2005. január 30., vasárnap

HÓ-Fejérke / Piroska túra

Némi tanakodás után úgy gondoltuk, hogy ez évben belevágunk a Fehérvár kupa megszerzésébe, hát azért annak Lajos idén is megkéri az árát, nem a 600 Ft-os kupalap a sok hanem a minimum 7 túrán való részvétel és legalább 140 Km .

 Ahogy a programot nézegettem a csak hosszú távú túrák és a biciklis eleve nem volt esélyes , a taktikánk tehát a sok kicsi sokra megy alapon alakult ki. Egyesületünk a Gyöngyvirág T.E. szervezett csoportos , vezetett túrát is a „kis körön” így hát ebbe kapcsolódtunk be.



Mivel kicsit távol esik tőlünk a Vértes és a múlt hétvégi piros túrára való utazáskor megélt kicsúszás a havas úton meg eléggé friss emlék volt így maradt a hajnali 4 órás kelés és Fehérvárról a csapattal busszal indultunk Csákberénybe, a Rajthelyre. 
Túravezetőnk Sápi Eszti minden dicséretet megérdemel , jól össze tartotta a csapatot és nem feledkezett meg a lassabban haladókról sem, igy aztán mindenki sikeresen teljesítette a távot.



Az időjárásról csak jót lehet mondani a 10-20 esetenként 30-40 vagy 50 cm-es hó átfúvásokkal tarkított terep, a kellemes tiszta , napos idő, a friss kora tavaszi mínusz 5-10 fokos szellő igazán emlékezetessé tette ezt a túrát , a nyolcszáznál több résztvevőnek. 
Természetesnek lehet venni, hogy ekkora tömegnél a nevezés időbe telik , aki rendezett már ilyen túrát az tisztában lehet ezzel aki meg nem az magára vessen…
Az itiner nagyon jó volt , az útvonal végig jelzett , sok helyen szalagozással sűrített jelzések és ideiglenes jelzőtáblák is segítettek minket. A somogyi dombokhoz szokott túrázónak kellemes volt az Ugró völgy szép szikla alakzatai alatt elsétálni, majd a Kató-hegyre felkapaszkodva megnéztük a két hősiesen fagyoskodó pontőrt , ahogy az itinert elnéztem nekik volt a leginkább dolguk a hideggel hiszen a hozzájuk érkeztek meg a kis körösök először és ki kellett várniuk a hosszú túra résztvevőit is, remélhetőleg túlélték fagyás nélkül , mindenesetre tiszteletre méltó munkát végeztek a rendezők . 


A Kopasz hegyen jó hátszelünk volt így gyorsan leértünk a Piroska Emlékoszlophoz ahol Eszter elmondta a három évvel korábbi szomorú esemény történetét , majd a faluban néhány perc után célba értünk.


Tömeg nem volt , megkaptuk az Emléklapot a kitűzőt és Lajos jobb kezének egy határozott mozdulatával a kupalapra is felkerült az első pecsét.

Jó túra volt, köszönjük a rendezőknek ! Bár egy hiányosságot azért meg kell említenem, sótlan volt a leves ! 


Még több fotó, katt a kis képre:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése