az Új-Somogyban. Roboz István és Endrődy Sándor írókkal
közeli rokonságban volt. Több dala meg van zenésítve. A Berzsenyi és Irodalmi
Társaság alelnöke volt.
Goitein-udvar
Az 1904-ben megnyílt új belvárosi utca legmonumentálisabb bérpalotáját a
századelő tekintélyes ékszerésze, Goitein Mór építtette az 5. szám alatt.
Goitein ékszer- és órásüzlete Somogy vármegye legnagyobb üzlete volt, amely a
város központi részén, a Korona utca 4. szám alatt működött az 1900-as évek
elején. Később a Fő utcán volt mű- és régiségkereskedése, ahová szívesen
betértek a Fő utcán sétáló emberek. Ő volt a város "Misi bácsija", akinek
boltjában sokféle érdekes dolgot lehetett kapni.
A kereskedő palotájának építése idején az utcában még földes út volt,
járda nélkül, de már több tekintélyes ház állt. A korabeli sajtó tudósított a
szecessziós kastély épüléséről. Az utcában épülő házak többsége a kaposvári szecesszió neves épülete
volt, a 4., 5., 6. számú házak Himler Dezső budapesti építész tervezései.
A "Goitein-udvar" néven ismert épületben vendéglő és a jó nevű Elit
kávéház üzemelt. A kávézáshoz cigányzene adta az aláfestést, az emeleten panziót
rendeztek be. A sarki bejárat mellett kétoldalt az étlapok voltak kifüggesztve,
a földszinten nagy üzlethelyiségek működtek. A mai garázsbejáró helyén volt a
vendéglő kerthelyisége ízléses téglakerítéssel, amelyet valószínűleg akkor
bontottak le, amikor a Dédász irodaházát építették. Az első világháború idején a
Szántó laktanya tisztjei találkahellyé alakították át a szobákat az emeleten.
Nemcsak a tisztek, hanem a dzsentrivilág egyes tagjai is megfordultak itt. "A
kommün ideje alatt ennek a helynek stílusosan 'A szegény ördöghöz', majd
'Bableves csárda' lett a neve. Az elnevezés kifejezte a világban történő
minőségromlást is.
A korabeli almanachban ezt írták az épületről: "A Somogyvármegye új
otthona kellemes benyomást tesz a szemlélőre. Homlokzatán barátságos kék színű
dombor betűkkel a részvénytársaság cége díszeleg, a bejárat fölötti részen pedig
a nyomdászat atyamesterének, Gutenbergnek jól sikerült relief-képét tartja két
angyal, kétoldalt a nyomdászat címere, a festéktörőt és szedővasat tartó
griffmadár, mint az oszlop fejdíszek egészítik ki a szimbolikus díszítést. Az
épület többi részein is ügyesen elhelyezett hasonló díszítéseket Borovitz Imre
ügyes kezű kaposvári szobrász készítette. Az épület alapzata és tetőzete
vasbetonból készült. A termek elhelyezése, a tágas helyiségek és a minden termet
egyenletesen betöltő világosság az ügyes építész mesteri kezét dicséri.
Az egykori nyomda épületén a kapu felett Gutenbergről készített dombormű
emlékeztet a ház eredeti rendeltetésre. A Somogy vármegyei nyomda és lapkiadó
építésze Edelényi Himler Dezső volt. (1911) Ekkor már három lap is szolgálta a
lakosság tájékoztatását: az 1904-ben indult napilap a Somogyi Hírlap, a Salgó
Sándor szerkesztette Somogyvármegye, és a Somogyi Napló.
