Berkes Józsi vezetésével egy műemléki látnivalókban gazdag napon vettünk részt. Az Őrségben és környezetében nagyon sok látnivaló található, ezek egy része ma már Szlovénia területére esik így oda is átruccantunk. Jó időben, jó társaságban és egy nagyon kényelmes autóbusszal nagyon töményen kaptuk az információt, melyet nem cifrázok akit érdekel lejjebb átnézhet és a buszra kattintva az oldal alján kb. 150 képet nézhet meg a kirándulásról, ami a 400. bejegyzés a blogomban. :-) Köszönöm a lehetőséget!
Velemér: Szentháromság-templom
Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik.
Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el.
Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak (Scentrynitas) szentelték. Freskóit 1377–78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is megörökítette.
További részletek a wikipédiáról.
Nagytótlak (Selo): Szent Miklós-körtemplom (rotunda)
Az Árpád-kori Szent Miklós-körtemplom Szlovéniában, a Muravidéken, A 13. század első felében épülhetett. Első írásos említése 1365-ból származik. Egy 1698-as egyházi vizitációról készült feljegyzés megemlíti, hogy a hagyomány szerint a templomosok építtették.
A táj és ezzel együtt a helység fekvése építésekor és utána is meglehetősen periférikus volt, Magyarország hagyományos határvidékén, a gyepűkhöz közel terült el. A vidéket a háborúk szerencsére elkerülték és így a templom sokáig megőrizhette ősi formáját.
További részletek a wikipédiáról.
Őriszentpéter: Szent Péter-templom
Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett. A 14–15. században gótikus stílusban bővítették. 1550 táján erődítménnyé alakították: bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Kanizsa eleste (1600) után tovább erősítették.
Ekkortájt a magyar földesurak a megerősített udvarházakba, váracskákba telepített hajdúkkal próbálták megakadályozni a törökök fosztogatását. A kis váracskák, az úgynevezett „castellumok” közül az őriszentpéteri templomerőd volt a legjelentősebb: általában 30-40, alkalmanként száz őr is szolgált itt. 1664-ben a Köprülü Ahmed vezette török hadak megostromolták és elpusztították. Katonai szerepét többé nem kapta vissza, egykori erődítéseire ma már csak a templomkertben ma is megszemlélhető mély sáncárok utal.
További részletek a wikipédiáról.
Őriszentpéter: Középkori téglaégető
A török előrenyomulásával a templomot erősséggé tették. Körbeárkolt sáncfalat emeltek helyben égetett téglából. A középkori téglaégető maradványait az 1980-as években tárták fel Valter Ilona régész vezetésével. A kemencét az agyagos domboldalba építették, oldalfalát az átégetett agyagfal alkotja.
Fűtőcsatornája keményre átégetett agyag. Használatának korát a belőle előkerült edénytöredékek, kályhacsempék az 1500-as évek elejére keltezik. Kétméretű téglát égettek benne, melyek megegyeznek a vár tégláinak méreteivel. Az őriszentpéteri kemence olyan boksakemence, amelynek alul egy méter magasságig az átégetett agyagfal szilárd oldalfalat biztosít. Föléje védőépületet emeltek, jelenleg szabadon látogatható.
További részletek a Vas-megyei értéktárban.
Szalafő - Pityerszer: Népi műemlékegyüttes
Szalafő az Őrség központjától Őriszentpétertől 8 km-re északnyugatra fekvő múzeumfalu. A legarchaikusabb őrségi település. Nyolc, egymástól távol eső szerből áll. Ezek legszebbikre a Pityerszer, ahol eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatók a népi építészet szép emlékei. Kerített ház, emeletes kástu, kontyos ház. Mindez páratlan látvány az ide látogatóknak.
Pityerszer nevét valószínűleg a pityer nevű madártól kapta, (amely itt nagyobb tömegben volt otthonos, mások szerint a pacsirtáról). A szabadtéri falumúzeum, megőrizte a régi életmódot. Az épületek eredeti kinézetükben lettek helyre állítva.
További részletek a wikipédiáról.
Pankasz: Szoknyás harangláb
Pankasz legmagasabb dombján, egy lejtős gyümölcsös tetején áll az 1754-ben épült református fa harangláb.
A harangtartó oszlopokat a szoknyatető két koszorúgerendázata között andráskeresztek is kimerevítik. A szoknyatatő zsúp, a harangtorony sisakjának fedése fazsindely. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést.
További részletek az Őrség-infón.
Egervár: Várkastély
Az egervári várkastély, Közép-Európa egyik legjelentősebb reneszánsz emlékműve, Zala megyében, Egerváron található középkori várkastély, amely Magyarország nyugati védővonalának részeként hosszú ideig végvár volt.
Alaprajza szabályos négyszög, a sarkokon ó-olaszbástya formájú tornyokkal. A szatmári béke után a vár erődítmény jellegét meg kellett szüntetni, ezért az 1700-as évek elején lebontották a belső vár északi szárnyát. Az egykor teljesen zárt belső várudvaron a lebontott falak nyomvonala is látható.
A várkastélyban ma színház, hotel és állandó kiállítás is látható.
További részletek a wikipédián.
Kallósd: Szent Anna-templom
A kallósdi Szent Anna-templom országosan is jelentős műemlék, az Árpád-kori kerektemplomok egyik jelentős képviselője.
A román stílusú templom kő alapzatán téglából épült falak állnak. Hajóját kúposan kialakított, harang alakú lemeztető fedi, belőle középen kisebb, faszerkezetes torony emelkedik ki. A keleti oldalon a körtemplomhoz egy alacsonyabb, patkóíves apszis csatlakozik; a szentélyt csúcsíves diadalív választja el a hajótól. A szentélyt félkúptető fedi — maga a hajó kupolaboltozatos, a szentély födéme (belülről) félkupola.
További részletek a wikipédián.
Őriszentpéter: Szent Péter-templom
Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett. A 14–15. században gótikus stílusban bővítették. 1550 táján erődítménnyé alakították: bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Kanizsa eleste (1600) után tovább erősítették.
További részletek a wikipédiáról.
Őriszentpéter: Középkori téglaégető
A török előrenyomulásával a templomot erősséggé tették. Körbeárkolt sáncfalat emeltek helyben égetett téglából. A középkori téglaégető maradványait az 1980-as években tárták fel Valter Ilona régész vezetésével. A kemencét az agyagos domboldalba építették, oldalfalát az átégetett agyagfal alkotja.
Fűtőcsatornája keményre átégetett agyag. Használatának korát a belőle előkerült edénytöredékek, kályhacsempék az 1500-as évek elejére keltezik. Kétméretű téglát égettek benne, melyek megegyeznek a vár tégláinak méreteivel. Az őriszentpéteri kemence olyan boksakemence, amelynek alul egy méter magasságig az átégetett agyagfal szilárd oldalfalat biztosít. Föléje védőépületet emeltek, jelenleg szabadon látogatható.
További részletek a Vas-megyei értéktárban.
Szalafő - Pityerszer: Népi műemlékegyüttes
Szalafő az Őrség központjától Őriszentpétertől 8 km-re északnyugatra fekvő múzeumfalu. A legarchaikusabb őrségi település. Nyolc, egymástól távol eső szerből áll. Ezek legszebbikre a Pityerszer, ahol eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatók a népi építészet szép emlékei. Kerített ház, emeletes kástu, kontyos ház. Mindez páratlan látvány az ide látogatóknak.
Pankasz: Szoknyás harangláb
Pankasz legmagasabb dombján, egy lejtős gyümölcsös tetején áll az 1754-ben épült református fa harangláb.
A harangtartó oszlopokat a szoknyatető két koszorúgerendázata között andráskeresztek is kimerevítik. A szoknyatatő zsúp, a harangtorony sisakjának fedése fazsindely. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést.
További részletek az Őrség-infón.
Egervár: Várkastély
Az egervári várkastély, Közép-Európa egyik legjelentősebb reneszánsz emlékműve, Zala megyében, Egerváron található középkori várkastély, amely Magyarország nyugati védővonalának részeként hosszú ideig végvár volt.
Alaprajza szabályos négyszög, a sarkokon ó-olaszbástya formájú tornyokkal. A szatmári béke után a vár erődítmény jellegét meg kellett szüntetni, ezért az 1700-as évek elején lebontották a belső vár északi szárnyát. Az egykor teljesen zárt belső várudvaron a lebontott falak nyomvonala is látható.
A várkastélyban ma színház, hotel és állandó kiállítás is látható.
További részletek a wikipédián.
Kallósd: Szent Anna-templom
A kallósdi Szent Anna-templom országosan is jelentős műemlék, az Árpád-kori kerektemplomok egyik jelentős képviselője.
A román stílusú templom kő alapzatán téglából épült falak állnak. Hajóját kúposan kialakított, harang alakú lemeztető fedi, belőle középen kisebb, faszerkezetes torony emelkedik ki. A keleti oldalon a körtemplomhoz egy alacsonyabb, patkóíves apszis csatlakozik; a szentélyt csúcsíves diadalív választja el a hajótól. A szentélyt félkúptető fedi — maga a hajó kupolaboltozatos, a szentély födéme (belülről) félkupola.
További részletek a wikipédián.
Még több fotó, katt a kis képre:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése