RP-DDK Homokkomárom - Valkonya

Az RP-DDK túramozgalom egyik mumus szakaszát sikerült ezen a szép őszi napon teljesíteni. Elég egy pillantást vetni az útvonal szintmetszetére és máris látható, hogy mi okozza itt a nehézséget. Ezen a 15 km körüli szakaszon közel 700 m a szintemelkedés és az ereszkedés is. A Dél-Zalai dombság - hasonlóan a Zselichez -  É-D irányú dombhátakat jelent , na ebből 7 db-ot kereszteztünk ezen a túrán.

Kaposvárról jól megközelíthető Homokkomárom igaz Nagykanizsán csak  2 perces a csatlakozási idő de még induláskor ezt a sofőrünknek említettem aki ezt méltányolva még egy percet lefaragott a menetidőből így kényelmesen át tudtunk szállni.

Homokkomárom reggel 8-kor még csak ébredezett, a közmunkások már vágták a füvet a templom felé vezető úton mivel néhány nap múlva nagyobb egyházi esemény lesz. Az aszfalton felsétáltunk a rendházhoz és csengetésünkre a kedves fiatal apáca készségesen és mosolygósan elvitte a füzetet pecsételésre és ugyanígy vissza is hozta. Köszönjük!

Még egy kicsit emelkedett az út egy horhósban majd egy az útnak háttal álló kereszt mellett lassan a tetejére értünk és ott enyhe hullámvasutazás után lassan leereszkedtünk   Obornak falu végére ahol egy szakaszon a sáros utat aszfaltra cseréltük. Az időjárás elég ködös volt ez a képeken is látható és a túra utolsó órájáig szinte így is maradt.

A hullámvasút folytatódott és egy újabb emelkedő következett. A sárga sáv keresztezése után egy jól járható erdei makadám útra értünk ki mely É-felé egy nagy kanyart írt le. Mivel a kanyart a kék sáv levágja így először mi is arra indultunk  de az a szakasz nagyon benőtt így inkább kerültünk.

A kerülés során láttuk, hogy mit is kerül az út, egy szép kis erdei tó van a völgyben. Aztán vissza csatlakoztunk a kékre és lassan leértünk a második dombhátról is.  A nap során talán a legnehezebb és leginkább izzasztó a harmadik emelkedő volt. Ez is kb. 100 m de nyílegyenes és éppen ezért  állandóan csak az emelkedőt láttuk magunk előtt. Azért lassan ez is elfogyott. A tetején egy széles földútra értünk , mellette néhány fatuskón pihentünk, és erőt gyűjtöttünk.

Itt találtam egy szép hullott őz agancsot de tudom, hogy nem szabad elvinni így ott helyben el is ajándékoztam. Leereszkedtünk ismét aztán természetesen újra felmásztunk a negyedikre. Ebben az volt a legjobb, hogy már kevesebb volt vissza mint amennyit megtettünk. Két bucka után következő völgyben erdészeti útra érkeztünk, néhány régi romos pihenőhely jelzi, hogy szebb napokat is látott már ez a terület.

D-felé egy kis aszfaltozás majd az út menti tó gátján átvágva természetesen újra emelkedni kezdett az utunk.  Az erdőbe lépve nagy területen valami fekete színű gomba mező található, érdekes volt nem láttam még ilyet!
(Sötét trombitagomba. Kiszárítva porrá szoktuk őrőlni, nagyszerű fűszer. maszogep74 - köszönöm a meghatározást!)

Lassan felértünk a hetedig gerincre és tudtuk, hogy nemsokára elérjük túránk végcélját, Valkonyát. Így is jártunk, kicsit rontott a túra hangulatán, hogy hatalmas tarvágásokat láttunk még a kis falu közelében is de ezt ellensúlyozta, hogy kisütött a Nap! 

Meg kell említeni, hogy a reggeli hűvösebb órákat kivéve egész nap támadtak bennünket valami apró kis rovarok. Ha nem lett volna hártyás szárnya azt mondanám, hogy egy kis pók 3-4 mm-es mérettel, Kisméretű légyhez is hasonlított volna ha nincs az a szélesen terpeszkedő lába amivel gyorsan szaladt és állandóan a hajunkba keveredett. Nagyon sokat kiírtottam, remélem nem védett.
Utólag kinyomoztam, hogy a szarvas-kullancslégy volt az ami zaklatott bennünket!

 6 óra alatt teljesítettük ezt a szakaszt.  Valkonya lejtős Fő utcáján lesétáltunk a buszmegállóhoz és ott a padokon pihenve kivártuk a csatlakozást a települést ellátó falugondnoki szolgálat gépkocsijához.

Korábbi túrámhoz hasonlóan László most is szívesen és ingyenesen elszállított bennünket Becsehelyre ahonnan már Nagykanizsa felé gyorsan volt autóbusz csatlakozás és este hétre haza is érkeztünk. Köszönjük a segítséget!

---

Még több fotó, katt a kis képre:

RP-DDK Homokkomárom - Valkonya