2011. október 29., szombat

Túra a Hármashatáron

A TTSE túrája kapóra jött hiszen még nem jártam ezen a nevezetes helyen pedig közel van.
Balázs vezetésével szép napos időben, gyönyörű őszi terepen nagyon kellemes , és hangulatos túrán vehettem részt. Sásdi átszállással autóbusszal utaztunk Jágónakra, itt kellően felhangolódtunk és egy lendülettel elértük a Hármashatár Emlékoszlopot. A piros sáv jelzés eddigi szakasza erősen megkopott és ritkás, a Somogy megyei szakasz a továbbiakban szinte teljesen új. Itt a GCSTBM geoládát is megkerestem, megcsodáltuk a pottyantósba épített hatalmas darázsfészket, majd a szalacskai erdőkön keresztűl a Szent Antal kápolnát vettük célba. Itt új irányt keresve sikerült egy nyitva lévő pincét találni és természetesen a gazda büszkén kínálgatta saját termésű borát is, mi pedig nem akartuk megsérteni :-). A borozgatás után lesétáltunk a pusztuló Vadaskert településre és onnan autóbusszal érkeztünk vissza Kaposvárra.
Köszönöm a túrát!


Jágónak:
Lakossága magyar, többségében római katolikus vallású. A település egyetlen történeti emléke a falu határában található Daruvár maradványa.
Az 1750-1800 közötti betelepítések nyomán a falu lakosságának a fele sváb lett. Az 1800-as években kezd a lélekszám növekedni, a faluban megindul a fejlődés, és 1941-re a lélekszám eléri az 1100 fõt. A második világégést követően, 1946-ban a német nemzetiségű lakosokat kitelepítik, helyükre a Felvidékről és a környező szőlőhegyekből magyarok költöztek. A lakosság száma az elmúlt 60 évben jelentősen lecsökkent – 1996-ban 342-en, napjainkban már csak 292-en élnek a faluban. A korábban baranyai település 1975-től tartozik Tolna megyéhez.

Hármashatár:
Az emlékmű a három dél-dunántúli megye közös pontjánál áll; a kőben szegény környezet (Zselic) hagyományainak megfelelően keményfából kifaragva a N 46° 17,745' E 18° 3,179' 220 m pontnál. Az emlékművet 1998-ban emelték, egyúttal egy szerény pihenőhelyet és kilátót is kialakítva, ahonnan a hegytető fennsíkján túl gyönyörű kilátás nyílik a Mecsek hegyeire.

Szalacska: (Erről a szép és történelmében gazdag területről már sokszor írtam, ezúttal egy régi monda alapján egyik érdekességét ismertetem

Szalacska Kóbi-lik

Szalacska egy őskori földvár , ami már ezer éve csak szőlőhegyként funkcionál, de a róla szóló történetek ásatási anyagok, leletek terjedelmes múltra engednek következtetni.
A szalacskai Kóbi-lik (mint minden más szalacskai emlék) történetét jórészt csak az öregek elbeszéléséből tudjuk összerakni.
Az elbeszélések szerint a földvár északi oldalán nyílott egy földalatti (nyílás, folyosó, barlang ) bejárata melyet pár száz éve találhatott meg egy Kóbi (becenevű) kanász , ki a disznókat legeltetve véletlenül beszakadt ebbe lyukba. Igen nehezen ,sokára tudott csak segítséggel kiszabadulni . A nyílás újkori elnevezése tehát innen eredhet.
Ezen kívül a Kóbi-lik történetéről Pallósi József (helytörténeti gyűjtő ír, Nagy Káró bácsi elmondása alapján) :

„1937-ben a Nemzeti Múzeum Szalacskán a gazdasági szőlőben ásatást akart végezni, amit Bíró István bérlő nem engedett meg, így abba maradt. Azonban a kíváncsiság tovább furdalta az oldalát, Kaposkeresztúri embereket fogadott és elkezdett ásatni a szőlőbe a sperjer részen közép tájon. A vár északi oldalán két luk van mely egy alagútnak a nyílásai ,a két nyílás bent találkozik. Beküldtek rókázó foxit a lukba (mivel a nyílás keskeny és beomlott volt), amely 7 napig volt bent, ugatását a földön keresztül a kápolnáig hallották, ez indította el a gondolatot az ásatásra. Azt beszélték abban időben , hogy az alagútban van aranyból egy ökrösfogat és erre már a múltban is sok embernek fájt a foga, megpróbálták az ásást, de eddig még mindenki megunta és abbahagyta. Ezt tette Bíró István bérlő is. Látta, hogy az ásatás sokba kerül és mint haladtak lefelé egyszer csak beszakadt a föld, eltalálták az alagutat, de miután az összetartó földet leszedték róla lejjebb a föld homokos volt és beomlott. Így abba hagyták az ásást, ma is így van. Azt hallotta az öregektől, hogy ez az alagút a hátsó csillei erdőben, a sapkatőttésnél, ahol a sírhalmok vannak amit Erdők várának neveznek ott ér ki valahol. Olyan szájbeszéd is volt , hogy a baranyajenői erdőben van egy kitéglázott bejárata. Mások szerint Gödreszentmárton községen kívül Baranyajenő felé menet volt 3 ház az egyik csárda volt. Lityóki csárdának nevezték, ennek a pincéjébe érne ki. Ebben a csárdában sokat mullatott Patkó Bandi betyár, fokosának a mestergerendába vágott helyét még ma is láthatni, ha közben mióta én nem láttam az épületet lebontották volna.”
Van olyan feltételezés is , hogy az alagút időszakonként több funkciót is betöltött, nem csak katonai védelmi célokat. A római korban a köztársaság válsága idején az emberek tömegesen fordultak el a hivatalos államvallástól, és titkos vallási társaságokba tömörültek. rituális szertartások színhelye is lehetett (pl. Mitrász kultusz).
Jelenleg a Kóbi-lik szalacskai bejáratai már nem láthatóak, mivel a TSZ idejében földmunkagéppel útépítés közben betolatták.

Forrás: Szalacskai Borbarát Egyesület



Hármashatár.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése