2. nap. 10.10. Hétfő
Kirándulás a Máramarosi havasokba. Bene - Nagyszőlős (Árpádkori templom. Az épület egy hajós, alig 10 m széles, amihez viszonyítva feltűnő az 50 m. hosszúság. Az épület egy része még a XIII századi részleteket mutatja, a templom a mai formájában a XIV. századi gótikus építészet egyik emléke Kárpátalján. Utána a Perényi-kastélyhoz látogatunk. A kastély az egykori Ugocsa vármegye székhelyének egyik legszebb épülete. Építése a XVI század közepére tehető. Tovább utazunk Huszt várához. a történelem szele csap meg bennünket, ha felgyalogolunk a várromhoz, bejárjuk a várudvart és a kilátótérről elgyönyörködünk a végtelen Tisza menti tájban. Iza rutén falu következik, ahol vesszőből font termékek vásárlása van lehetőség. Tovább utazunk Ökörmező területén át, Felsőszinevér érintésével Kárpátalja legnagyobb tavához. A Szinevéri tavat 989 méter magasban körbe zárják a fenyvesekkel borított hegyek. Visszautazunk a szállásra.
Kirándulás a Máramarosi havasokba. Bene - Nagyszőlős (Árpádkori templom. Az épület egy hajós, alig 10 m széles, amihez viszonyítva feltűnő az 50 m. hosszúság. Az épület egy része még a XIII századi részleteket mutatja, a templom a mai formájában a XIV. századi gótikus építészet egyik emléke Kárpátalján. Utána a Perényi-kastélyhoz látogatunk. A kastély az egykori Ugocsa vármegye székhelyének egyik legszebb épülete. Építése a XVI század közepére tehető. Tovább utazunk Huszt várához. a történelem szele csap meg bennünket, ha felgyalogolunk a várromhoz, bejárjuk a várudvart és a kilátótérről elgyönyörködünk a végtelen Tisza menti tájban. Iza rutén falu következik, ahol vesszőből font termékek vásárlása van lehetőség. Tovább utazunk Ökörmező területén át, Felsőszinevér érintésével Kárpátalja legnagyobb tavához. A Szinevéri tavat 989 méter magasban körbe zárják a fenyvesekkel borított hegyek. Visszautazunk a szállásra.
Szinevéri Nemzeti Park
A Szinevéri Természeti Nemzeti Park az Ukrán-Kárpátok középső részén található, a Talabor (Tereblja) és a Nagyág (Rika) folyók felső folyásánál a Délnyugati-Gorgánok területén. Az ukrán Állami Faipari Vállalat „Zakarpatlisz” (Kárpátalja erdőségei) egyesülésének alárendeltje.
A turisták „kedvence” a 989 méterrel a tengerszint felett található, és Kárpátalja egyik nevezetessége a Szinevéri-tó.
A Szinevéri-tavat légköri csapadékok és felszíni vizek táplálják. A tó lefolyásos, mivel ered belőle egy patak, amely később a Talabor folyóba (Tisza vízgyűjtője) torkollik. A Szinevéri-tó vize tiszta, oldott ásványi anyagokban szegény.
Hőmérséklete a vízréteg teljes vastagságában állandó (+11°C). A tó partjait erdő borítja, vízi növények csak a part menti sávban figyelhetők meg.
Árpád-vonal
Az Árpád-vonal
a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig
terjedt. Légvonalban több mint 600 kilométerről volt szó. A vonal építkezése,
elsősorban az infrastruktúra, a háttér megteremtésével, már 1940-ben
megkezdődött. Természetesen a legnagyobb titoktartás mellett. 1943-ban, a
sztálingrádi csata után felgyorsították a kiépítését. 1944 elején épült
ki a Hunyadi- és a Szent László-állás.
A magyar határ
előtt 30-40 kilométerre lévő előretolt védőöv, a Hunyadi-állás fő feladata a
szovjet támadóerők lelassítása, szétbontakozásra kényszerítése, hogy túlerejével
ne tudjon menetből azonnal teljes erővel a fő védőövre zúdulni, és az állások
leküzdése során mind élőerőben, mind haditechnikában minél nagyobb veszteségeket
szenvedjen.
A Hunyadi-állás a támadás várható hadműveleteinek irányában épített,
tábori erődítésekből álló támpontokból állt. Az utakat, völgyeket zárták le. A
közbeeső védelmi sáv, a Szent László-állás, közvetlenül az ezeréves határ
vonalát követve, mondhatni az utolsó hetekben és csak részlegesen épült ki.
Kisebb támpontokkal, tüzelőállásokkal, géppuskafészkekkel zárták le az utakat, a
magas hegyeken átvezető átjárókat. Fő feladata, az Árpád-vonal előtt közvetlenül
ismételten szétbontakozásra, támadás szervezésére késztetni az ellenséget. És
ezután következett csak a magyar határokon belül a védelem gerincét alkotó
Árpád-vonal.
Az Árpád-vonal a magas hegységek terepviszonyait messzemenően
kihasználó, tábori erődrendszer volt, melyet vasbeton szerkezetű
tüzelőállásokkal, védelmi létesítményekkel, figyelőkkel erősíttettek meg. A
kiépített támpontok, megerődített körletek, völgyzárak valamennyi a hegyeken
átvezető szorost, hágót, átjárót lezárták.
A 4. Ukrán Front 1944 augusztusa és októbere között három nagy
hadműveletben kísérletezett a védelem áttörésével - sikertelenül. Elfoglalni és
áttörni csak ezután tudták, mert Románia átállt a szovjetek oldalára. Ezek után
a szovjet 3. és 4. Ukrán front teljesen szabad utat kapott, így meg tudták
kerülni a Kárpátokat délről és egy átkaroló hadművelettel a védelmi rendszer
hátába kerülni. Az Erdélyben harcoló magyar és német csapatokat pedig ki kellett
vonni, mielőtt katlanba zárják őket. Ezt megakadályozandó, egyetlen magyar
hadosztály képes volt a tordai csatában 3 teljes hétig feltartóztatni a
szovjet-román csapatok előre nyomulását és megakadályozni a katlan
bezárását.
Huszt-vára
A huszti vár (ukránul: Хустський замок, átírással Husztszkij zamok) a
középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. A várrom a
mai Ukrajna területén található.
A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bír, ellenőrzése alatt tartotta
az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat és több koronaváros védelmét is
ellátta. A jól védhető várat a tatár, török, Habsburg csapatok többször
ostromolták. 1541 után fokozatosan Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú
erődítményévé vált, urai mind előkelő erdélyi fejedelmek voltak.
A
Rákóczi-szabadságharc egyik központja, csak a szabadságharc bukása után jutott
az osztrákok kezére. A császár utasítást adott a lerombolására, de ekkor még
elkerülte sorsát. Végül 1766-ban a sok ostrom és hadi esemény viszonylatában
jóval egyszerűbb ok végzett a várral. Villám sújtott a tornyába, mely után
tűzvész keletkezett, a tűz elérte a lőporraktárt, ami felrobbanva maradandó
sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá.
A vár stratégiailag fontos helyen, a Tisza és a Nagy-ág összefolyásánál
emelkedő kúpos sziklán épült fel. Itt, Huszt mellett szakad ki a Tisza a
Kárpátok öleléséből, sebes rohanása itt szelídül meg, s alakul át a kanyargó
alföldi Tiszává.
A huszti vár látta el a Toronyai-, a Légiós- és a Tatár-hágók védelmét, valamint biztosította a máramarosi só szállítási útvonalát.
Az erre a napra ütemezett programokból Nagyszőlős megtekintése kimaradt, mert az, hogy buszunk áthaladt rajta kicsit kevés volt így a gyönyörű Perényi-kastélyt és az Árpád-kori templomot nem láttuk.
A Szinevéri-tó körbe sétálására sem volt időnk. A háziak előző nap jártak ott és csodálkoztak is, hogy mi ezt kihagytuk és olyan korán hazaértünk. Nem rajtunk múlott, az időbe belefért volna.
Az első nap történései.
A harmadik nap történései.
A negyedik nap történései.
A huszti vár látta el a Toronyai-, a Légiós- és a Tatár-hágók védelmét, valamint biztosította a máramarosi só szállítási útvonalát.
Az erre a napra ütemezett programokból Nagyszőlős megtekintése kimaradt, mert az, hogy buszunk áthaladt rajta kicsit kevés volt így a gyönyörű Perényi-kastélyt és az Árpád-kori templomot nem láttuk.
Perényi kastély
Az első nap történései.
A harmadik nap történései.
A negyedik nap történései.
Még több fotó, katt a kis képre:
Kárpátalja
Szinevér - Huszt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése