2023. május 24., szerda

Ropolyi-tó - Dugás-kút

 Volt nálam egy travelbug azaz vándorbogár. Ez egy olyan kis kütyü ami a geoládákban utazik és járja a világot. A Desedai kilátó ládájából hoztam el és a Dugás-kútnál tettem le. 

A jó időjárásban egy kellemes séta volt a régi vasút nyomvonalán, és közben a korábban ültetett almafa csemetéimet is meg tudtam látogatni. 




A DDP mellett szépen növöget, de a Simonfai tetőn az RPDDK mellett, mivel korábban valaki derékba törte él de nem nagyon tud megnőni. 






Nagy élet volt a tóparton, még lovaskocsis kirándulást is szerveztek, nagyrészt gyerekeknek.






A simonfai tetőn ...









2023. május 20., szombat

RPDDK Kisvid - Zalakomár

Túratársam teljesítéséhez hiányzott ez a szakasz, gyalogoltunk hát egyet Somogy - Zala határán az országúton.














  


2023. május 6., szombat

Türje - Ják - Körmend

A türjei volt prépostsági templom (a Zala vármegyei Türje községben) westwerkes nyugati főhomlokzatú, romanikus stílusú, háromhajós templom. Benne Szent László legendát ábrázoló freskórészletek találhatók. A türjén álló épületegyüttes a templomból, a hozzá tartozó volt premontrei rendházból (ma szociális otthon), és a gondozatlan állapotban levő gazdasági épületekből tevődik össze.










A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.








Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták, és 1256-ban szentelték fel, Szent György tiszteletére. Építése során több alkalommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: tűz, vihar és az oszmán hadsereg is megrongálta, többször helyre kellett állítani. Az utolsó nagy átépítés 1896 és 1904 közt zajlott, Schulek Frigyes tervei alapján.

Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejárat, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal.

A templom főhomlokzatával szemben kis kápolna áll, a Szent Jakab-kápolna, ez volt Ják középkori temploma, mivel a kolostori templomnak nem volt szabad plébániaként is működnie.

Körmendi várkastély vagy más néven a Batthyány-Strattmann-kastély, Körmenden, Vas vármegyében található.












Első kővárát a település északnyugati sarkában létesítették, de azt a tartományurak elleni hadjáratokban lerombolták, maradványait széthordták. A napjainkig fennmaradt új erődítményt már a virágzó mezőváros északkeleti sarkában emeltette Szécsényi László báró a 15. század közepén. Később az Ellerbach család szerezte meg az épületet. Utolsó tagjától, Jánostól, adósságai fejében, hosszas pereskedés után Bakócz Tamás esztergomi érsek tulajdonába került. Egy szerencsés módon megmaradt korabeli várlajstrom hű képet mutat a török hódoltság kori állapotáról, amely szerint a mocsaras vizesárokkal körülvett négyszögletes várnak sarkait egy-egy kerek torony erődítette meg, bejárati kaputornyát pedig a nyugati oldalon alakították ki.

1604-ben a Habsburg császár és király kegyelméből a főnemesi Batthyány család kapta meg. Mivel a hadászati fontosságú Kanizsa végvárának elfoglalása után katonai szerepe megnőtt, földesurai igyekeztek hadieszközökkel és helyőrséggel bőven ellátni. Az 1652-es tűzvészben leégett főúri rezidenciát Batthyány Ádám gróf utasítására, nagyszabású tervek alapján átépítették, mind a négy oldalán emeletes lakószárnyakat kialakítva, megemelve a tornyokat is. Újabb hadiállapotra 1664-ben került sor, amikor a török nagyvezír csapatai itt akartak átkelni a Rába folyón és ezért ágyúkkal lőtték a védőket, akik a francia segélyhadakkal együtt sikeresen verték vissza a heves támadásokat.










Az 1703-ban kirobbant Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc katonaság felégette a Habsburg-hű Batthyányiak várkastélyát.

A 18. századi munkálatok ismét megváltoztatták a külső homlokzatát, újabb emeleti résszel bővültek a lakószárnyak, manzárdtetőt, és bejárata fölé egy hat oszlopon nyugvó hatalmas erkélyt helyeztek az olasz Felice de Allio építész tervei szerint.

A gyönyörűen berendezett Batthyányi-várkastélyban 1944-ig laktak, termeiben felbecsülhetetlen értékű régiségeket őriztek, melyeknek nagyobb része a tulajdonosok elmenekülését követő időszakban elkallódott. Az 1980-as évek elején, Haraszti Margit restaurálta a díszterem falfestményeit.












Ma a főépületben, az 1965-ben alapított Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum kiállításai, valamint Magyarország egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye is itt látogatható.