2020. december 5., szombat

Tókaji parkerdő

Kaposszerdahely és Kaposvár között terül el a mintegy 160 hektáros parkerdő, amely a Zselici tájvédelmi körzet része. 1973-ban létrehozott parkerdő két nagy halastava és az erdő egybefüggő varázsa festőivé teszi e tájat. Korábban kilátó is volt itt de lebontották.

Tókaj múltja szorosan összefügg a közeli Szennáéval. 1526-tól Perneszi Ferenc és testvérei, Péter és Balázs birtokolják.

1536-tól több család birtoka, a közeli Szennával együtt. 1559-ben Tahy Ferenc és neje, Zrinyi Ilona vásárolták meg. 1560-ban Perneszi Farkas nyerte adományul I. Ferdinándtól. 1695-ben már Szenna falu használja a Perneszi család elhagyott Tókaj nevű helységét is. 



      A területet számos ösvény hálózza be, s a kikapcsolódást segíti elő az erdei tornapálya is.Ideális kirándulóhely iskoláknak, csoportoknak, és a családoknak is.   A szabadtéri sütés-főzési lehetőség adott, s egy menedékház is áll a tavak  mellett. 



A parkerdő szélén terül el a fenntartó SEFAG Rt. lőtere is, ahol koronglövő és korongvadász versenyeket tartanak. Gyakoriak a nemzetközi rendezvények is.

Tókaj besenyő eredetű szó, folyó menti erdőt jelent. Egykor Kaposmérőhöz tartozott, annak egyik pusztája volt, 1950-ben csatolták Kaposszerdahelyhez. 

A Tókaji-tó partján van egy nagyon szép jellegzetes öreg bükk. Ezt a fát jelölték 2016-ban az Év fája versenybe is. Az alábbi leírás az Ökötásrs alapítvány Év fája mozgalmának oldalán jelent meg.

EGY KÜLÖNLEGES HELY KÜLÖNLEGES FÁJA

Községünk nevezett fája közel 220 éve ékesíti a természetes varázzsal bíró parkerdőt.

Az 1700-as években készült térképek, és feljegyzések szerint Kaposszerdahely- Tókaj-puszta vidékét hatalmas őserdő borította, de Mérő felé már vannak szőlészetre utaló nyomok is. A korabeli katonai térképek számos majorságot jeleznek ezen a területen, mint például Szerdahely-puszta, Dadapuszta, Barnamajor.



Barnamajor érdekessége, hogy itt működött egy, a környéken hírhedt csárda is, mely a betyárok találkozóhelye volt.A fogadó lebontását 1860-as években közbiztonsági okokból elrendelték.A korabeli újságból tudjuk, hogy amikor a csárda vastag tömésfalát kibontották, a fal és az ajtófélfa között egy álló helyzetben lévő emberi csontvázat találtak. Hogy ki volt az áldozat, és hogy ki vagy kik követték el ezt a rémisztő bűntényt már valószínűleg sosem fogjuk megtudni…

A huszadik század háborús eseményei elkerülték a környéket, csak a 1944. december elején megérkező szovjet csapatok felderítői fosztották ki a környék borospincéit. Az ötvenes években a honvédség nyári tábort épített a Fa környékén, földbe ásott bunkereket készítettek a „jugók” feltételezett támadása miatt. A bunkerek helye a mai napig látszik.






A hetvenes évek közepén a Fa alatt faszerkezetű vendéglátóegység épült Kakukk-Büfé néven, mely sokáig meghatározó eleme volt a környéknek. A Sefag- Erdészeti Vállalat erdei tornapályát alakított ki a nevezett fánk környékén, népszerű kirándulóhely lett, hétvégenként nagyon sokan jöttek Kaposvárról is, hogy élvezhessék a természet varázsát. A városi iskolás gyerekeket buszok hozták ki a jó levegőjű parkerdőbe. Az erdő területén lévő lőtéren rendszeres edzéseket, versenyeket, nemzetközi találkozókat tartottak. 1976-ban itt tartották az Országos Ifjú Gárda –szemlét. Évente voltak „Honvédelmi”napok,Majálisok, melyre szovjet katonákat hívtak, ezek az események növelték a Kakukk- Büfé forgalmát, amely az akkori slágertermékeket árusította: Balaton-sör, Piros Holstein, Bambi, Zselic-üdítő, a gyerekeknek Vadász-és Úttörő-szelet, Gömbrágó, szendvics is kapható volt. Áram nem lévén, petróleumlámpa világított esténként. Télen, amikor befagyott a tó, a Kaposszerdahelyi gyerekek ide jártak korcsolyázni, szánkózni. A büfébe többször betörtek, a nyolcvanas években aztán leégett, és utána már nem építették újra.

A parkoló melletti kisebbik tó környéke és a közepén lévő kis szigeten található pagoda 1998-ban egy tévéjáték forgatásának helyszíne volt, Znamenák István itt készítette el Lakodalom című filmjét.





Napjainkban is kedvelt kiránduló- horgászhely, főként a kaposszerdahelyi gyermekes családok számára, de sokan érkeznek a közeli megyeszékhelyről is. Rendeznek itt a lőtéren koronglövész – bemutatót, járnak ide íjászok is. Azonban mára az erdő inkább gazdasági, mint sem turisztikai szerepet tölt be.

Az elmúlt több mint két évszázad során a közel 35 méter magasra nőtt európai bükk fánk sok-sok tavaszt, nyárt, lombhullást, és zord teleket élt meg, és gondoskodásunkat, védelmünket élvezve csendes szemlélője lesz a jövőben is életünknek. A fánk jól szimbolizálja a közösségünket: utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra.