2006. február 18., szombat

Kaposvár- Ivánfa-hegy- Nádasdi-erdő - Kaposszentjakab

Kaposvár- Ivánfa hegy- Nádasdi erdő - Kaposszentjakab Várdomb
Jelzés : sárga sáv és  sárga rom.
A kaposvári természetjárók egyik gyakori kiindulási pontjáról a Csiky Gergely Szinház előtti Hősök szobrától indult 17 fős csapatunk . A szinház a 9 megye 99 nevezetessége mozgalom somogyi érintőpontja.pecsételési lehetőség a vasútállomás.

A teljesség igénye nélkül bemutatnám a túra során érintett nevezetesebb helyeket:

Csiky Gergely Színház,  
Az 1911-ben épült szecessziós stílusú  színházépületet Magyar Ede és Stahl József tervezte. A felújítások után  eklektikus, neoromán és neoreneszánsz jegyek is felismerhetők az épületen

A 44-es somogyi gyalogezred emlékműve, A csaknem hat méter magasságú, 1932-ben  felállított emlékmű az oroszlánnal küzdő Herkulest ábrázolja. Talapzatát  Szivessy Tibor műépítész tervezte, a szobrot Jálics Ernő készítette. A  44-es, Albrecht főhercegről elnevezett, főként Somogy megyéből toborzott  gyalogezred katonái, az úgynevezett "rosseb-bakák" közül nyolcezren haltak  hősi halált az I. világháborúban. Illyés Gyula így írt róluk a Puszták népében: "A világháború kezdetén a kaposi 44-es gyalogezred négy hónap alatt  négyszer semmisült meg, s négyszer támadt fel újra. A puszták fiai nem    sajnálták a bőrüket. Hősiesség és halálmegvetés dolgában a monarchia népei  közül csak a bosnyákok versenyezhettek velük, amint e szakma német szakértői tárgyilagosan megállapították."

Színház park A parkot 1933-ban hozták létre, az egykori  bivalyistállók, majd baromfi- és gabonapiac helyén, a színház és az  állomásépület közötti területen.

Gugyuló Jézus-szobor  A város legrégibb szobra az 1721-ből származó, barokk stílusú  "Jézus segíts" feliratú tabernákulumoszlop, Jézussal.  A tabernákulum felső részén lévő fülkében egy kis faszobor látható, mely az összekötött kezű, töviskoszorús Jézust ábrázolja, guggoló helyzetben. Ezért nevezik Kaposváron "Gugyuló Jézus"-nak. A túra időpontja előtt néhány héttel  ezt az értékes kis faszobrot ismeretlen tettes ellopta, a helyi sajtó arról tájékoztatta a kaposváriakat, hogy a korábbi lopásokból okulva a  helyszínen már csak egy másolat volt látható az eredeti jelenleg is megvan és örzött helyen tárolják !

Szent Donát-kápolna A barokk eredetű kápolna a XVIII. század első felében készült. Tornya 1930-ban épült.
A kápolna nevezetessége a nagyméretű barokk kálvária, Mária és Szent János faszobra, a szentély boltozatán Kaposvár látképének ábrázolása.

Nádasdi erdő Latinca Emlékmű Ez az egykoron és a korábbi rendszerben gyakran felkeresett erdei emlékhely és a mellette kiépített forrás az 1919-es "Tanácsköztársaság" után kivégzett kaposvári áldozatoknak állított emléket. A szép környezetben lévő egykori emlékmű  napjainkra  a politikai változások kapcsán már romos elhagyott és elhanyagolt, mint a képen is látható a szélsőséges jelképek kinyilvánításának helyévé vált.

Kaposszentjakab Apátsági romok. 1061-ben  történt, amikor Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Zselicszentjakabon bencés monostort alapított, melynek felszentelésén 1067-ben Salamon király és Géza herceg is részt vett. Itt már korábban is állt egy romos állapotban lévő templom. A neves egyházi központot már gyakrabban keresték fel a királyok, sőt 1372-ben nádori  közgyűlés helyszíne is volt.


Ezt a kellemes télvégi de inkább kora tavaszi  túrát  Bakonyi János vezette.  A  kb. 12 km-es séta tempóban  eltöltött nap , az idén először látott  hóvirág, a sokfelé látható szúrós csodabogyó, az őzek,  a kis eltévedés , az enyhén szólva kicsit sáros terep  és az utközben bejárt nevezetes somogyi  helyszínek  összességében egy jó hangulatú túrát eredményeztek.

2006. február 4., szombat

Bárdudvarnok - Bánya

Kaposvár és Nagykanizsa felől a Kaposfő és Kaposmérő közötti  elágazásnál délre fordulva érhető el a település a legjobb minőségű uton , de Szenna községből  Kaposszentbenedeken keresztűl  a legszebb Nyugat Zselici területet érintve is megközelíthatő Lipótfán keresztűl. Természetesen több turista út is rendelkezésünkre áll ezek közűl a Patca irányából érkező sárga sáv jelzés a legszebb.Bárd nevével először egy 1229-ből származó okiratban  találkozhatunk. Utolsó nagyobb birtokos a dr. Goszthonyi Mihály, a gróf  Somssich Géza és a Petracsek család volt. A község határában lévő Baráthegyen állt, és a XVI. században pusztult el a bencés rendi prépostság.  A jelenlegi közigazgatási egységet több apró falu (Bánya, Bárd, Bárdibükk, Csermány, Kaposdada, Kaposdada-alsó, Kaposdada-felső, Kaposszentbenedek, Kopaszhegy, Lipótfa, Mihálypuszta, Nagypuszta, Olajhegy, Szendihegy, Szendpuszta, Öregzsippó, Újzsippó) összefogása alkotja. Ezek a  kis falvak sokáig önálló településként éltek, majd a XIX. század közepén  megkezdődött az egyesülésük. A Bárdurvarnok elnevezés csak 1908 óta  használatos.
            Az utóbbi tíz év emberi összefogása tette ezt a kistérséget a  szabadidő változatos és kulturált eltöltésére alkalmas területté. Bárdibükkön nemzetközi hírű üvegszimpóziumot tartanak minden évben. Kaposszentbenedeken a XVI. századbeli kolostor romjai mellett pár éve bencés apácazárda épült. A lakott területet Szenna irányába elhagyva a Petörke-völgyi víztározó a víz  szerelmeseinek nyújt kikapcsolódást.