Minden túramozgalomnak a végére lehet egyszer érni ha kitartóan és
módszeresen rójuk a kilométereket. Mi is így jártunk ezen gyönyörű őszi napon,
befejeztük a Mecseki Zöldtúrát. Ezúttal is körtúrásítottam az útvonalat, hiszen
a közelben annyi gyönyörűség található, hogy egyszerűen hiba lett volna ha
kihagyjuk. Kora reggel 8-an indultunk autóval a túrára.
A Zöld túra végpontján a reggeli napsütésben megnéztük a szép Mecseknádasdi Árpádkori templomot amit most jól lehetett fotózni és természetesen a régi sváb temető sem maradt ki a látnivalókból.
A Zöld túra végpontján a reggeli napsütésben megnéztük a szép Mecseknádasdi Árpádkori templomot amit most jól lehetett fotózni és természetesen a régi sváb temető sem maradt ki a látnivalókból.
Gyalogtúránkat Óbányán indítottuk, a falu előtt 700 Ft/nap a
parkolási díj.
A kéktúra útvonalán pontosabban a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli
Kéktúra útvonalán indultunk el felfelé a hegyen, hogy elérjük előző szakaszunk végét és visszafelé a zöld jelzésen jövünk le.
Az Óbányai kocsmában nyalókát adtak igazolásként. A
kis falun átsétálva a szemből csobogó patakocskát követtük, enyhén emelkedő
útvonalon.
Nagyon szép ez a völgy a sziklás patakkal, és az ősz színeivel. A
pisztrángos tavakat erős kerítés, és villanypásztor védi.
Hamarosan
megérkeztünk a hazai természetjárás egyik fontos helyszínére a jelenleg Dr. Pataki József kulcsosház
néven ismert egykori turistaházhoz.
Kevesen tudják, hogy ez az épület volt a
szülőhelye 1988-ban a jelenleg is erre vezető túramozgalomnak. Rockenbauer Pál
halála után a már elkészült második filmje volt az alapja a jelenlegi RP-DDK
útvonalnak. Ebben a turistaházban ültek össze egy szép hétvégén a már létező DDK
kezelői Somogy-Tolna-Baranya megyék természetjáró vezetői és az új szakaszt
képviselő Vas És Zala megyei természetbarátok. A döntés gyors és egyértelmű volt
Rockenbauer Pálról kell elnevezni az új kéktúra útvonalat mely Irottkőnél
csatlakozik az OKT-hez. Ne feledjük ez a döntés a múltszázadban még abban az
időben született, amikor kizárt dolog volt az egykori Jugoszláv határ mentén
túraútvonalat kijelölni. Emiatt aztán az RP-DDK útvonala nem azonos a még
egymillió lépés című filmben bemutatott útvonallal hanem attól lényegesen É-ra
vezet. Az útvonal avatása 1989-ben történt meg. Turista létem egyik talán legfontosabb momentuma volt, hogy itt lehettem
azon a hétvégén és részese lehettem ennek a turistaútnak a létrehozásában.
Volt még egy oka annak, hogy ezen a napon pont erre jöttünk. 3 évvel
ezelőtt, 2012-ben napra pontosan ezen a napon fejeztem be az OKT -t. Akkor
megfogadtam, hogy amennyire lehetőségem és egészségem engedi ezen a számomra
szintén fontos napon valahol kéktúrázással gondolok vissza erre a napra. Ez
évben ismét sikerült!
A Kisújbánya - Óbánya közötti völgyben vezető turistaút a K-i Mecsek
kétségkívül legszebb része, a bővizű patak vígan csobogott a sziklákon, nagyon
szép természetes kis vízesést, mésztufa lépcsőt, láthattunk a mederben.
A
turistaút egyes szakaszokon a mederben vezet, de könnyedén és száraz lábbal
tudtunk haladni mindenhol, A Csepegő szikla és a Ferde vízesés a
legszebb sziklaképződmények a patakmederben.
