A kilátó
A Kis-Balaton félreeső területeire enged szélesebb
betekintést a Vörs településtől valamivel nyugatra épült kilátó.
Ornitológiai megfigyelésre például keresve sem találhatnánk alkalmasabb
pontot a környék hihetetlenül gazdag madárállománya miatt. A Somogy
megye nyugati határán fekvő község, Vörs története egészen az
Árpád-korig nyúlik vissza. Nevét írásos dokumentum először a 13. és a
14. század fordulóján említi, több helyen Wers formában. A falu többször
tűnt már fel a híradásokban azzal, hogy ide költözött haza először
gólya a tél vége felé.A Kis-Balaton természetvédelmi területéből
magasodik elő az egyszerű, de impozáns, fa szerkezetű kilátó, ahonnét
remek lehetőségünk nyílik a környező élővilág tanulmányozására. Nem
messze innen pedig a Marót-völgyi csatorna csordogál, amely fölött egy
bájos kis fahíd ível át.A magasles a vörsi Ady Endre utca felől nyíló
földúton közelíthető meg autóval. Az utat dús növényzet és buja nádvilág
szegélyezi. Ingyenes parkolót is kialakítottak a közelben, ahonnét
végül egy rövidebb sétával érünk el a kilátóhoz.
Szent Márton Templom
Szent
Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római
katolikus templom 1720-ban épül későbarokk stílusban, nevezetes barokk
stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el.
Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra
áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak
van. A templom előtti Szentháromság szobor talpazatán Szent Domonkos,
Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra
látható. 1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel
Európa legnagyobb természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű
figurákból készülő beltéri híres betlehemét, amely Európa egyik, ha nem a
legnagyobb templomon belüli Betleheme.
A vörsi Betlehem
Európa
legnagyobb beltéri Betlehemének története egészen 1948-ra nyúlik
vissza. Egy falubeli kezdeményezés hatására lebontották a Jézus Szíve
oltárt a templomon belül, és annak helyére egy kisebb Betlehemet
építettek. Ma már több mint 60 négyzetméteren csodálhatják meg látogatói
advent első vasárnapjától kezdve egészen január végéig. Az óriási
Betlehem gipszből, az ember és állati figurákat leszámítva pedig
kizárólag természetes anyagokból készül. A 3 köbméternyi tuja, 20 darab
fenyőfa és négy köbméternyi faanyag felhasználásával készült betlehem
építése 10 napon keresztül zajlik, és kizárólag a falubeliek kitartó és
jól megszervezett csapatmunkája. Minden évben teljesen más
elrendezéssel, folyamatos újításokkal várja több tízezres hazai és
külföldről többnyire német, francia vagy éppen amerikai látogatóit.
Tűzoltó Múzeum
Nem
kell sokat sétálnunk, hogy ellátogassunk Magyarország első vidéki
Tűzoltó Múzeumába, mely 1983-ban nyílt a falu akkori Tűzoltó szertárában
a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Somogy megyei tűzoltó
parancsnokság és a budapesti Tűzoltó Múzeum összefogásával. Az országban
azóta sincs párja a több mint 70 m2 alapterületen berendezett „A
tűzvédelem a századfordulón” című állandó kiállításnak. A terem
központjában igazi ritkaság, egy Geittner és Rausch – féle kézi
működtetésű kocsifecskendő és egy Köhler-féle benzinmotoros szer tárul
szemünk elé. Egyéb tűzvédelmi történelmi kincsek mellett látható még
továbbá a Mátrai gyár lóvontatású létrája, gőzfecskendő, szegedi Köhler
motorosszer, Seltenhofer gyártású süllyesztett medenc és kocsifecskendő,
és előkocsis mozdonyfecskendő is.
Talpasház (tájház)
A híres vörsi Tájház története egészen 1961-ig megy vissza, amikor még 6 darab füstöskonyhás talpasházat számolhattunk a Dózsa utcában, melyek közül 5 db az évek alatt elöregedő falaival lebontásra kerültek. Annál nagyobb értéket képvisel az 2015.-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Vendégváró tájházak című pályázati keretének köszönhetően felújított utolsó ház. A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetjük meg belépve.
Szöveg forrás: Vörs település honlapjai.