A klasszicista stílusú ház 1833-ban épült Török Ferenc tervei alapján. Amikor az 1860-as évek közepén Vaszary Mihály és bátyja Budapestről Kaposvárra költözött, ezt az épületet vásárolták meg. Itt született meg 1867-ben Vaszary Mihály fia, Vaszary János, a híres festőművész, aki az elemi iskolát és a gimnázium első négy osztályát is Kaposváron végezte. Az ő emlékére helyezett el egy emléktáblát az épület falán 1947-ben a város és a Berzsenyi Társaság. A klasszicista stílusú ház három utcai szobával és egy bolthajtásos tornácról nyíló udvari szárnnyal rendelkezik, így alaprajza L alakú. (A tornácot később beüvegezték.) Az utcai kapukeret hasonló záró párkánnyal bír, mint maga az épület, a kétszárnyú tömör fakapuba pedig íves záródású gyalogos kiskaput építettek. A benti előtérben és három szobájában ma a festő életművét bemutató kiállítás kapott helyet, 23 Budapestről kölcsönzött festménnyel.
Esterházy utca a mai Bajcsy-Zsilinszky utca
Az Esterházy utcát 1905-ben nyitották meg, (részben herceg Esterházy,
részben a Fő utca egyes telkeiből kisajátított területen) - így a Zárda utca
összeköttetést nyert a Tallián Gyula utcával. De 1906-ban a Somogyvármegye már
arról is tudósított, hogy az Eszterházy utca egészen a Virág utcáig fog tartani,
s város legtekintélyesebb, legszebb utcája lesz.
Az utcanyitást követően épültek fel az Igazságügyi Palota (1908), a
Nemzeti Kaszinó épülete (1912), a Königsberg-villák (1913, 1914), a
Leánygimnázium (1925) és a Postapalota (1924-1926).
1906-ban a Somogyvármegye arról írt, hogy Kaposvár azon
"félkultur-városok" közé tartozik, ahol megvan a hajlam az egészséges
fejlődésre, de nincs meg a szép iránti érzék, elhanyagoltak a mellékutcák. Az 1910-es, 20-as
években ez megváltozott; az Esterházy utca az építkezések eredményeképpen a
város egyik legszebb utcájává vált.
1910-es évekből való az "angyalkafejes ház" (Bajcsy-Zsilinszky utca
1/B), 1929-ből a megnyíló Kossuth utca és az Esterházy utca sarkán felépült
palota (a mai Bajcsy-Zsilinszky utca 14. ). Az Ezredév és a Bajcsy-Zsilinszky
utca találkozásánál álló szecessziós bérház ma az ügyvédek otthona, ami az utca
meghatározó épülete. (Ezredév utca 1., Bajcsy-Zsilinszky utca 11.)
A Königsberg fakereskedő-család villái a kaposvári villaépítészet
jellegzetes példái az utcában (Bajcsy-Zsilinszky utca 1/C és 20). A bírósággal
szemben egy sajátosan népi ornamentikával díszített villa gazdagítja az
utcaképet (Bajcsy-Zsilinszky utca 12.)
A hajdani Esterházy utca elején áll az úgynevezett „angyalfejes ház”,
amely egy zsidó család otthona volt. „Ma már történelem, hogy mentették meg
lányukat az elhurcolástól hamis papírokkal a plébános és az ügyvéd segítségével,
akik erről soha nem beszéltek” – olvashatunk az ebben a házban élők sorsáról A
város, ahol élünk című várostörténeti könyvben.
Feltehetően 1911-ben épült, de erről írásos dokumentum nem maradt. A ház lakóinak elmondása alapján az épület erős lila színű volt, ennek árnyalatát megőrizték az idők során. "Az épület tömege és a homlokzat utcai hármas nyílásrendje egyszerű kialakítású, az oldalhatáros beépítési mód miatt nincs kapu az épületben.
A kaposvári szecessziós középületek egyik "gyöngyszeme" a Kaszinó. Az
Esterházy utca szép villái közül az egyik épület.
"A Kaposvári Nemzeti Kaszinó a város legelőkelőbb társadalmi
egyesülete volt. Tagjai sorában ott látjuk a vármegye mindenkori szellemi és
születési előkelőségeit, a vármegyei arisztokráciát és köznemesi osztályt." 1838-ban alakult Kaposváron.
Zádor Mihály szerint: "A kapitalista város tipikus épületfajtája volt
az úri réteg Nemzeti Kaszinója."
Az Esterházyaktól vásárolták meg a telket a Nemzeti Kaszinó tagjai
összejöveteleikre 1899-ben. A Korona Szállóban bérelt helyiségekben tartották
rendezvényeiket, de kezdettől fogva tervezték saját épület létesítését.
1902-ben nyilvános pályázatot hirdetett a vezetőség a kaszinó épületének
tervére. Az első díjjal kitüntetett tervet anyagi okokból nem tudták
megvalósítani. Ezután 1908-ig nem történt semmi, amikor is dr. Szaplonczay Manó
igazgató Fejér Lajos és Ritter Ignác budapesti műépítészekkel kidolgoztatott egy
tervet. A megvalósítás meghaladta az egyesület anyagi erejét. Közben a Korona
Szálló bérlete is lejárt, s a tagdíj emelése nélkül a bérletet nem tudták
fenntartani. Végleges döntés született az épület megvalósítására.
Kossuth Lajos utca
A városi közgyűlés már 1904-ben elhatározta, hogy az igazságügyi palota
jobb megközelíthetősége érdekében a Fő utcát a vármegyeházzal szemben összeköti
az Esterházy utcával. 1906-ban újból napirendre került az erre vonatkozó tervek
elkészítése. A területen fekvő ingatlanok
kisajátítására is szükség volt.
A vármegyeházzal szemben utcanyitás céljából 1910-ben vették meg az
Eibenitz Ede-féle házat. Fekete Gyula Az ötven év előtti Kaposvár című könyve
szerint Eibenitznét az ájulásból úgy kellett felmosni, amikor meg tudta, hogy a
város akarja megvenni a házukat. A ház kapuján és telkén keresztül gyalogosan
elérhetővé vált az Esterházy utca, amíg az Eibenitz-közt utcatestté nem
alakították.1
Az 1922-es Bereczk-féle várostérképen még csak tervezett utcaként
szerepel a Kossuth Lajos utca, ami a Fő utca és az 1904-ben megnyílt Árpád utca
(a mai Kossuth Lajos utca) középső részét kötötte volna össze.
Az utcanyitás terve csak 1928-ban, a megyeházzal szemben felépülő
Dunántúli Bank építése során valósult meg. Ekkor nyílt meg a Kossuth Lajos
utca.
Grünwald palota (Kappel ház)
A ház Held György építész tervei szerint készült el az Esterházy
és a Kossuth Lajos utca sarkán. Kardos István cementgyáros is ebben a házban
lakott. A házat egyik kárpitosmester lakójáról Kappel-háznak nevezték Szigetvári
György építész szerint.
Grünwald Mór a Fiume kávéház, és a Ferenc József szálló bérlője volt a múlt
század elején. Mozgófénykép-előadásokat szervezett a Fiume kávéházban, és
Kaposvár második állandó moziját, az Apolló mozit nyitotta meg a Ferenc József
szállóban a kávéház átalakításával 1908-ban.
Herceg Esterházytól a Meggyes telek megvétele 1896-ban meghozta a
város felső részének fejlődését. "Az Ezredév-, Németh István- és Szent Imre
utcák közötti telekcsoportot 1898-ban négyszögölenként 4-5 forintért, az
Esterházy-utca frontján az Árpád- és Ezredév-utcák közötti telkeket pedig
1901-ben 20 korona árban bocsátották árverésre négyszögölenként."
A Meggyes telken 1899. év szeptemberében már új utcák sorakoztak. A
Szent Imre utca már végig kiépült, és az Ezredév utcán is szép házak álltak.
Középületek, üzlethelységek létesítését tervezték ebben a városrészben, ami
meghozza a telekvásárlási kedvet, s növeli az itt álló ingatlanok értékét. Az Ezredév utca a millennium alkalmából kapta a nevét. Különféle stílusú
hangulatos házak sorakoznak itt, a város egyik legkedvesebb utcájának tartják a
kaposváriak. Az itt található lakóházak a 20. század elejének építkezési
stílusát őrzik. A 3-as szám alatti Sipos-ház neogót stílusú épület. "A 18-20.
számú házak régi kaposvári családok után Hermann-Révy néven ismertek, nagyon
szépek a homlokzati részletek, párkányok és a nyíláskeretek."
Szecessziós díszítésű az Ezredév utca 1. szám alatti bérház, amely a
kor jellemző lakóháztípusa volt, az udvar felé körfolyosóval.
A század elejének leghangsúlyosabb, legszebb középülete Kaposváron, amely a
városkép alakításában is szerepet játszott. A budapesti Legfelsőbb Bíróság, a
Királyi Kúria palotája ihlette a Somogy Megyei Bíróság épületét.
Az építés iránti szükséglet már 1889-ben megjelent, mert a Megyeház
épületében elhelyezett bírósági hivatalok szűkösnek bizonyultak.
1901-ben a Meggyes-telken kijelöltek egy területet (Esterházy és Árpád
utca sarok) megfelelő méretű igazságügyi palota és fogház építésére. Az
igazságügyi miniszter elfogadta a vármegye ajánlatát. Az építkezés híre megnövelte a környéken a telekvásárlási kedvet.
1902-ben tervpályázatot íratott ki az igazságügyi miniszter az
épületre. A pályázatot Károlyi Emil, Márton Ákos,
Riemer Márkus pécsi építészek nyerték meg. A kaposvári törvénykező épület és
fogház első díjas pályaterve megjelent a korabeli építészeti szaklapban.
A monumentális épület eklektikus stílusú, díszítményei szecessziós jegyeket
is hordoznak. A magyar szecesszió építészetében gyakori, hogy az "... épületek
tömegét, összképét, alaprajzi rendszerét és szerkezetét a historizmus határozta
meg, s az új stílus a felületek, részletek gazdag díszítésére korlátozódott. Az
áramló hullámzó formákról, és vonalakról felismerhető stílus kedvelt elemei a
növényi motívumok, az élénk színek, a síkszerű homlokzatok"
A bírósági épületek díszítményei között gyakran szerepelnek önálló
domborművek, szobrok, stukkók. A szecesszió szimbólumokból építkezik, használja
a mitológia, az irodalom jelképeit - ezt a bíróság épületén is megfigyelhetjük.
Justitia, az igazság görög istennőjének mészkő szobra látható az épület
oromzatán. A szobor különlegessége, hogy a szokásostól eltérően bal kezében
tartja a pallost, jobb kezében a mérleget, és nincs bekötve a szeme. A városra
tekint, mert "a jogrend az embereknek szól".
A Kaposvári m. kir. postaház.
A kaposvári posta- és távirdahivatalnak a városházán történő ideiglenes
elhelyezése már hosszú idő óta tarthatatlan volt. A város élénk ipara és
kereskedelmi gócpontja a Dunántúlnak, rohamosan fejlődött és így a.városnak
hovatovább szüksége volt az egész városházára. Ez érlelte aztán meg egy nagyobb
postaház építését.
Az új postaház számára még 1912. évben a város szívében az Eszterházy-út és
Szt. Imre-utca sarkán vásárolt a kincstár telket, amely telekre az építendő
postaház tervét még 1916-ban hivatalból, Bierbauer István főigazgató, akkor
műszaki főtanácsos vezetése mellett készítette el a m. kir. postaházak építési
felügyelősége Miután hitelfedezetről gondoskodás történt, de hivatalos
személyzetszaporításról szó sem lehetett, a postaházak építőbizottsága az
eredeti tervek alapján, a pallértervek, részletrajzok elkészítését és
művezetését Müller Pál okleveles építészre bízta.
Az építkezés 1924, nyarán indult meg és az épület még az év novemberében
tető alá került.
A városnéző séta végén lehetőséget kaptunk az Együd Árpád Művelődési Központ épületébe költöztetett Vaszary Képtár aktuális, 2017. február 20-ig látogatható kiállításának megtekintésére.
...az előzményektől a KONKRÉT KÉPEKen át...- Lieber Erzsébet kiállítása.
A kiállításon fényképezni nem lehet, igaz erről csak egy belső táblát láttam, amikor már elkattant néhány felvétel de tartsuk tiszteletben az alkotó kérését.
Még több fotó, katt a kis képre:
Turista voltam Kaposváron 2.