A Bodzás-forrás nagyon
bőven ontotta a friss vizet a csövön és a környező sziklahasadékokban is. Szinte
észre sem vettük, hogy egyfolytában felfelé megyünk olyan szép ez a völgy.
Kisújbányán megpihentünk, a régi kulcsosház falán a dobozban volt nyalóka
is így a kéktúrázó túratársunk is tudott igazolást szerezni füzetébe.
Megnéztük
a szép kis kápolnát majd a kék jelzéstől elköszönve a sárgán felmentünk a
Cigány-hegyi kilátóhoz ahol összeértünk a korábbi túra útvonalunkkal.
A nosztalgikus és látványtúrázás után ideje volt már felkeresnünk a zöld
sáv jelzésünket is, hiszen végül is ezért jöttünk. Egy szép napsütötte réten
fordultunk rá a zöld jelzés irányára. Az út menti bokrok között mozgást
észleltünk valami sötétbarna élőlény mozgott ott ami akár egy 'barnamaci' is
lehetett volna mérete alapján, de közelebbről inkább bocinak néztük.
Később
megkerült a rokonság is akiktől elkalandoztak. Egy régi sváb temető is
található itt az út mellett, több száz éves és a mai napig is gondozott sírokkal
talán Kisújbányához tartozhatott.
Beérve az erdőbe aztán kerestem egy sáros utat ami bár jelzetlen
volt, elvezetett bennünket a zöld sávra. Az Óbányai völgy D-i oldalán a gerincen
kanyarog a zöld sáv jelzés. A jelzések jók, az út is jól járható annyira , hogy
más túrázókkal is találkoztunk ezen a szakaszon is.
Turistautak kereszteződésében található a Szamár-pihenő, itt megpihentünk
és találgattuk, hogy honnan is ez a név? Egyelőre még nem sikerült kinyomozni.
Edit gombászkodott az erdőben, Éva feltöltődött a szép öreg fák ölelgetésével mi
többiek pedig 'csak' túráztunk tovább a napsütéses őszi erdőben.
Tovább kanyargó zöld jelzésünk újabb pihenőhelye az Ötös úti kunyhónál
volt. A kis házikó a vadászok kezelésében van, körülötte szép pihenőhely van
kialakítva.
Egy erdei siklóval is találkoztunk, aki az út
közepén pihent éppen, jó, hogy nem léptünk rá.
Az enyhén lejtős zöld sávunk
egyszer csak egy mély bevágást keresztezett ami nem más mint a Réka-vár külső
sánca volt. Lementünk, felmentünk és megállapítottuk, hogy biztos ami biztos van
egy másik sáncárok is tehát már annak idején is fontos volt a biztonság.
A nagy
területű várból sajnos nem sok maradt egy kis falmaradványt azért sikerült
fotózni. A vár történetének fontos személyisége volt Skóciai Szent Margit.
Egykori monda szerint a ma már alig látható, de valamikor erős, büszke
várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Innen kapta nevét. István
király a várat a hozzá tartozó területtel együtt az Angliából száműzött két
királyfinak adta, akiket befogadott országába. Az egyik királyfi - Edward -
István király Ágota nevű leányát vette feleségül. Itt született Margit nevű
leányuk, aki atyja halála után anyjával együtt visszatért Angliába és Malcolm
skót király felesége lett. Ő a későbbi skóciai Szent Margit. Egykori írások
Terra Brittannorumnak, a brittek földjének feltételezték a területet, amelynek
Réka-vár volt a központja.
A vár K-i végén meredek domboldalon ereszkedik le a zöld sáv az alatta
vezető országútra,most is csúszott helyenként, esős időben pedig sokkal
problémásabb lehet. Skóciai Szent Margit keresztje előtt kényelmes pihenőhely
található az út másik oldalán, a túrazáró csoportképet itt készítettük el,majd
vissza gyalogoltunk Óbányára az autókért.
A zöldtúra 10. igazolóhelye
Mecseknádasd, mivel jobb helyet nem tudtunk elmentünk a túrázók által ismert
Schlossberg Sörözőbe de 'kizárólag' csak azért, hogy a DDP helyi nyalókáját
megszerezzük és ezzel teljes legyen a zöldtúra igazoló lapunk.
A korábbi zöldtúrákról itt olvashatsz:
1. Árpádtető - Vasas
4. Mecsekpölöske - Orfű
5. Kisvaszar - Mecsekpölöske (Magyarszék)
6. Kisvaszar - Kisbattyán - (Komló)
7. Magyaregregy - Pusztabánya
5. Kisvaszar - Mecsekpölöske (Magyarszék)
6. Kisvaszar - Kisbattyán - (Komló)
7. Magyaregregy - Pusztabánya
Még több fotó, katt a kis képre:
Mecseki Zöldtúra (Óbánya - Kisújbánya - Mecseknádasd) |
Nagyon jó olvasmány! Hiányzik a Mecsek és az Éger-völgy és bár sokat jártam arra (többnyire csak bóklászva amerre a lábam vitt) mégis meglep, hogy vannak amikkel nem találkoztam vagy nem figyeltem fel rájuk. Mint például a víznyelők. Annyi kérdésem lenne, hogy a Babás szerkövek felől kibukkantam egy nagy vörös sziklafal mellet aminek a közelében egy széles földút mellett egy egy rom volt, illetve az mellett egy esőbeálló. Az a Pálos kolostor lehetett? Sajnos nem néztem meg közelebbről és bár a képeken úgy látszik, hogy a Kolostor lejtőn van, a fenti részéről sosem láttam képet. Meg a Sárkány szurdokról, hogy az nem az Orfű Abaliget útelágazásnál van? Egyszer a kéken rossz felé fordultam egy cseppkőbarlangnál és egy egyre mélyülő szakadékban találtam magam ahol helyenként akár körülbelül húsz méter magas sziklafalak is voltak és egy nagy részen lépcsőzetesen süllyedt tehát ugrálnom kellett másfél két métereket, aztán volt egy rész ahol egy kicsit elsekélyesedett és ahol fától-fáig kapaszkodva fel tudtam ugrálni és az Orfűi műúton találtam magam az Abaligeti elágazás közelében.
VálaszTörlésAz Égervölgy - Orfű közötti túrán tulajdonképpen kereszteztük a Jakab-hegyet a Pálos kolostorról itt sok képet találsz: http://hevesiz53.blogspot.hu/2015/04/mecseki-zoldtura-eger-volgy-orfu.html
TörlésA Sárkány-forrás a Sárkány -szakadékban található, a felső vége közel van az elágazáshoz, viszont alulról lehet 'kényelmesebben' bemenni. Ezt is ugyanabban a túrában néztük meg mint a Pálosokat. Térképen itt van: http://osm.org/go/0KHp0LZ0s-?m=
TörlésKöszönöm! Igazából ahhoz a bejegyzéshez akartam írni, csak egyszerre volt nyitva az összes Zöldtúrás bejegyzés és véletlenül ehhez írtam.
TörlésKözben megnéztem a térképen is és valószínűleg a szerkövektől a K+ jelzésen indultam el érintve a Sasfészket majd egy kis átvágással jutottam ki a Pálos kolostorhoz. Amit esőbeállónak illetve pihenőnek néztem az valószínűleg a kilátó lehetett. Ezután egy széles úton tartottam vissza az Éger-völgyi tó felé.
A szakadékból ahová tévedtem nagyjából ez után a barlang (http://gpsgames.hu/jatek/pontkereses/2200/a_7_torpe_banyaja/megtalalasok/) után kicsivel jöttem ki és valószínűleg a Szúadó barlangnál tértem rossz irányba. Az egyetlen támpont amire még emlékszem, hogy átmentem a műút hídja alatt.
Ha belegondolok ez 2009-ben volt még. És azóta biztos sokminden változhatott. De meg érdekes így végiggondolni. Hogyha az ember tájékozódás nélkül megy. (legfeljebb csak egy éger-völgy 40-es vaktérkép volt nálam) akkor milyen csalóka tud lenni az erdő.