2019. február 26., kedd

Zselic Turistája 5.

Szilvásszentmárton - Lipótfa

Nem mindenki tud szombaton egyesületi túrákra járni így aztán a túravezető ahol tud segít. Így volt ez ma is amikor a Zselic Turistája 5. szakaszát jártuk végig, hogy minden túratársamnak ez is sikeresen meglegyen.  A félnyolcas busszal indultunk Kaposvárról. Régen állt össze a korábban megszokott hármasunk de most sikerült. A lányok jól elvoltak egymással, nem kellett velem unatkozniuk. Én  szintén jó társaságban elvoltam magammal.  



 A terepen sok változást nem láttam sőt semmit. Szilvásnál felmentünk a tetőre, megnéztük fúj e a szél, fújt.




Aztán az erdőben megjöttek a hóvirágok, a rengeteg szúrós csodabogyó. Mátyás Király kútja és a Feneketlen-tó is rendben a helyén van, bár valami elvetemült szétfaragta az egyik információs táblát.






A Görgényi vadászház is áll még bár ajtajaitól megfosztva szerintem nem sokáig. Kár érte, ez is pusztul mint oly sok egyéb.





Lipótfáról buszoztunk haza. Hétköznap ez az irány kedvezőbb és kényelmes is.





Még több fotó, katt a kis képre:
Zselic Turistája 5.

2019. február 16., szombat

Zselic Turistája 4.

A ködös nyári bejárás után itt egy napos, téli vagy kora tavaszi látható, olvasható. Túratársamnak ez a túra hiányzott a Zselic Turistája sorozatból, és  ezen a szép napon teljesítette Ő is a túramozgalom feltételeit.

Kicsit izgalmasan índúlt a túra mivel a SEFAG korlátozás alá eső területén jártunk. Néhány nappal előbb a területileg illetékes fővadász elmondta, hogy nagy vadászat nem várható, ha valakivel összefutnánk hívjuk fel. Szerencsére nem volt rá szükség, gond nélkül végig mentünk.




A 7:50-es Gálosfai busszal mentünk ki Kaposgyarmatra, a fű ropogósan deres volt melyet a néhány fokos mínusz okozott.  A zöld sáv jelzésen kapaszkodtunk felfelé a horhóban és már akkor láttuk, hogy erre is javában nyílik a hóvirág.




A nyáron már felderített úton gyorsan elértük a szép mésztufa-hasadékot. Én a padon pihegtem egy kicsit a csapat másik fele pedig a geoládát kereste, ami nem volt nehéz.



Az ösvényen aztán leereszkedtünk a Somogy farm kerítéséig és mellette mentünk ki a Hajmás felé vezető országútra. Egy szép nagy ragadozó madár tetemet láttunk ezen a szakaszon, szóltam róla az MME helyi illetékesének is.





Az egykori Kaposgyarmat - Hajmás vasútállomás mellett megnéztük az 1976-ban lezárt majd később felszedett vasút maradványait. A közút keresztezésnél nem bontották ki a síneket. Gyerekkoromban sokszor utaztam erre.


Hajmáson a buszmegállóban pihentünk egy kicsit majd ismét kapaszkodás következett a szőlőhegyre. A szép régi kereszt és távközlési torony nincs messze csak egy kicsit izzasztó volt amíg felkapaszkodtunk.




É-felé szinte nyílegyenes út vezet , majd a pincék után nemsokkal kissé NY-ra tartva leereszkedtünk a régi országútra ami egy nagyon szép öreg bükk erdőben vezet le Szentbalázs felé.



Az alján van a Cseresznyéskerti tanösvény egyik végpontja egy pihenőnél. Az országúti csatlakozásnál rengeteg a szemét nagyon ráférne, hogy valaki összeszedje és elhordja!


A faluban aztán kicsit szaporázni kellett a lépéseinket de végül is  nem volt gond, a 12:36-os busz előtt egy perccel már a megállóban voltunk és kényelmesen visszautaztunk Kaposvárra.
Szép túra volt szép időben, a kb. 12 km-t 4 óra alatt jártuk végig.  


Még több fotó katt a kis képre:
Kaposgyarmat - Hajmás - 
Szentbalázs