Utazás a Keleti-Beszkidekbe. Rövid túra a Vereckei- millecentenáriumi emlékműhöz . A hágóról csodálatos a kilátás a Kárpátok hegyeire, valamint a völgyekben meghúzódó településekre. Szolyván tiszteletadás az 1944-45 között fennálló gyűjtőtábor áldozatainak emlékművénél. Tovább utazunk Beregvárra, a Schönborn grófok kastélyának megtekintése. Az 50 hektáros park közepén, amelyben az őshonos növényzet között egzotikus fák és cserjék szép példányai találhatók. A Latorca völgyében álló kastély Kárpátalja legszebb műemlékei közé tartozik. Visszautazás a szállásra.
Szolyva
A város Munkácstól 30 km-re északkeletre a Latorca bal partján a
Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik.
Nagybisztra és Újtövisfalva tartozik hozzá.
1944-1945 között a helységben szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több, mint
tízezren haltak meg; a város határában levő tömegsírjuk jeltelen. E táborba
vitték azokat, akiket a Kárpátalját megszálló 4. Ukrán Front parancsnokságának
0036-os számú parancsa szerint november 16-ig összegyűjtöttek a szokásosan
hazudott 3 napos munkavégzés céljából (a Városparancsnokságon minden 18 és 50 év
közötti német és magyar nemzetiségű hadköteles férfinek jelentkeznie kellett a
rendelet szerint). Az összegyűjtött áldozatok többsége a szovjet Gulag poklain
halt meg, vagy tűnt el.
1910-ben 3802 lakosából 1698 ruszin, 1115 német, 735 magyar és 195 szlovák
volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásának székhelye
volt. Ma 14 800 lakosából 800 (5,4%) magyar.
Vereckei-hágó
Az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Latorca és a Sztrijbe ömlő Opor folyó
völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 841
méter.
Ma a Lvivbe tartó országút elkerüli. A hágóra Alsóvereckén keresztül lehet
feljutni, meglehetősen rossz minőségű kacskaringós úton.
Ősidők óta használt út. 895-ben a honfoglaló magyarok többsége a
Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. 1241-ben a mongol-tatár
fősereg itt tört be Magyarországra. Az első világháború idején, 1914-ben az
osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári
csapatokkal. A második világháború idején szintén súlyos harcok voltak a hágó
környékén (az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó erődítmények ma is láthatóak).
1980-tól az országút elkerüli a Vereckei-hágót.
2007
2016
A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül kevés a
látnivaló.
Az 1896-ban, a millennium évében állított honfoglalási emlékmű a
csehszlovák korszakot (1920–1939) még átvészelte. Az 1940-es évek második
felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek
közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszk ma a
közeli Tuholka faluban a községháza előtt áll.
A hágón napjainkban egy ukrán emlékmű található, amely azon partizánoknak
(szics-gárdisták) állít emléket, akiket – az azóta megcáfolt ukrán történelmi
elmélet szerint – Kárpátalja 1939-es visszacsatolásakor a magyarok végeztek ki.
A mögötte álló, havasi pásztort ábrázoló szobor a szovjet időből
származik.
A magyar honfoglalás millecentenáriumában a hágótól kissé távolabb, egy
teljes panorámát kínáló ponton állították fel.
1996-ban Matl Péter munkácsi szobrász alkotta meg a honfoglalási
emlékművet, amelyet folyamatosan romboltak az ukrán ultranacionalisták. 2008-ban
Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul kezdeményezésére a magyar állam 25 millió Ft
ráfordítással újjáépíttette, ugyancsak Matl Péter kivitelezésében. Az emlékmű a
Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon
átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A „kapu” nyílásában a
vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.
Schönborn-kastély
A környék 1711 előtt a Munkácsi uradalom része és a Rákóczi-család
birtokában volt. azonban az osztrák császári udvar a Rákóczi-szabadságharc után
1711-ben elkobozta a Rákócziak itteni uradalmát is, így a száműzött fejedelem e
birtokai is a császári koronára szálltak, akárcsak Vay Ádám, Visky Sámuel,
Krucsay István és a többi Rákóczihoz hű főurak birtokai. Az elszegényedett
jobbágysággal rendelkező munkácsi uradalom kezdetben a szepesi kincstári
igazgatóság kezelésébe került, de a gondatlan és szakszerűtlen gazdálkodás
következtében alig adott jövedelmet.
1726-ban VI. Károly osztrák császár gróf Schönborn Lothár Ferenc mainczi
érseknek és választófejedelemnek adományozta az uradalmat az uralkodói ház iránt
tanúsított hűsége és a császári seregnek felajánlott adományai jutalmazásául, a
munkácsi vár kivételével, melyet a császár magának és utódainak tartotta fenn.
Az uradalom 1944-ig maradt a Schönborn család birtokában.
Schönborn kastély - A kastélyt Z. Gresserson tervei alapján a környék
legmagasabb pontjára a 19. század utolsó évtizedeiben: 1890-1895 között
építették fel egy18. századi fából készült udvarház, vagy vadászkastély helyén,
az akkor divatos angol Tudor-féle stílusban. Díszes óratornya háromemeletes, az
oldalszárnyak egy emeletesek.
A kastélyhoz tartozó 50 hektáros park Kárpátalja legnagyobb és legszebb
tájépítészeti együttese. A parkban a Kárpátok őshonos növényzete mellett
egzotikus fák, bokrok szebbnél szebb példányai is megtalálhatók, a park közepén
pedig az itt kialakított kristálytiszta vizű tóban ritka vízi növények
pompáznak, de csodálatosak a kastély körül ültetett nyírott bokrok,
növénysövények, színpompás virágágyások is.
A kastélyban jelenleg szanatórium működik. Parkja látogatható.
Munkács belváros
Munkács (ukránul Мукачеве [Mukacseve] vagy Мукачів [Mukacsiv], ruszinul
Мукачово [Mukacsovo], oroszul: Мукачево [Mukacsevo) területi jelentőségű város
Ukrajnában, Kárpátalján. Lakossága 2015-ben 86 257 fő volt. Klastromalja,
Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka tartozik
hozzá.
Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok
aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá
a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít. Ungvártól
42 km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik. Neve a régi magyar Muncas
személynévből való, melynek eredete a munka főnév.
Már az őskorban lakott hely, a Kis-hegyen és a Galis-hegyen neolit, a
Tupcsa-hegyen kora vaskori település nyomaira bukkantak, melyet földsánc is
övezett. A Galis- és a Lovaska-hegy között kelta település maradványai kerültek
elő. A vár környékét már a 6. században szlávok lakták.
Várát a monda szerint Álmos vezér építtette, és a hegyeken való vesződséges
átkelés emlékére kapta mai nevét. Először 1064-ben említik. 1138-ban Muncas
néven említik először. 1085-ben Szent László király itt verte le a Salamonnal
szövetséges kunokat. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították, ezután IV. Béla
német hospeseket (vendégtelepeseket) telepített le.
Nagy Lajos románokat telepített ide, majd helyüket 1359-ben ruténok
foglalták el. Ekkor épült újjá a kun és tatár pusztítások után a vár is.
1378-ban kiváltságokat és városi rangot, 1427-ben vásártartási jogot kapott.
1445-ben Hunyadi Jánosé lett, aki szabad várossá tette. A város részt vett az
1514-es parasztháborúban, emiatt kiváltságait elvesztette.
A 16. és 17. században az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. 1657-ben a
lengyelek a várost feldúlták, de a várat nem merték ostromolni, majd a tatárok
égették fel a várost. 1672-ben Zrínyi Ilona gyermekeivel ide vonult vissza,
melyet a felkelők ostromoltak, végül Thököly Imre házassággal szerezte meg,
melyet itt tartottak 1682. június 15-én. Thököly veresége után Zrínyi Ilona
1686-tól 1688. január 18-ig tartotta a várat a császáriakkal szemben.
Parászka-pincészet - Borkóstoló
A Parászka pincészet Benében található, 12 km-re Beregszásztól.
A 2,5 hektárt felölelő szőlőültetvényen mintegy 200 fajta szőlő terem. A
bort régi pincében érlelik, melyből több is található a faluban, s melyeket még
az első világháború alatt vájtak az olasz hadifoglyok. Ez az egyetlen, melyet
felújítottak. A pince mikroklímája nagyon jót tesz a benne tárolt bornak,
középhőmérséklete egész év folyamán 14 - 16 °C
A borkóstoló pincében 35-40 vendég fér el kényelmesen.
A borkínálatban a következő fajták szerepelnek: Tramini, Szerémi zöld,
Olaszrizling, Cserszegi fűszeres, Pölöskei muskotály, Medina stb.
A borkóstolásra előzetes bejelentkezés szükséges! Ára 2016 őszén 1300 Ft/fő 6 féle borkóstolás. Vásárlási lehetőség 1000 - 2000 Ft/L.
Ezen a napon minden tervezett programunkat sikeresen megvalósítottuk és még ráadást is kaptunk a Munkácson történő városnézésen. Köszönjük!
Az első nap történései.
A második nap történései.
A negyedik nap történései.
Még több fotó, katt a kis képre:
Kárpátalja
Szolyva - Vereckei-hágó - Schönborn-kastély - Munkács
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése