Utazás Munkácsra. Zrínyi Ilona vára Kárpátalja legnevezetesebb legszebb történelmi műemléke. Következik a Csernek hegyi kolostor és templom, ortodox búcsújáró hely. Kárpátalja legrégebbi műemlékei közé tartozik. Innen Kárpátalja legnagyobb városába, Ungvárra utazunk. Az Ung folyó kanyarulata felett, mintegy 25 – 30 méter magasságban található az Ungvári vár. Tőszomszédságában a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb skanzene található. Ezután a belvárossal ismerkedünk. Visszautazás Benére.
Ungvár-vára
Az ungvári vár vagy Drugeth-vár Ungvár nevezetessége, Kárpátalja egyik
leghíresebb műemléke. Első írásos említése a Gesta Hungarorumban található,
keletkezéséről azonban több elmélet is létezik.
Ungvár szívében foglal helyet, a vulkanikus eredetű Várhegyen. Egy
várkastéllyá átalakított belső várból és az azt övező parkból áll, melyet négy
fülesbástyával és egy háromszögletű bástyával megerősített védőfal vesz körül.
Teljes területe 8,5 hektár, ebből 6 hektár a várkert.
Ma a várkastélyban a Kárpátaljai Honismereti Múzeum és Képtár, valamint
ideiglenes kiállítások találhatóak. A várparkban helyeztek el két 19. századi
öntöttvas szobrot: a Héraklész a lernai hidrávalt és a Pihenő Hermészt, valamint
azt a turulszobrot, mely korábban a tiszaújlaki Rákóczi-emlékművön állt, amíg a
szovjet hatalom le nem rombolta azt.
A trianoni békeszerződést követően Kárpátalja, így az ungvári vár is
Csehszlovákiához került. A csehszlovák hatóságok hátrányos megkülönböztetésben
részesítették a görög katolikus egyházat az ortodoxszal szemben, majd a második
világháború utáni szovjet hatalom egyenesen megszüntette előbbit. 1944-ben a
bevonuló szovjet csapatok megszállták a várban székelő hittudományi főiskolát, a
kispapokat bizonytalan időre hazaküldték.
Romzsa Tódor püspök többszöri
próbálkozással elérte, hogy a vár egyik szárnyát mégis csak igénybe vehessék.
Azonban a szovjet vezetésnek az volt a célja, hogy a görög katolikusokat kivonja
a római pápa fennhatósága alól, s a moszkvai pátriárkának rendelje alá őket.
Az
Ukrajnai Kommunista Párt 1946. november 29-én titkos határozatot hozott a
hittudományi főiskola bezárásáról, az Unió melegágyának titulálva azt. 1949-ben
pedig a szovjet hatóságok teljes egészében felszámolták a görög katolikus
egyházat, beolvasztva azt az ortodoxba, a görög katolikust tiltott vallássá
nyilvánítva.
Ötven éven át illegálisan, katakomba-egyházként működött a görög katolikus
hitközség. 1989-ben legalizálták, ám ungvári épületeit nem kapta vissza.
A Szovjetunióhoz történő csatolás után a várban létrehozták a Kárpátaljai
Honismereti Múzeumot és Képtárat. A 60-as években hozzá láttak a vár
restaurálásához, helyreállították a várkaput, a délnyugati homlokzatot, néhány
ajtó- és ablakkeretet, új hidat építettek a várárok felett.
Ungvár skanzen:
Az ungvári szabadtéri néprajzi múzeum létesítéséhez a 50-es évek végén - a 60-as évek elején láttak hozzá. Szakértők járták be Kárpátalja falvait, felmérték, milyen épületeket érdemes lebontani, Ungvárra szállítani és ott eredeti formájukban újra felépíteni. Az előkészítő munkák közel egy évtizeden át tartottak. A skanzent végül is 1970-ben nyitották meg, a következő években azonban folyamatosan új épületekkel bővítették.
El kell ismerni, hogy a szabadtéri néprajzi múzeum létrehozásával megbízott szakértői bizottság gondos, szakszerű és alapos munkát végzett, Kárpátalja legérdekesebb, legeredetibb faépítészeti remekeit választotta ki áttelepítés céljára.
Az épületek elhelyezésénél figyelembe vette a népi szokásokat, a templomokat például a legmagasabb helyen állították helyre, úgy, ahogy ez falvainkban szokásos.
A szabadtéri néprajzi múzeum nemcsak a népi építészet remekeit mutatja be, összegyűjtötték és kiállították az adott tájegységre jellemző gazdasági és háztartási berendezéseket, tárgyakat is.
Bejárva a szabadtéri néprajzi múzeum utcáit, portáit, úgy érezzük, mintha kirándulást tennénk Kárpátalja legszebb, legjellegzetesebb falvaiba, módunk van megismerkedni azzal, hogyan, milyen körülmények között éltek elődeink.
Munkács-vára
A munkácsi vár (ukránul: Замок Паланок, átírással Zamok Palanok, vagyis
Palánkai vár)[2] Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely
fontos szerepet játszott a magyar történelemben.
A vár nagy jelentőséggel bírt a Habsburg-ellenes mozgalmak korában. Zrínyi
Ilona vezetése alatt, az 1685–1688 közötti években hősiesen ellenálló várőrség
utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején.
A Habsburg uralom alá
került várat 1787-től fogházzá, majd börtönné alakították át, ahol sok neves
forradalmár raboskodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején ismét
a szabadság vára volt, utolsók között tette le a fegyvert 1849-ben. 1855–1896
között ismét börtönként használták.
Ezt követően volt magyar, csehszlovák és szovjet laktanya, működött falai között traktoros iskola is. A vár jelenleg műemlék, benne múzeummal. Részletesen itt olvashatsz róla.
Ezt követően volt magyar, csehszlovák és szovjet laktanya, működött falai között traktoros iskola is. A vár jelenleg műemlék, benne múzeummal. Részletesen itt olvashatsz róla.
A tervezett programot ezen a napon is sikerült megvalósítani és ebben az eső sem zavart bennünket. Hazafelé egy bevásárló központnál bőségesen volt időnk a szuvenyír készletek beszerzésére.
Az első nap történései.
A második nap történései.
A harmadik nap történései.
Még több fotó, katt a kis képre:
Kárpátalja
Ungvár - Munkács
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése