A KTTE Zselic IVV túrái új színt hoztak a Kaposvár térségi
teljesítménytúrák sorába. A rendezés, szolgáltatás és a teljes lebonyolítás
azonos a teljesítménytúrákon megszokottal de van egy lényeges különbség egyik
távon sincs kötelező szintidő csupán az van meghatározva, hogy a Cél mikor zár.
Ezt a rendszert az SZKTE honosította meg Somogyban és azóta is alkalmazza
-sikerrel. Az IVV túrák célközönsége bővebb esetenként messzebbről is érkeznek
résztvevők hiszen az IVV pecsétek megszerzése is komoly célkitűzés lehet.
A rendszerről annyit érdemes tudni, hogy kétféle igazoló lap van lehet
gyűjteni az alkalmakat és a kilométereket is. Mindkettőre külön díjazás van
nagyon látványos jelvénysorozattal!
Ez a túra is része a Somogy Megye és a Zselic Teljesítménytúrázója 2016 éví túrasorozatának ezért a fejembe vett
elhatározásnak megfelelően ezen is részt akartam venni. A Kárpátaljai
kirándulásunk miatt a tényleges rendezés előtt 5 nappal jártuk végig ezt a túrát
a már jól bevált előteljesítés formájában. Az útvonal ismert hiszen már korábban
is teljesítettem ezt a távot így aztán nem volt gond az igazolás pedig Szép
József Elnök Úr kérésének megfelelően fotókkal történt, melyet átnézett és azok
alapján elismerte a teljesítésünket.
A Rajthely az AGÓRA, a délelőtti órákban hétköznap lévén már éledezett a
város miközben végig mentünk a Sétáló utcán gyakorlatilag teljes hosszúságában.
Túrázóként ritkán jár az ember saját lakhelyén de ilyenkor a már ismert műemlék
épületek, szobrok, emléktáblák más szerepet kapnak, más szemmel nézem, fotózom
őket.
Ennek a túratávnak talán az a legnagyobb értéke, hogy egy kellemes és fizikailag nem nehéz útvonalon megmutatja Kaposvár belvárosát, a város hangulatát. Láthatjuk a pusztuló és feltáratlan egykori vár helyét és csekélyke maradványait melyet az emberi tudatlanság ez évben még tovább rombolt.
Láthatjuk a valaha szebb napokat látott városrész, a Cser külsőségbeli és lakosságbeli változását - egyik sem vált előnyére. Láthatjuk az egykori vásárok, majálisok helyszínét a valaha nagyon szép Cseri-parkot is. Az embernek olyan érzése támad, mintha a Kapos hídján átkelve egy másik városba érkeznénk. Pedig nem, ez is Kaposvár.
Ennek a túratávnak talán az a legnagyobb értéke, hogy egy kellemes és fizikailag nem nehéz útvonalon megmutatja Kaposvár belvárosát, a város hangulatát. Láthatjuk a pusztuló és feltáratlan egykori vár helyét és csekélyke maradványait melyet az emberi tudatlanság ez évben még tovább rombolt.
Láthatjuk a valaha szebb napokat látott városrész, a Cser külsőségbeli és lakosságbeli változását - egyik sem vált előnyére. Láthatjuk az egykori vásárok, majálisok helyszínét a valaha nagyon szép Cseri-parkot is. Az embernek olyan érzése támad, mintha a Kapos hídján átkelve egy másik városba érkeznénk. Pedig nem, ez is Kaposvár.
A délre kanyarodó turistaúton gyorsan elérjük a Töröcskei-tó gátját és
ezzel lényegesen megváltozik a túra jellege hiszen a várost délről övező
parkerdőkön megyünk végig nagyon szép útvonalon.
A túra első ellenőrző pontja a tó melletti Vackor tanyánál van, ezt a hangulatos helyet több túra is érinti és aki a Zseliccel és városunkkal szeretne ismerkedni akár szállást is találhat itt.
Kis pihenés, nézelődés után a Turista Emlékmű mellett a piros sáv jelzésre tértünk rá. Az erdei ösvényen gyorsan felértünk a gerinc útra majd lassan ereszkedtünk le a Töröcskei-erdő szép völgyébe.
Szép ez az erdő és túratársaim sem ismerték így kényelmesen, sokat nézelődve haladtunk az öreg tölgyek alatt és a sok szúrós és lónyelvü csodabogyó között. Megnéztük az Eszperantó és Vándor forrásokat – egyik sem használható, pusztul!
Az erdei út a Töröcskére vezető közútnál egy kis időre megszakadt, most persze titkos ellenőrző pont sem várt itt ránk. Lehet, hogy idén nem is lesz, vagy lesz de máshol, ki tudja? Az aszfaltra kiérve pár csepp esőt is kaptunk de a város másik parkerdőjét a Gyertyánosi-parkerdőt elérve el is állt.
A piros sávon a DDP útvonalán ereszkedünk le a völgybe. Az út alsó részén néhány éve lépcsőzés is segíti a túrázót. Leérve a Négytestvér-forrás előterébe elérjük a második ellenőrző pontunkat. Ez a szép régi forrás működik, vizét megkóstoltuk, nincs semmiféle káros utóhatása.
A forrásnál körülnézve már láthatjuk, hogy a völgy alsó részét, a Hódos-tó, a Rockenbauer kopjafa félszigete, a Gyöngyvirág kulcsosház térsége a turisták, természetjárók előtt lezárásra került. Már tavasz óta jelentős földmunkák folynak itt, kikotorták a tavat, szigetté változtatták a félszigetet, és természetesen sártengerré az egész környéket.
Szerettem az unokáimmal itt sétálgatni, az őszi erdőben, és makkot szedegetni a játékokhoz, erre most nincs lehetőség és a ‘tájrombolás’ nagyságrendjét látva mostanában nem is lesz. Talán egyszer majd elkészül a nagyszabású munka és talán lesz is lehetőség azt látni, és használni.
A forrástól a kék kereszt jelzésre tértünk és egy rövid emelkedő után a szép erdei ösvényen elhagytuk a Gyertyánosi parkerdőt és a város szélét elérve ismét az aszfaltot koptattuk. A szép Donneri kápolna mellett a Kálvária utcán ereszkedünk le a városba , a Kálvária szokás szerint zárva, csak a kerítésen lehet kukucskálni.
A Jókai-liget előtt ismét keresztezzük a Kapost majd a vasút felett átkelve Petőfi Sándor szobra mellé érkezünk és innen már pár perc alatt elérjük az AGÓRÁT a túra célját.
A túra első ellenőrző pontja a tó melletti Vackor tanyánál van, ezt a hangulatos helyet több túra is érinti és aki a Zseliccel és városunkkal szeretne ismerkedni akár szállást is találhat itt.
Kis pihenés, nézelődés után a Turista Emlékmű mellett a piros sáv jelzésre tértünk rá. Az erdei ösvényen gyorsan felértünk a gerinc útra majd lassan ereszkedtünk le a Töröcskei-erdő szép völgyébe.
Szép ez az erdő és túratársaim sem ismerték így kényelmesen, sokat nézelődve haladtunk az öreg tölgyek alatt és a sok szúrós és lónyelvü csodabogyó között. Megnéztük az Eszperantó és Vándor forrásokat – egyik sem használható, pusztul!
Az erdei út a Töröcskére vezető közútnál egy kis időre megszakadt, most persze titkos ellenőrző pont sem várt itt ránk. Lehet, hogy idén nem is lesz, vagy lesz de máshol, ki tudja? Az aszfaltra kiérve pár csepp esőt is kaptunk de a város másik parkerdőjét a Gyertyánosi-parkerdőt elérve el is állt.
A piros sávon a DDP útvonalán ereszkedünk le a völgybe. Az út alsó részén néhány éve lépcsőzés is segíti a túrázót. Leérve a Négytestvér-forrás előterébe elérjük a második ellenőrző pontunkat. Ez a szép régi forrás működik, vizét megkóstoltuk, nincs semmiféle káros utóhatása.
A forrásnál körülnézve már láthatjuk, hogy a völgy alsó részét, a Hódos-tó, a Rockenbauer kopjafa félszigete, a Gyöngyvirág kulcsosház térsége a turisták, természetjárók előtt lezárásra került. Már tavasz óta jelentős földmunkák folynak itt, kikotorták a tavat, szigetté változtatták a félszigetet, és természetesen sártengerré az egész környéket.
Szerettem az unokáimmal itt sétálgatni, az őszi erdőben, és makkot szedegetni a játékokhoz, erre most nincs lehetőség és a ‘tájrombolás’ nagyságrendjét látva mostanában nem is lesz. Talán egyszer majd elkészül a nagyszabású munka és talán lesz is lehetőség azt látni, és használni.
A forrástól a kék kereszt jelzésre tértünk és egy rövid emelkedő után a szép erdei ösvényen elhagytuk a Gyertyánosi parkerdőt és a város szélét elérve ismét az aszfaltot koptattuk. A szép Donneri kápolna mellett a Kálvária utcán ereszkedünk le a városba , a Kálvária szokás szerint zárva, csak a kerítésen lehet kukucskálni.
A Jókai-liget előtt ismét keresztezzük a Kapost majd a vasút felett átkelve Petőfi Sándor szobra mellé érkezünk és innen már pár perc alatt elérjük az AGÓRÁT a túra célját.
Köszönjük a túra lehetőséget a KTTE tagjainak és az előteljesítési
lehetőséget Szép József Elnök Úrnak.
Még több fotó katt a kis képre:
Zselic 10 IVV (2016)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése