2016. október 11., kedd

Kárpátalja Szolyva - Vereckei-hágó - Schönborn-kastély - Munkács

3. nap.  10.11. Kedd   
 Utazás a Keleti-Beszkidekbe. Rövid túra a Vereckei-  millecentenáriumi emlékműhöz . A hágóról csodálatos a kilátás a Kárpátok hegyeire, valamint a völgyekben meghúzódó településekre.  Szolyván tiszteletadás az 1944-45 között fennálló gyűjtőtábor áldozatainak emlékművénél. Tovább utazunk Beregvárra, a  Schönborn grófok kastélyának megtekintése. Az 50 hektáros park közepén, amelyben az őshonos növényzet között egzotikus fák és cserjék szép példányai találhatók. A Latorca völgyében álló kastély Kárpátalja legszebb műemlékei közé tartozik.  Visszautazás a szállásra.

Szolyva
A város Munkácstól 30 km-re északkeletre a Latorca bal partján a Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik. Nagybisztra és Újtövisfalva tartozik hozzá.

1944-1945 között a helységben szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több, mint tízezren haltak meg; a város határában levő tömegsírjuk jeltelen. E táborba vitték azokat, akiket a Kárpátalját megszálló 4. Ukrán Front parancsnokságának 0036-os számú parancsa szerint november 16-ig összegyűjtöttek a szokásosan hazudott 3 napos munkavégzés céljából (a Városparancsnokságon minden 18 és 50 év közötti német és magyar nemzetiségű hadköteles férfinek jelentkeznie kellett a rendelet szerint). Az összegyűjtött áldozatok többsége a szovjet Gulag poklain halt meg, vagy tűnt el.


1910-ben 3802 lakosából 1698 ruszin, 1115 német, 735 magyar és 195 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásának székhelye volt. Ma 14 800 lakosából 800 (5,4%) magyar.

Vereckei-hágó
Az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Latorca és a Sztrijbe ömlő Opor folyó völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 841 méter.
Ma a Lvivbe tartó országút elkerüli. A hágóra Alsóvereckén keresztül lehet feljutni, meglehetősen rossz minőségű kacskaringós úton.

Ősidők óta használt út. 895-ben a honfoglaló magyarok többsége a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. 1241-ben a mongol-tatár fősereg itt tört be Magyarországra. Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A második világháború idején szintén súlyos harcok voltak a hágó környékén (az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó erődítmények ma is láthatóak). 1980-tól az országút elkerüli a Vereckei-hágót.

2007

2016

A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül kevés a látnivaló.
Az 1896-ban, a millennium évében állított honfoglalási emlékmű a csehszlovák korszakot (1920–1939) még átvészelte. Az 1940-es évek második felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszk ma a közeli Tuholka faluban a községháza előtt áll.
A hágón napjainkban egy ukrán emlékmű található, amely azon partizánoknak (szics-gárdisták) állít emléket, akiket – az azóta megcáfolt ukrán történelmi elmélet szerint – Kárpátalja 1939-es visszacsatolásakor a magyarok végeztek ki. A mögötte álló, havasi pásztort ábrázoló szobor a szovjet időből származik.
A magyar honfoglalás millecentenáriumában a hágótól kissé távolabb, egy teljes panorámát kínáló ponton állították fel.
1996-ban Matl Péter munkácsi szobrász alkotta meg a honfoglalási emlékművet, amelyet folyamatosan romboltak az ukrán ultranacionalisták. 2008-ban Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul kezdeményezésére a magyar állam 25 millió Ft ráfordítással újjáépíttette, ugyancsak Matl Péter kivitelezésében. Az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.


Schönborn-kastély
A környék 1711 előtt a Munkácsi uradalom része és a Rákóczi-család birtokában volt. azonban az osztrák császári udvar a Rákóczi-szabadságharc után 1711-ben elkobozta a Rákócziak itteni uradalmát is, így a száműzött fejedelem e birtokai is a császári koronára szálltak, akárcsak Vay Ádám, Visky Sámuel, Krucsay István és a többi Rákóczihoz hű főurak birtokai. Az elszegényedett jobbágysággal rendelkező munkácsi uradalom kezdetben a szepesi kincstári igazgatóság kezelésébe került, de a gondatlan és szakszerűtlen gazdálkodás következtében alig adott jövedelmet.

1726-ban VI. Károly osztrák császár gróf Schönborn Lothár Ferenc mainczi érseknek és választófejedelemnek adományozta az uradalmat az uralkodói ház iránt tanúsított hűsége és a császári seregnek felajánlott adományai jutalmazásául, a munkácsi vár kivételével, melyet a császár magának és utódainak tartotta fenn. Az uradalom 1944-ig maradt a Schönborn család birtokában.

Schönborn kastély - A kastélyt Z. Gresserson tervei alapján a környék legmagasabb pontjára a 19. század utolsó évtizedeiben: 1890-1895 között építették fel egy18. századi fából készült udvarház, vagy vadászkastély helyén, az akkor divatos angol Tudor-féle stílusban. Díszes óratornya háromemeletes, az oldalszárnyak egy emeletesek.

A kastélyhoz tartozó 50 hektáros park Kárpátalja legnagyobb és legszebb tájépítészeti együttese. A parkban a Kárpátok őshonos növényzete mellett egzotikus fák, bokrok szebbnél szebb példányai is megtalálhatók, a park közepén pedig az itt kialakított kristálytiszta vizű tóban ritka vízi növények pompáznak, de csodálatosak a kastély körül ültetett nyírott bokrok, növénysövények, színpompás virágágyások is.


A kastélyban jelenleg szanatórium működik. Parkja látogatható.

Munkács belváros

Munkács (ukránul Мукачеве [Mukacseve] vagy Мукачів [Mukacsiv], ruszinul Мукачово [Mukacsovo], oroszul: Мукачево [Mukacsevo) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján. Lakossága 2015-ben 86  257 fő volt. Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka tartozik hozzá.

Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít. Ungvártól 42 km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik. Neve a régi magyar Muncas személynévből való, melynek eredete a munka főnév.

Már az őskorban lakott hely, a Kis-hegyen és a Galis-hegyen neolit, a Tupcsa-hegyen kora vaskori település nyomaira bukkantak, melyet földsánc is övezett. A Galis- és a Lovaska-hegy között kelta település maradványai kerültek elő. A vár környékét már a 6. században szlávok lakták.

Várát a monda szerint Álmos vezér építtette, és a hegyeken való vesződséges átkelés emlékére kapta mai nevét. Először 1064-ben említik. 1138-ban Muncas néven említik először. 1085-ben Szent László király itt verte le a Salamonnal szövetséges kunokat. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították, ezután IV. Béla német hospeseket (vendégtelepeseket) telepített le.

Nagy Lajos románokat telepített ide, majd helyüket 1359-ben ruténok foglalták el. Ekkor épült újjá a kun és tatár pusztítások után a vár is. 1378-ban kiváltságokat és városi rangot, 1427-ben vásártartási jogot kapott. 1445-ben Hunyadi Jánosé lett, aki szabad várossá tette. A város részt vett az 1514-es parasztháborúban, emiatt kiváltságait elvesztette.

A 16. és 17. században az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. 1657-ben a lengyelek a várost feldúlták, de a várat nem merték ostromolni, majd a tatárok égették fel a várost. 1672-ben Zrínyi Ilona gyermekeivel ide vonult vissza, melyet a felkelők ostromoltak, végül Thököly Imre házassággal szerezte meg, melyet itt tartottak 1682. június 15-én. Thököly veresége után Zrínyi Ilona 1686-tól 1688. január 18-ig tartotta a várat a császáriakkal szemben.


Parászka-pincészet - Borkóstoló

A Parászka pincészet Benében található, 12 km-re Beregszásztól.

A 2,5 hektárt felölelő szőlőültetvényen mintegy 200 fajta szőlő terem. A bort régi pincében érlelik, melyből több is található a faluban, s melyeket még az első világháború alatt vájtak az olasz hadifoglyok. Ez az egyetlen, melyet felújítottak. A pince mikroklímája nagyon jót tesz a benne tárolt bornak, középhőmérséklete egész év folyamán 14 - 16 °C




A borkóstoló pincében 35-40 vendég fér el kényelmesen.
A borkínálatban a következő fajták szerepelnek: Tramini, Szerémi zöld, Olaszrizling, Cserszegi fűszeres, Pölöskei muskotály, Medina stb.

A borkóstolásra előzetes bejelentkezés szükséges! Ára 2016 őszén 1300 Ft/fő 6 féle borkóstolás. Vásárlási lehetőség 1000 - 2000 Ft/L.


Ezen a napon minden tervezett programunkat sikeresen megvalósítottuk és még ráadást is kaptunk a Munkácson történő városnézésen. Köszönjük! 

Az első nap történései.
A második nap történései.
A negyedik nap történései.

Még több fotó, katt a kis képre:
Kárpátalja
Szolyva - Vereckei-hágó - Schönborn-kastély - Munkács

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése