Közel 70 természetjáró vett részt ezen a szép őszi napon a túrán. A különbuszt teljesen megtöltő csapatot a Meteor TTE. részéről Sármezey Ferenc vezette, csatlakoztak hozzájuk más egyesület tagjai is.
Antalszállásról a piros + jelzésen indultunk el, az erdő széli út enyhén emelkedett. A dombtetőn már feltűntek az út szélén a pirosló csipkebogyó bokrok valamint szép nagy szemű kökényt is találtunk itt. Kár volt nem leszedni mert a későbbiekben hasonlóan szép termést nem is láttam.
Egy viszonylag új esőbeálló mellett a dombtetőn megpihentünk és összevártuk a csapatot, a nagy létszám miatt erősen elnyúlt már a csapat. Téglaházi tádéfa ( vajon honnan ez az érdekes elnevezés) érintésével Somogy és Baranya megyehatárán túráztunk, D-felé elnézve a mély völgyekben még itt ott megmaradt a köd de a távolban a Mecsek vonulatai is szépen látszottak.
A nagykiterjedésű csipkebogyó mező a Vuncs-tetőn található talán egy egykori nem fásított erdőirtás helyén. Kb. egy órán keresztül szedegethette az erdei terméseket aki akarta. Elég sok galagonya is volt erre viszont kökény az nem. Később már az erdős részen volt még egy nagyobb bokor de lényegesen apróbb szemű.
Az erdei haszonvétel mértéke:
Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.
A talajt vastagon borította már a sokszínű erdei avar, itt ott még a fák őszi színekben tartogatták a leveleiket , melyek a legkisebb fuvallat hatására is záporoztak ránk.
A szép őszi erdőben elértük a Sefag erdészeti útját és ezen - a piros sáv jelzésen - indultunk vissza Kisbőszénfa felé.
A Szarvasfarm területén sok állatot is láttunk de a szarvasokat csak messziről, viszont a békés csacsikat és kecskéket közelről is megnézhettük a gyerekek pedig még simogathattak is.
Különbuszunk érkezéséig a Kerékkötő csárdában tudtuk pótolni a folyadék veszteségünket majd gyorsan vissza is érkeztünk a városba.
Köszönöm a túrát.
******************************
Antalszállásról a piros + jelzésen indultunk el, az erdő széli út enyhén emelkedett. A dombtetőn már feltűntek az út szélén a pirosló csipkebogyó bokrok valamint szép nagy szemű kökényt is találtunk itt. Kár volt nem leszedni mert a későbbiekben hasonlóan szép termést nem is láttam.
Egy viszonylag új esőbeálló mellett a dombtetőn megpihentünk és összevártuk a csapatot, a nagy létszám miatt erősen elnyúlt már a csapat. Téglaházi tádéfa ( vajon honnan ez az érdekes elnevezés) érintésével Somogy és Baranya megyehatárán túráztunk, D-felé elnézve a mély völgyekben még itt ott megmaradt a köd de a távolban a Mecsek vonulatai is szépen látszottak.
A nagykiterjedésű csipkebogyó mező a Vuncs-tetőn található talán egy egykori nem fásított erdőirtás helyén. Kb. egy órán keresztül szedegethette az erdei terméseket aki akarta. Elég sok galagonya is volt erre viszont kökény az nem. Később már az erdős részen volt még egy nagyobb bokor de lényegesen apróbb szemű.
Az erdei haszonvétel mértéke:
Gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó,
vagy nem állami területen történő gyűjtése csak az erdőgazdálkodó előzetes
írásbeli hozzájárulásával gyakorolható.
Az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb a) 2 kg gomba,
b) 2 kg vadgyümölcs, c) 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül. Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.
A talajt vastagon borította már a sokszínű erdei avar, itt ott még a fák őszi színekben tartogatták a leveleiket , melyek a legkisebb fuvallat hatására is záporoztak ránk.
A szép őszi erdőben elértük a Sefag erdészeti útját és ezen - a piros sáv jelzésen - indultunk vissza Kisbőszénfa felé.
A Szarvasfarm területén sok állatot is láttunk de a szarvasokat csak messziről, viszont a békés csacsikat és kecskéket közelről is megnézhettük a gyerekek pedig még simogathattak is.
Különbuszunk érkezéséig a Kerékkötő csárdában tudtuk pótolni a folyadék veszteségünket majd gyorsan vissza is érkeztünk a városba.
Köszönöm a túrát.
******************************
Egy héttel később:
A kökény lekvár egyszerű és jobb is, a hecsedlit legközelebb megveszem a boltban!
Csipkebogyó
A csipkebogyó a vadrózsa (Rosa canina) és a japán rózsa (Rosa rugosa)
gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke, csitkenye, hecsedli, hecserli,
hecse(m)pecs, seggvakaró, bicske.
A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. A termés színe változó, a
narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú
túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin-tartalmának nagy része
ekkorra elvész.
A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal
felhasználjuk. Csipkebogyótea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést,
vágjuk félbe, majd távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet. A csipkebogyót
(Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)) gyógytea, gyümölcsbor, szörp, vagy
lekvár, mártás, leves készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással
készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával
a szervezet ellenálló képességét növelik. Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták
ízesítésére, vagy bólé készítésére. Bort is készítenek belőle. A bogyót nem
szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50 °C fok körül megsemmisül.
Kökény
A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék
(Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a
tövises cserje a szilva egyik rokona. Magyar népies nevei: kökény, boronafa,
koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.
Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes
tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A
rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj
telepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. 2 virágrügy fog közre egy
hajtásrügyet. Kisméretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy
lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A
levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak
és a lombfakadás előtt nyílnak.
Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz
ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.
Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra
környékén előállított Patxaran).
Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva
vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen
termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a
dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze
lesz.
Galagonya
A galagonya (Crataegus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae
alcsaládjába sorolt növénynemzetség. Általában tövises cserjék, vagy kis fák. A
galagonyát gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a
szívműködésre. A galagonyát, ezt az akár 9 m magasra is megnövő bokrot évszázadok óta ültetik
legelők és telkek köré, hogy kerítés magasságúra lenyesve jelölje a
birtokhatárokat. Kerítésként ültetve nemcsak távol tartja a hívatlan
látogatókat, de a szemet is gyönyörködteti: apró, fehér virágain és élénkpiros
bogyóin kívül nagy tövisei vannak. Egyes fajtáinak virága dögszagot áraszt.
Ráadásul sokáig a balszerencse és a halál szimbóluma volt, mivel a néphagyomány
szerint Jézus töviskoszorúja is galagonyaágakból készült.
A Kárpát-medencében négy faj őshonos: egybibés galagonya, fekete galagonya,
rózsaképű galagonya, cseregalagonya.
A galagonya a népi gyógyászatban szívgyógyszerként alkalmazott gyógynövény.
Jótékony hatását a 19-20. század során igazolták. Hatóanyagát a növény
leveléből, virágából, vagy terméséből főzött teán keresztül nyerik ki.
Forrás: Wikipédia.
Még több fotó, katt a kis képre:
Csipkebogyó-szedő túra |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése