Azáleás-völgy (Zalaegerszeg)

 Egy viszonyleg közeli és eddig mégsem látott tavaszi csoda ez a völgy. A Jeli-arborétumból ismert virágok itt is megtalálhatók.  Kaposvárról könnyen megközelíthető Zalaegerszeg, onnan pedig helyi autóbusszal lehet eljutni a TV toronyhoz. 

A torony is látogatható , bár mi most nem vártuk ki a nyitást. Kékestető és Pécs mellett ez a harmadik ilyen kilátó.   Ebben az esetben megspóroljuk a szintemelkedésből eredő fáradozást mert a völgyben végig lefelé sétálhatunk. A felső rész is széles ösvényeken járható azonban sár esetén egy bot sokat segíthet.

Leérve a város szélére jutunk innen az erre járó távolsági buszokkal tudunk vissza utazni. Szép és látványos érdemes megnézni.

AZÁLEÁS-VÖLGY

Az Azáleás-völgy a zalaegerszegi Alsóerdő kedvenc kirándulóhelye. Tavasszal kínál csodálatos látnivalót a kikapcsolódni vágyók számára.

A színpompás, fenséges illatú azálea, más nevén rododendron vagy havasszépe április végén, májusban borítja virágba a tájat. Érdemes többször is visszatérni ide, mert az egyes fajták virágzási idejének eltérése következtében folyamatosan változik a völgy. Illata leginkább csak a sárga virágú (kaukázusi) azáleának van, ez az illat viszont az egész völgyet belengi.

Fatalin Gyula erdőmérnök ötlete nyomán a Jeli Arborétum példájára hozták létre egy átjárhatatlan akácosból. A hetvenes években egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel a sajátos mikroklímájú völgybe. Elsősorban Jeliből szerezték be a csemetéket. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált.

A völgyben – mely 2010-től a nagyközönség szavazatai alapján viselheti a Zala megye természeti csodája címet - megtalálható a kolorádói jegenyefenyő, mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglász, valamint különböző tuják.

A völgy egész évben szabadon látogatható.

Budapest Margit-sziget

 Volt pár óránk és hozzá szép időnk és azt a szigeten töltöttük.Megnéztünk minden turista csalogató helyet, összeszedtük a geoládákat , sétálgattunk és jól éreztük magunkat. 

A Margitsziget története

A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár.  Talán nehezen elképzelhető, hogy egykor a Margitsziget több különböző részből állt, amelyet a Duna hordaléka alakított ki. Sokáig gyakran változott az alakja, míg végül a Középső sziget, a Fürdő sziget és a Festő sziget egységéből alakult ki a mai sziget formája.

A történelem folyamán számtalan nevet viselt: Urak-sziget, Nyulak szigete (latinul: Insula leporum). Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget. Mai nevét a 13. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki életével és csodáival különleges helyet foglal el a magyar történelemben. Élete, Boldoggá, majd Szentté avatása Margit-legenda néven a mai napig őrzi emlékét.

A sziget története a római uralomig nyúlik vissza, egyébként egy 1225-ből fennmaradt oklevél említi először. Éltek itt Árpád-házi királyok, premontrei, domonkos, johannita és ferences szerzetesek. Az országgyűlés a szigetet 1790-ben Sándor főhercegnek adományozta, aki elkezdte a szigetet schönbrunni mintára kiépíteni. Öccse, József nádor követte őt a palatinusi méltóságban. A magas műveltségű és kertkedveléséről is ismert főúr a szigetet jelentősen átalakította. Álmainak megvalósításához méltó munkatársra lelt a fiatal Tost Károly főkertész személyében, aki a schönbrunni neves kertészdinasztiából származott. Elévülhetetlen érdeme a sziget máig megmaradt, kiemelkedő szépségének a kimunkálása. József nádor felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára is a szigeten rendezett be nyaralót. József nádor ükunokájától a magyar állam az 1908. évi XLVIII. törvény alapján vette meg a szigetet.

A sziget egészen 1901-ig csak hajón vagy csónakkal volt megközelíthető. A Margit hidat 1876-ban megnyitották, de a szigetre vezető szárnyhíd csak 1901-ben készült el. A sziget északi csúcsán a II. világháború alatt elkészült az Árpád híd, ezt 1950-ben kötötték össze a szigettel. 1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.