2007. március 31., szombat

OKT.Nagymaros - Hegyestető - Törökmező - Kóspallag

 OKT.Nagymaros - Hegyestető - Törökmező - Kóspallag  

2007.03.31.

16 km


Börzsönyi kéktúrázásunkat úgy kezdtük, ahogy illik, Nagymaros vasútállomástól. Itt a dátumos MÁV pecséttel gond nélkül igazoltuk a túra szakasz megkezdését, bár egy kicsit sorba kellett állni, ugyanis ezen a napon volt a Julianus teljesítménytúra , igy voltunk néhány százan az állomáson. A települést a régi iskola és templom  érintésével hagytuk el majd felballagtunk Hegyestetőre, a tt. résztvevői változó tempóban kerülgettek bennünket  szinte végig a túrs során, de nekünk nem volt sietős.. A jelzések szép újak jól, követhetők , a Julianus Kilátónál a ttura alkalmi pecsétjét is begyüjtöttük, a geoládát viszont nem találtuk meg:-(. A toronyból nagyszerű a kilátás a Duna-kanyarra, nem szabad kihagyni!  Nekünk a következő pecsételőhely a Törökmezőn volt itt a szabványos gumi pecsétet a kis büfében készségesen átadták. Érdemes egy pillantást vetni a ház előtti mini állatkertre  és a növényházra is. A romokban álló tanösvényen ereszkedhetünk le a kis tó partjára , a geoládát itt sem találtuk meg de a tó szép , békés horgász  terület.  Kóspallag felé közeledve az országúton vezet a kék egy rövid szakaszon , itt elváltak útjaink a ttúrázóktól  , mi azért egy szép Julianus barát  pecsétet benyomattunk a pontőrökkel a kéktúra füzetbe is. A TIFFANY Sörbár kiváló egység benyomását keltette, kaptunk céges pecsétet is a sör és a kávé mellé .  Ennek örömére itt abba is hagytuk a kékezést és visszamentünk busszal  Kismarosra . Börzsönnyel való ismerkedésünkből nem akartuk kihagyni a  Királyréti erdei vasútat , ami korábban a Börzsönyi úttörővasút névre hallgatott. Az egykori Emléktábla tábla  - nagyon helyesen - ma is a helyén van.  Az állomás előtti fagylaltozót viszont nem igazán ajánlom , 100 Ft/gombóc árért már fagyit is adhatnának. Mi valami rossz utánzatot kaptunk, tudtam én , hogy a sörben nem csalódhat az ember. Na de a fagyira az már nem igazán passzolt ! Szép ez a kisvasút és talán ha a vegetáció egy kicsit dúsabbá válik még szebb lesz!   Az utólsó vonat viszont nem jön le a hegyről , igy visszafelé buszozni kell !


Nagymaros a Vendégváró szerint:

Nemcsak a Duna, de a Börzsöny is a település vonzerejét jelenti. Számos turistajelzés indul Nagymarosról közeli és távolabbi túracélpontok felé.

A Nagymaros főtere alatt talált római kori leletek (lakóház alapja, tűzhely) a település korai eredetéről tanúskodnak. Egy 1257-ben kelt oklevél Morus néven említi. Máig tartó gyarapodását az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el, akik a város nevét egyszerűen lefordították: Grossmarosch.

A város a legújabb kori történelemben arról nevezetes, hogy a település melletti Duna-szakaszon épült volna ki az 1970-es évek végén Szlovákiával közösen tervezett Bős-Nagymaros vízlépcső gátja. A környezetvédők nyomására a rendszerváltozást (1989) követő években a politika elállt a vízlépcső megépítésének szándékától, és a már elkezdett munkálatokat leállították.

A városi címét 1996-ban visszakapott településen élt az író, Afrika kutató és vadász Kittenberger Kálmán.

A Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra.

A település a 12-es úton fekszik. A Duna túloldalán, vele szemben található Visegráddal komp köti össze. Vasúton a Budapest-Szob-Stúrovo (Párkány) vonal vonataival érhető el.


Kóspallag község honlapjáról:

Kóspallag község a Börzsöny hegység települései közül a legfiatalabb, ezért nagy múlttal nem rendelkezik, így tudtuk ezt az elmúlt év nyaráig amíg az MTA - Régészeti tanszéke ásatások során Honfoglaláskori temetőt talált, amelyből négy sírhelyet feltártak és eredeti női illetve férfi csontvázakat találtak saját edényekkel, valamint az akkori kornak megfelelő bronzból készített ékszerekkel. Jelenleg vizsgálat alatt vannak és majd ezután át kell értékelnünk településünk történetét a jelenlegi tudomás szerint. A XVIII. században Mária Terézia uralkodása alatt Gróf Grassalkovich Antal telepítésével keletkezett lakóinak egy része Tót volt, de nagyszámú német telepesek is laktak itt. Alapvetően katolikus vallásúak voltak, hiszen a templom is ebben az időben épült, de csak 1804-ben szentelték fel.

Mivel fiatal községről lévén szó ezért középkori emlékekkel nem rendelkezik, csupán a falu déli részén áll egy kőkereszt amelyet a Napóleoni háború 1807-1809-es éveiből való. Itt volt ugyanis a Márianosztrai kolostor hadikórházának temetője és innen maradt meg a kőkereszt. A községből délre a Vác felé vezető úton kb. 2-3 km-re találjuk egy kis domb tetején az egykor - "Bíber várnak" nevezett őrtorony maradványait, feltárva 1984-ben lett. A Bíber várral szemben az út jobb oldalán található a középkori Pálos kolostor romjai. Ez a kolostor a Márianosztrai anyakolostor gazdasági része volt. Mint tudjuk a szerzetesrendeket II. József császár felosztotta így ez a kolostor tönkre ment, az anyagát a környező települések lakói elhordták.

Községünkben neves személyiségek, híres emberek nemigen találhatók, művészet iránt érdeklődők nem maradtak meg a településen. A régi mesterségek közül így a kosárfonás még ma is megtalálható, de már csak elvétve. Más hagyományőrző tevékenységet nem folytatnak napjainkban. Híres személyisége községünkben "Fekete Imre" akiről az Általános Iskola is kapta a nevét. Battyán Lajos miniszterelnökkel együtt végezték ki, mert a történelem szerint a császári pénzszállító futárt fogta el, a pénz elvette tőle és szétosztotta a favágók között. A történelem és a szájhagyomány nem egyezik, de van ez máshol is így.

Községen belül egy műemlék jellegű templom van amelynek külső és belső felújítása, valamint a környezetének rendezése a közlemúltban fejeződött be, de a támfalépítés még most is folyamatban van.

Községünk egyébként turisztikai szempontból igen jelentős szerepet tölt be. Innen lehet megközelíteni a Börzsöny hegység minden turisztikai útvonalát és minden látnivalóját.

A Kisinóci Turistaház 1,5 km- re van a falutól, közúton közelíthető meg télen-nyáron, szállás és étkezési lehetőséget biztosít 30-50 személy részére. Tovább menve a Nagyhideghegyi Turistaházban gyalogtúrával lehet feljutni ahonnan át lehet menni a Csóványosi kilátóhoz 935 méter magas, onnan északnyugat irányban Nagyirtáspusztai Szent Orbán fogadó várja télen-nyáron a vendégeket. Kulturális étkezési, szállási lehetőségekkel. A felújított fogadó 100- 150 fő részére biztosít kényelmes szállási és étkezési lehetőséget. Megközelíthető a községtől 7 km-re közúton gépkocsival, turistaúton gyalogosan egyaránt. A jövőben Nagybörzsönytől is az erdei kisvasúttal, amely ritka élményt nyújt az erre látogatóknak. A község délnyugati irányában található még a "Rablótanya" elnevezésű kulcsosház ahol 20-25 fő részére télen-nyáron szállás, szabadidős foglalkozásokat, túralehetőségeket és egyéb természeti kincsek után érdeklődők számára biztosít megfelelő programokat. Kismaros felé vezető út mentéin, megtalálható a horgásztó, ahol egész nyáron e sport kedvelői is hódolhatnak szenvedélyüknek.

Katt a kis képre:




2007. március 15., csütörtök

KDP. Oroszlány - Vértessomló - Szár

 KDP. Oroszlány - Vértessomló - Szár 26 km

 2007.03.15.

 Egy viszonylag hosszabb túramozgalomnál mindig nevezetes nap amikor az ember az utólsó túranapra készülődik , igy voltam ezzel a szakasszal  én is. Tudtam, hogy a közel 300 km-es KDP végére értem , és már a következő nagyobb túramozgalmat is tervezgettem, tervezgettük. Azért a hajnali 4-órás ébresztőt még mindig nehezen viselem :-) . Az autót Szár-on tettük le majd átvonatoztunk Oroszlányba . Itt a vasútállomáson készségesen pecsételtek, Majk pusztai kitéséssel  a GCMAJK geoláda megkeresésével  és a harangjáték többszöri meghallgatásával folytatódott az út. Jelzések rendben és jól követhetőek. Vértessomló előtt amikor kiértünk az erdőből értelemszerűen mentünk tovább, emiatt kerültünk is egy kicsit de a faluban gyorsan meglett ujra a jelzés. Pecsételő helyet viszont nem találtunk így maradt a fotó.  Beérve az erdőbe lassan emelkedni kezdett az út  , a Szép Ilonka forrás egy kicsit lepusztult , egy család járt arra éppen és az apuka mesélte az unokáinak , hogy bizony 20 éve nem így nézett ki. :-(  , tényleg ráférne egy kis felújítás , én megkóstoltam a vizét és nem volt káros utóhatása.. Az OKT - KDP kereszteződésben  éppen  ebédszünetet tartottunk amikor egy 'kisebb' , több mint  60-fős  OKT járó csapat keresztezte utunkat , Fehérváriak voltak , nem láttam még ilyen népes túracsapatot  hagyományos túrán !   Az egyre jobban emelkedő hegyoldalban szép sziklák között értünk fel a gerinc útra , ez egy kicsit hosszú , egy kicsit túlságosan egyenes és picit unalmas is lett volna ha nem keresztezi utunkat egy nagy szarvas csorda.  Tettünk egy kis kitérőt a geodéziai toronyhoz is  de nem volt tulságosan bizalomgerjesztő a létra igy csak alúlról néztük meg. Szár előtt elég meredeken kezd ereszkedni az út, de még messze volt a falu,  és még messzebb a vasútállomás ! Szár-on  a kocsmában szép színes pecsétet kaptunk  az udvarias pultos hölgytől , köszönjük.

A túrazáró sör után egy kis geoládás kitérővel  a GCZAMT ládát is begyüjtöttük és jó volt egy ilyen hosszú nap után hazatérni. 





OROSZLÁNY: 

Oroszlányban igazán műemlék értékű alkotás nincs, hiszen a város igen fiatal. Mégis meg kell említeni egy-két alkotást, amely majd műemlékké érik az idők folyamán. Ilyen a Városkapu, amely 1958-ban épült, és Oroszlány egyik legjellegzetesebb épülete. Az 1960-as évek elején - a formáját tekintve - az országban talán egyedülálló víztorony épült. A város főutcájára merőleges épületek oldalát különböző művészek által készített színes grafittók díszítik, valamint több képzőművészeti alkotás található a tereken, utcákon, háztömbökben.

Tekintettel arra, hogy Oroszlányban a bányászkodás már csak rövid ideig végezhető gazdaságosan, ezért különös jelentőségű, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetően Bányászati Múzeumban, élethű közegben ismerkedhetnek meg a fiatalok is a bányászat múltjával, a bányászhagyományokkal és a bányászkodás rekvizitumaival. A múzeum ritka, szép és gazdag ásványgyűjteménye sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek.

A másfél évszázados török hódoltság után elnéptelenedett vidékre szlovák telepesek hozták vissza az életet a 18. század elejétől, s e jelentős létszámú magyarországi kisebbség térképén Oroszlányt azért is jegyzik, mert hűen berendezett Szlovák Tájházával tiszteletre méltóan ápolja az előző generációk emlékét.

Az ófalu evangélikus temploma és a város közelmúltban épített katolikus temploma is megér egy-egy látogatást.

A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelői.Az Oroszlányba látogatók a városról és környékéről a város 3 pontján elhelyezett információs tábláról vagy a polgármesteri hivatal információs irodájában kaphatnak tájékoztatást. Az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék Túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakőt, a Csáki várat, Vitányvárat, Szentgyörgyvárt, Gerencsérvárat.

A Csák nemzetség építette a Vértes egyik legszebb és legnagyobb várát, Gesztest, amely 1327-től királyi vár. Zsigmond király és Mária királynő kedvelt vadászó helye volt a Vértes. A gesztesi az egyetlen vár a Vértesben, amelyet régészeti feltárás és korszerű helyreállítás után turistaszállónak használnak, és az oroszlányiaknak is kedvelt kirándulóhelye.

Román kori építészetünk kiemelkedő értékű műemléke a vértesszentkereszti bencés, majd később dominikánus apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság, melynek első említése 1146-ból származik - romantikus környezetben fekszik. A régészeti kutatások során az árokkal körülvett területen kerültek elő a monostor legkorábbi épületei, nevezetesen egy kőből épített templom két oldalkápolnával, valamint az ideépült kolostor maradványai. A templom építése a XII. század végén kezdődött, majd évszázadokon keresztül fokozatosan bővült és változott.






MAJK:

Oroszlány közelében, csodálatos környezetben, hegyek, erdők, tavak szomszédságában, a Vértes nyugati lábánál rejtőzik hazánk egyik jelentős műemlék-együttese, a közép-európai barokk építészet sajátos emléke: Majk.

Jelentőségét növeli, hogy műemlékállományunk egyedi alkotása és az, hogy adott funkció betöltésére egységes együttesként épült meg. A táj szépsége, csendje, a nagynevű művészek alkotásai egyesülnek itt harmóniává. A hely története a távoli múltba vezet. Ismerjük meg történetét, az Eszterházyakat, az építőket, a kamalduli remetéket...

Látogassuk meg ezt a műemlék-együttest, majd - nem utolsó sorban - a geoládát is keressük meg.

A kamalduliak a XVII. század végén jelentek meg Magyarországon.

Kik a kamalduliak? A rend alapítója Romuald herceg. Apja párbajban meghalt. Hatására Romuald szerzetesnek ment Rómába. 998-ban elhagyta a szerzetesházat, szigorúbb rendi formát keresve vándorlásba kezdett. 1012-ben Arezzo mellett megalapította az első kamalduli remetekolostort. Nevük az első pártfogótól ered - Aretini Maldolo = Campo Maldolo = Camoldoli.

Ruházatuk: fehér kámzsa széles skapuláréval, lábukon, - különösen a majkiak - csizmát hordtak. Hajukat rövidre vágták, fejük tetejét kiborotválták, hosszú szakállat hagytak.

Étkezésük: igen szegényes, főként növények, hal csak ritkán, bort erősen vizezve ünnepekkor, sok böjtöt tartottak. Fogadalmaik közé a szerénységen, tisztaságon, engedelmességen kívül a "némaságot" is felvették. Beszélniük évente két alkalommal, 3-3 napot lehetett, napjaik nagy részét elmélkedéssel töltötték. Művelték kertjeiket, dolgoztak műhelyeikben. Külön-külön cellákban laktak.

A majki építkezés tervét Franz Anton Pilgram bécsi építész készítette el, aki 1734-től haláláig, 1761-ig tervezte, ellenőrizte, felügyelte az építkezést. Halála után a munkát helyi mesterek fejezték be, többek között az Esterházyak jeles építésze Fellner Jakab.

A kamalduliak nem sokáig örülhettek otthonuknak, templomuknak. 1782. január 12-én II. József rendeletére feloszlatták a rendet. 1785. október 20-án a győri püspöki helynök Majkra jött és a templomot megfosztotta felszentelt jellegétől. Az ingóságok egy része árverésre, más része állami tulajdonba került. A templom és a remeteség kulcsait Dumleshauser Mihály kocsmabérlőre bízták. A templomot, a torony kivételével lebontották, köveit pedig az oroszlányi evangélikus templom építkezéséhez hordták. 1806-ban gróf Esterházy Károly megveszi Majkpusztát. 1815-től posztógyártók használják. 1824-ben Lichtenstein János herceg vásárolta meg, de 1828-ban birtokcserével ismét az Esterházyaké Majk. 1860-tól kastéllyá alakítják át a nagy főépületet, mely 1945-ig tulajdonukban maradt. 1973-ig lakott itt az Esterházy család utolsó tagja, gróf Esterházy Móricné. (A TKM Kiskönyvtára sorozat felhasználásával)








VÉRTESSOMLÓ:

A régi időben is ismert lakott terület volt. A határában talált legrégebbi lelet egy kőbalta az emberiség történetének abból az időszakából amikor még nem ismerték a fémeket. A napfényre került sok lelet arra utal, hogy egykor római élet pezsgett. A helység régi neve Semele a rómaiak idejére vezethető vissza. 1051-ben a hegyek alján vívta fényes győzelmét I. András király III.Henrik német császár hadaival. A megfutamodott német sereg eldobált vértjeiből maradt a hegységen a Vértes elnevezés. A mohácsi vész után 1529-41 között törökdúlás teljesen megsemmisítette Semele falvat is. Évszázadokon át lakatlan volt. Bajorországból Würtzburgból németek jöttek, és itt telepedtek le. A Vértessomlóra telepített szorgalmas, lankadatlan munka kedvvel és kitartó szívóssággal rendelkező emberek csakhamar aranyat csiholtak a bőséges szántóból és erdőből.

Ma is szép tiszta, csendes falu ahol nincs ipar se fűrész telep. A pihenni vágyóknak kitűnő pihenőhely, ahol gazdag kínálatból választhat. Sok kiránduló pont indul a községből.

Izelitőűl sorolok egynéhányat:

Mátyás kút : erdei pihenőhely, szalonnasütővel, esőbeállóval.

Szarvas kút: pihenőhely szalonnasütővel, esőbeállóval.

Szép Ilonka forrás: itt látta meg Mátyás király Szép Ilonkát.

Vitány vára: Először 1379-ben említett vár, két nagy toronyból és a közöttük húzódó palotaszárnyból áll. A török időben végvár volt.

Tornyainak csonkjai ma is emeletnyi magasan állanak. Szép kilátás nyílik a tájra.

Vértesszentkereszt: Csák nemzetség alapította 1146-ban a bencés apátságot, melynek temploma három hajós szépen faragott kőből épült. Falcsonkjai ma is 5-6m magasan állnak.

Gesztes vára: meredek dombon emelkedik, erdő veszi körül. Építtetője valószínűleg a Csák nemzetség lehetett a XIII. században. Jelenleg turistaszálló. Tetejéről pompás kilátás nyílik a tájra.

Majkpuszta már 1252-ben lakott terület volt.

1748-ban alapított egykori kamanduli remeteség 17 kis különálló remetelakása, a barokk templom megmaradt tornya, a kastély, a keritőfal díszes szobrokkal ékesített kapuja, a parkjában hatalmas jegenyefenyők állanak. Az erdő fái közt álló kis kápolna jelent műemléki látnivalót. A remeteséghez vezető út mentén horgásztó található, melynek egyik lefolyó ágán műemlék vízimalom van.

Érdemes ellátogatni Vérteskozmára is: jelenleg érintetlen táj, régi parasztházaival. Erdő veszi körül az 1 km hosszú kis falut. Mindezeket gyalogosan és autóval is meg lehet közelíteni.

De ne csak erdei kirándulásról beszéljek, kiránduljunk el a vizek városába, Tatára, ahol rengeteg látnivaló van fürdési és strandolási lehetőséggel.








SZÁR:

Községünk Bicske körzetében, a Vértes és a Gerecse hegységek közti fennsíkon fekszik 22,63 nkm-en, jellegzetesen falusias környezetben.

Ezen a területen már az őskorban is éltek emberek, később kelták, rómaiak, hunok és régi magyarok, ahogy azt a temetkezési helyek tanúsítják. A Megyer törzs szálláshelyéhez tartozott. Szár (ősi magyar nyelven Saar) neve Taksony, Árpád fejedelem unokájának nevére utal, jelentése "kör", "kopasz".

Az első, Szár létezését bizonyító dokumentum 1337-ből származik, ahol Savol név alatt említik a települést. 1365-ben írott dokumentum pontosan meghatározza Savol falu elhelyezkedését. A Felchuth-i kereszteslovagok birtokát határolja, Kaplor, Melech-Föld, Tata község, a Székesfehérvártól Bykché-re vezető út, Zaar-Föld és Borok-Föld mellett.

A falut a török uralom idején magyar reformátusok lakták. A törökök a falut felégették, Szár teljesen megsemmisült.

1727-ben Gróf Galanthai Esterházy József lett a Tatai uradalom birtokosa.A néptelen területről meggyőződéses katolikusként a maradék kálvinista magyarokat kitelepítette, s helyükre katolikus németeket és szlovákokat költöztetett. Az 1729-ben kezdődött a német jobbágyok betelepítése a budai Vörösvárról és a Rajna-Majna vidékről. Így lett a lakosság túlnyomó részben németajkú.

Szár letelepülési szerződése a tatai uradalommal 1732-ben jött létre. Eszerint a szári németek négy év adómentességet kaptak, és hat évre felmentették őket a robotkötelezettség alól. Ennyi idő alatt kellett felépíteniük házaikat. Csak azok kaptak letelepülési engedélyt, akik vállalták legalább két hold erdő kiirtását.

A 18. század utolsó éveiben megjelentek a faluban a napszámosok, akiknek már csak a terméketlen, köves földterületek maradtak.

1946-ban a falu nagy részét kitelepítették Németországba, Dingolfing környékére, helyükre magyar családokat költöztettek a Heves megyei Átányból, a Fejér megyei Iszkaszentgyörgyről, és Csehszlovákiából négy községből. A svábok és a telepesek közt egészen az 1950-es évekig nagy volt az ellentét. Minden bál, összejövetel verekedéssel végződött.

1948-ban még 16 sváb családot telepítettek át Vérteskozmára, onnan pedig 16 magyar családot költöztettek Szárra. Ezek nagy része eladta házait az áttelepített sváboknak, akik így visszaköltözhettek Szárra.

1989 január 1-jén Szárliget kivált és önálló tanácsot alapított. Ezután Szár és Újbarok tartoznak a tanács működési körébe. A rendszerváltás után Szár és Újbarok saját önkormányzattal rendelkezik, de közös körjegyzőség alá tartoznak.

Az 50-es évektől a nyelvi és etnikai zártság fokozatos bomlása kezdődött el. A lakosság elvándorlása a 80-as évektől megállt, sőt kismértékű növekedés is tapasztalható. Ma már a falu a budapesti agglomeráció külső köréhez tartozik, egyre többen települnek a faluba, kedvező földrajzi helyzete és természeti környezete miatt.


KDP. Közép-Dunántúli Piros túramozgalom


Az első viszonylag hosszabb túramozgalom amit teljesítettem a KDP volt. Úgy alakult, hogy Veszprém és Fejér megyében sokat túráztam és csatlakozva a Székesfehérvári Gyöngyvirág T.E. csapatához Horváth István túravezetésével kezdtünk bele ebbe a szép mozgalomba, mely a 2. regionális túramozgalom Magyarországon, csak a DDP előzi meg.

KDP új igazoló füzet

A KDP első igazolófüzete
KDP teljesítés jelvénye

A mozgalom 3 megyét érint és mindhárom megyében van részteljesítést igazoló kitűző a teljes útvonal teljesítését pedig egy szép jelvénnyel díjazzák. 


Teljesítésem adatai:

Veszprém megye 48/2006

Fejér megye 76/2007

Komárom-Esztergom megye 91/2007

A teljes túramozgalom teljesítése 67/2007 számon 2007.03.15.-én történt meg. 

Túrabeszámolóim:

2004.04.03. KDP ünnepélyes megnyitása Várpalota


2005.01.23. Vinye-Porva Csesznek-Zirc

2006.04.08. Odvaskő-Kőris-hegy-Fenyőfő-Vinye

2005.04.23. Odvaskő-Pápaváralja-Augusztin-tanya

2005.04.24. Augusztin-tanya-Hárskút-Eplény

2005.04.08. Eplény-Alsópere-Öreg-futóné-Várpalota

2006.05.10. Várpalota-Inota-Baglyas-hegy-Csór-Iszkaszentgyörgy

2005.02.19. Isztimér - Iszkaszentgyörgy

2006.07.08. Isztimér - Burok-völgy - Királyszállás (Csőszpuszta)

2006.06.05. (Csőszpuszta) Hamuház - Kisgyón - Mecsér-telep - Mór

2005.03.13. Mór - Pusztavám - Oroszlány

2007.03.15. Oroszlány - Vértessomló - Szár

2005.08.06. Szár - Óbarok - Csabdi

2007.02.17. Csabdi - Somló - Tarján

2006.09.09. Tarján - Héreg - Pusztamarót - Lábatlan - Piszke