Fejérkőtől Tündérvölgyig - 1.
Kereki – Pusztaszemes – Bálványos
2009.01.04.
A mozgalom célja a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás területének természeti, néprajzi és kulturális értékeinek bemutatása. A túra gyalogosan teljesíthető időkorlátozástól és szakaszolástól függetlenül. Az útvonal hosszúsága 80 km. A túramozgalom a terület jellegéből adódóan több területen, elsődlegesen a sűrű beépítettségű Balaton parti települések között kényszerűségből csak aszfaltozott útvonalon valósulhatott meg. Talán némileg ellensúlyozza ezeket az útvonalakat a Somogyi dombvidéken vezető szakasz. A települések ismertetésénél a megtekintésre érdemes látnivalókat felsoroljuk, megadva azok GPS koordinátáit is.
A túramozgalom jelenleg még nem teljesíthető! Az egyesületi túráink előbejárásnak tekintendők. A mozgalom indítása előreláthatóan 2009-nyarán lesz.
Külső – Somogy:
A Balatontól a Kapos folyóig terjedő, vízben szegény területet Külső-Somogynak nevezik. Északi része Somogy leginkább csapadékszegény vidéke. A táj szép és igen változatos képet mutat. A száraz fennsíkokká szélesedő dombságot helyenként üde völgyek teszik vonalasan tagolttá. Területét vastag lösztakaró borítja, mely eróziós völgyekkel mélyen szabdalt.
A tájhasznosításban kiemelt szerepet játszik a mezőgazdálkodás – különösen a déli részen, illetve a széles völgytalpakban. A közepes minőségű szántóföldeken főleg gabonaféléket, délen cukorrépát termesztenek. A helytelen gazdálkodás miatt több helyen eróziós talajpusztulás tapasztalható.
A terület ősi növénytakarója az erdő. A dombvidékeken a legelterjedtebb a cseres-kocsánytalan tölgyes erdőtípus, melyek a vízellátottságtól függően száraz helyeken elegyetlen cseresekbe, majd molyhos tölgyesekbe mennek át. Nedvesebb helyeken a kocsánytalan tölgyesek, itt-ott bükkösök is megjelennek, míg mélyebb helyeken a kocsányos tölgy a kőrissel és az égerrel alkot társulást. Az összefüggő erdők a vízmosásokkal szaggatott domboldalakon legelőerdőkkel határosak.
A löszdombok nagy részét zárt löszgyep takarja. Ez a fajgazdagságáról nevezetes gyeptípus minden évszakban pompázik. A felhagyott legelőkön, kaszálókon gyomosodás indult meg, de például a látrányi homoki gyepekben a természetvédelem segíti megőrizni az értékes fajokat (kosborok, csenkesz fajok, gyapjúsás, stb.).
A túramozgalom névadója és kezdőpontja a térség és egyben Somogy-megye legjelentősebb várromja a Kereki község közelében található Fejérkő vára. A túra végpontja pedig a Balatonszemes térségében attól délre található erdő egyik szép völgyéről kapta a nevét.
Kereki
A település tömegközlekedéssel autóbusszal közelíthető meg.
Túránkat a település központjától célszerű megkezdeni a piros rom (L) jelzésen elindulva gyorsan elérjük az egykori vár romjait.
Fejérkő vára / Fehérkő-vár, Katona-vár / N 46° 46,9290’ E 17° 54,1540’
A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai a községtől délnyugatra, a Levelesi-erdő északi részén emelkedő 283 m magas Várhegyen láthatók
A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és az újonnan feltárt kaputorony alapjainál használtak.
A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A déli kapu felett emelkedő kaputoronyhoz csatlakoztak a külső falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külső falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretű várudvart fogták közre.
A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerősebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 m magas saroktorony szerű része, melynek hatalmas külső falsíkján 6 m magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kőmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övező fal és pillérei kb. 1,5 m vastagságúak.
Forrás: varak.hu.
A település másik jelentős országos védettségű műemléke az 1830-ban épült Római katolikus templom. Koord. N 46° 47,746’ E 17° 54,715’
A vár romjainak felkeresése után dél felé haladjunk tovább, a piros rom és zöld sáv jelzések találkozásáig, innen a zöld sáv jelzésen haladunk tovább Pusztaszemes felé.
Pusztaszemes
Nevének eredete: „…A szem köznév származéka. Valószínűleg a gyepűvédő őrszemek települését jelöli a falunév. Valószínűbb azonban, hogy a puszta személynévből keletkezett. Az előtag arra utal, hogy a település a török hódoltság alatt elnéptelenedett. – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (42. p.)
A település védett műemléke a Kossuth utca 61.szám alatt található Magtár, mely 1879-ben épült. N 46° 46,173’ E 17° 55,462’
A dombról leereszkedve észak felé betérhetünk a falu központjába és innen autóbusszal Kaposvár vagy a Balaton felé utazhatunk tovább. Túránkat a Jaba-patak völgyében folytatjuk a zöld sávon.
Bálványos
A Külső-Somogyi dombság északi részén, Somogy megye harmadik legmagasabb pontján levő Gyugy-háttól (311 m) délre két É-D irányú völgyben fekszik. A Balatontól délre kb. 10 km-re. Megközelíthető a Szántód-Kaposvári útról leágazó műúton, 2008 augusztusa óta közvetlenül az M7-es autópályáról. Zsáktelepülés.
Nevének eredete: „A bálvány kőoszlop, határkő főnévből származik. Jelentése: bálványos falu, vagyis olyan falu, amelynek nevezetessége valamely oszlop.” – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere című könyvében.
A legenda szerint Koppány menekülő, maradék hadainak nyújtott menedéket.
A település műemlékei:
Római katolikus templom, amely 1780-as években épült, barokk stílusban. Szent Gábor főangyal tiszteletére szentelték. Kossuth utca,
N 46° 46,946' E 17° 57,097'
Református templom, amely a hívek adakozásából épült 1836-ban. Petőfi utca 34.
N 46° 46,652' E 17° 57,192'
Népi jellegű műemlék házak, amelyek a külső-somogyi népies építészet jellemzőit mutatják: íves oldaltornácosak, vert falból, vályogból épültek, elől oromfalasak vagy csonka kontyosak. Jellemzőjük: a nádtető. Petőfi utca 68. N 46° 46,862' E 17° 57,019'
Még több fotó, katt a kis képre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése