OKT. Szárliget - Somlyóvár - Koldusszállás

Kicsit korai volt az ébresztés, de a Gerecséhez közeledve egy kellemes és szép napot előrevetítő Napkeltében volt részünk. A szárligeti vasútállomáson a korábbi helyen kerestük az OKT igazoló pecsétet de nem volt kitéve, helyette egy indulatos bakter hölgy közölte, hogy " ez egy katonai objektum, tilos a fényképezés" így hát azzal kezdtük a túrát, hogy a tilosban jártunk. :-) A kora reggeli harmatos fűben cuppogva gombákkal és gomba illattal telített reggeli erdőben indultunk a Somlyó hegy felé . A Kőrösi Csoma forrás sajnos most szemét gyűjtőként üzemel, de nem ez volt a leginkább megdöbbentő élményünk. Egy gyönyörű szarvasbika hevert előttünk az úton , meglőtték és utolsó erejével még a pocsolyákban akarta hűteni sebét ... A virágzó és egyben termést érlelő erdei növények sokasága lassan feledtette a kora reggeli élményeket és az egyre inkább közeledő Gerecse napsütésben hófehér sziklái , a gyönyörű őszi színek jobb kedvre hangoltak minket. A Somlyóvári kulcsosháznál hosszabb pihenőt tartottunk, a nyalókák itt rendben megvoltak a dobozban, mi is beragasztottuk , majd gyönyörködve a Gerecse panorámában , újra elindultunk, de letérve a kék sávról felmásztunk a Somlyóvár csúcsára. Egy szép őz pihenését megzavartuk de most miénk volt a csúcs. Az egykori várból csak némi sánc maradvány volt látható. A körpanoráma a Vértestől a Gerecséig csodaszép volt. Leereszkedve a Somlyó csúcsról elhaladtunk az üzemen kívüli szénégető telep mellett, majd egy kisebb fiatal kéktúrás csapattal találkoztunk ők szembe jöttek , ilyenkor a kölcsönös üdvözlés és gyors tapasztalat csere néhány mondatban mindig jól esik. Tornyó-puszta környékén kicsit sok volt az aszfalt és végig hallottuk az M1-es autópálya zaját , de aztán Koldusszállás előtt újra sűrű öreg erdőben és mély vízmosások mellett vezetett az út a már megszokott természetes zajok kíséretében. Az erdőből kiérve bele botlottunk a pecsétbe mely itt nagyon érdekes megoldású, a korábban máshol is látott negatív fém bélyegző itt fixen be volt építve a Tájvédelmi Körzet határát jelző tábla oszlopába ezt megkentük , majd rá kellett nyomni az igazoló füzetünket. Jó lenyomatot adott és tetszett ez a megoldás. A túránk itt be is fejeződött , kiballagtunk a közeli buszmegállóhoz , és Tatabányára utaztunk , majd innen vonattal vissza Szárligetre az autóhoz, Kora délután, 16-óra előtt már indultunk is haza. Szép túra volt .

Még több fotó, katt a kis képre:

OKT. Szárliget - Somlyóvár - Koldusszállás

OKT. Kőhányáspuszta - Csáki vár - Mindszent puszta - Gánt - Bauxit bánya tanösvény

Egy fárasztó rohanós nap után frissen ébredtünk, amihez hozzásegített egy szamár a szomszédos házban.  Kakaskukorékolás helyett errefelé ez a divat. Reggelizés csomagolás majd  levittük az autót Csákvárra ahonnan az első busszal visszajöttünk Kőhányásra  és most az ellenkező irányba indultunk el. A Csáki vár volt az első látnivaló ide is rövid kitérővel lehet eljutni, sajnos ennek az egykor erősségnek csak kevés falmaradványa látható a  dombocska melyre a várat telepítették minden oldalán kőtörmelékkel fedett  a belsejében is méretes fák állnak nem sok remény van arra, hogy ez a szép helyen lévő rom valaha is megmeneküljön az enyészettől.. A Csáki-vár alján  érdekes páfrány mezőt kereszteztünk  és szedtünk  néhány pöffeteg gombát is melyek még aznap este "felhasználásra kerültek". Mindszentpuszta még  Kőhányásnál is kisebb. Egy ház udvarán , - talán ez volt  a kulcsosház - letáboroztunk , ebédeltünk. A szomszédos romos épület kerítésén van a pecsét, mely ezúttal a már ismert fém bélyegző , meg kell dolgozni egy olvasható lenyomatért. Van itt egy jó vizű kút is. Érdekes régi tájékoztató táblákat lehet látni a szembe szomszéd kerítésén, pld. Pedagógus kék jelzést.  A kis tanyáról vissza mentünk a kékre  de érdekes volt látni a régi jeleket amelyek abból az időből maradtak itt amikor a kéktúra még nem érintette Gántot. Egy szép, szikla alakzatokkal tarkított völgyben haladtunk tovább majd nyílt terepen egy legelésző  kis ménes mellett értünk be Gántra. A Gránás turistaház villanyóra szekrényében automata bélyegzővel pecsételtünk, majd a szemben lévő sörözőben hasznos folyadékpótló tevékenységet folytattunk,  de sorra került az elmaradhatatlan kávé és jégkrém is, végül egy ismételten jóleső árpaszörp oltotta szomjamat.   - Ideiglenesen .-

Csákvárra óránként van busz így az autóval folytattuk az utat és  végre megnézhettük a híres gánti Bauxit bánya tanösvényt , fantasztikus Mars-béli táj van itt  ezt elmesélni nem lehet és nem is érdemes aki erre jár nézze meg, addig is meséljenek a képek.

---

Még több fotó katt a kis képre:

OKT. Kőhányáspuszta - Csáki vár - Mindszent puszta - 

Gánt - Bauxit bánya tanösvény

OKT. Kőhányáspuszta - Várgesztes - Vitányvár - Mária szakadék - Szárliget

OKT-s túrasorozatunkat ezúttal a Vértes Északi részén folytattuk, és ezzel a két napos túrával elhagytuk Fejér megyét és befejeztük a Vértest. Kőhányás pusztán foglaltunk szállást a túristaházban , reggel ide jöttünk autóval majd innen indultunk Szárliget felé. Kőhányáson a pecsét a ház előtt egy oszlopon található. A z első nevezetes pont a Gesztesvár volt amit kb egy óra alatt értünk el. Itt kis kitérőt kell tenni a várhoz és szerenmcsénk is volt mert éppen indultunk lefelé amikor kinyitották . és igy Gesztesvár felíratú pecsétet is kaptunk. A falun átmenve a kis tó partja mellett másztuk meg a következő hegyet itt a Zsigmond kőről nagyszerű a kilátás fel is másztunk  oda.  Ez a nap tiszta hullámvasútazás volt szinte nem volt benne vizszitntes terep vagy felfelé másztunk vagy lefelé.  A Mátyás pihenőnél mi is megpihentünk majd kb. 1 km múlva kereszteztük a KDP nyomvonalát ahol a tavasszal jártunk  Mivel akkor fejeztük be a KDP-t  szép emlékek fűződtek ehez a ponthoz.  Egy szép emlékhelyet érintettünk a Rockenbauer Pál fáját, majd nemsokára Vitány vára alá értünk és természetesen ezt is megnéztük közelről, erősen romos de még magas falak állnak itt.  A Körtvélyesi erdei temető is nagyon érdekes hely. A Mária szakadékban nem fotóztam, sajnos de majd bepótolom azzal voltam elfoglalva , hogy a csúszos domboldalon le ne essek.  Tempósan kellett menni mert a közlekedés eléggé bonyolulzt ezen a térségen igy délután  2 óra után nemsokkal már Szárliget vasútállomáson voltunk, ahol a forgalmi iroda ablakában van a pecsét. Innen Bicskéig vonattal mentünk, majd ott egy kis gyaloglás a jó távoli buszmegállóhoz tovább növelte a napi távunkat , és végül Csákvári ujabb átszállással értünk vissza a túristaházba.  Volt melegvíz , majd  elég gyorsan elaludtunk, tekintve, hogy más nem volt a házban  ezen a csendes kis településen nagyon jót aludtunk  ....

---

Még több fotó katt a kis képre:

OKT Piliscsaba - Piliscsév - Klastrompuszta - Kesztölc - Dorog

Egy jelvényszerző túramozgalmunk ma befejeződik!  Ebben az évben már másodszor érzem át ezt az érzést, nem rossz.. A Dorogtól - Nógrádig tartó és a Pest megyei  OKT szakaszon kiírt túraútvonal teljes szakaszának végére értünk.

 Kivonatoztunk az előző napi végpontra azaz Piliscsabára, mit sem törődve a csepegő esővel  nagy lendülettel  átszaladtunk az első púpon, nagyon mély homokos ez a szakasz, fárasztó is egy kicsit . Piliscséven ebben a szép és rendezett,  szlovákok által is lakott faluban  egy gyors korsó sörrel  vigasztalódtunk, majd elbeszélgettünk egy kedves bácsival. A helyi nevezetességek közül a templom és az azt övező kálvária esett útba így ezeket megnéztük , ja és érdekes a központban lévő egykori szovjet  emlékmű és a sok katona sír.  A falusi emberek kellőképpen  tiszteletben tartják ezt a temetőt  , és a "Magyar Fiatalok"  itt még nem tudtak kibontakozni. Szerencsére.  A falu utolsó házát elhagyva egy benőtt szekérúton vezet a jelzés, kissé sáros volt de nem vészes, jól követhető  a jelzés is. A lassan emelkedő útról egyre jobban elénk tárult  a Kesztölc felett magasodó sziklás hegyoldal amerre majd megyünk. A  szép vadvirágos rét szélén haladva  gyorsan a tetőre érünk majd innen horhósan ereszkedik le az út Klastrompusztára. A romok érdekesek , a múlt idézést az amúgy már rendesen megdézsmált öreg cseresznyefa alatt folytattuk  , a pecsét is itt van az oszlopon , szép lenyomatú fémbélyegző negatív lenyomattal, tükör írással. A kis üdülő telepről rövid aszfaltúton  megyünk tovább majd jobbra  bemegyünk az erdőbe és lassan elkezdünk felfelé menni. Szerencsére az emelkedő szakasz  végig erdőben vezet így elviselhető a meleg. Amikor az erdő elfogy és kopár, füves területre érünk akkor már fent is vagyunk. A sok szép fehér szikla közül  nem tudtuk pontosan, hogy melyik lehet a Tündér szikla  így aztán választottunk egyet magunknak. A hatalmas szőlő ültetvény felett elhaladva  elérjük a zöld sáv jelzést és ott kezd ereszkedni az út immár Kesztölc felé. Jószerencsénk ezúttal sem hagyott el . Az első sarkon várt ránk a Hársfa  Söröző , nem is várattuk sokáig,  a sör mellé kávé, otthonról hozott szendvics, Nógrádi ropi ( stílszerűen) és még jégkrém is jutott.  Itt ünnepeltük meg a  túramozgalom befejezését, igaz még volt vissza kb. 4 km de az már szinte semmi . Átsétáltunk egy kellemes akácoson nem kellemes szemét halmok mellett, majd egy kis hídon keresztül értünk be  Dorog városába. Ebből láttunk egy templomot egy Petőfi szobrot egy kellemesen hűvös aluljárót  és egy koszos vasútállomást, ahol a forgalmi irodában beütötték a Dorog  2511 pecsétet. Innen a már ismert útvonalon  a kényelmes légkondicionált vonattal  utaztunk vissza  Budapestre. Az ablakon kinézve  az elmúlt túranapok szinte összes hegycsúcsát viszontláthattuk . A Kevélyek,  a Hármashatár hegy,  a távolabbi Dobogókő, a Csúcs hegy ,  a Nagyszénás mind elvonult előttünk  jó érzés volt körülnézni, hogy ezt mind végig jártuk, és amikor vonatunk áthaladt a Dunán a távolból még a Naszály is "integetett"..

OKT Piliscsaba - Piliscsév - Klastrompuszta - 

Kesztölc - Dorog

OKT Hűvösvölgy - Zsíros hegy - Nagyszénás - Piliscsaba

Meleg volt , ugyanúgy mint az előző hétvégén. Korán keltünk, és hajnali 6 órakor már a Hűvösvölgyben voltunk, nem volt hűvös. A vasúti híd alatt átbújva egykor szebb napokat látott ,  korabeli emlékművek összerondított maradványai mellett vezetett el az utunk. Azért érdekelne, hogy a magukat "Magyar Fiataloknak"  tartó, szerintem csak barbárnak nevezhető  emberek szerint így szebb a Budai hegység?  Persze ez csak IQ kérdése.  A Nagyrét kellemes bár egy kicsit vásári hangulat volt készülőben. Máriaremetén szép a templom és környezete, de az aszfaltot nem szeretjük de hát így juthatunk el a Remete szurdokba. Az összefirkált táblák mutatják, hogy a "Magyar Fiatalok"  kb. hol tartanak gondolkodásilag. A kellemes szurdokvölgyben  megreggeliztünk, messziről megnéztük a hajléktalanok által lakott Remete barlangot. majd rendesen megizzadtunk. Ennek oka a szurdokból kivezető út negatív lejtésében kereshető, ez ugyanis felfelé lejt !  A tetőről nagyon szép a kilátás. Kellemes faluszéli erdei út vezet tovább , Nagykovácsi házai lassan elfogynak mire a Muflon itatóhoz értünk. Némi kiabálás és 4 db kutya által keltett hangzavar sem volt elég ahhoz , hogy a tulaj beengedjen bennünket, szerencsénkre árú szállítok jöttek és így kénytelen volt előjönni. Finom hideg csapolt sörrel vigasztalódtunk és a pecsét is rendben megvolt.  Ezután felsétáltunk a Nagyszénásra, az egykori turistaház Emlékműve elgondolkoztató !  A csodálatos kilátás, a sok érdekes öreg fa kellemes  helyet rejt  kár, hogy lerombolták.  Egy kéktúrázó német juhász és gazdája  járt arra, egyikük lógó nyelvvel.  Átmászva  az amúgy megkerülhető kerítésen  egy nagyon szép, zárt öreg erdőben ereszkedik le az út a hegyről Piliscsaba felé . A völgyből és egyben az erdőből kiérve  egy " bazi nagy roma lagzi"  közepébe csöppentünk, lassítottunk de minket nem kínáltak meg semmivel, ezért az első útba eső kocsmában oltottuk szomjunkat. majd elsétáltunk a vasútállomásra pecsételni , ahol a forgalmista néni készséggel átadta a bélyegzőt és a párnát is.  A kéktúra ezen szakaszának utolsó km-e egy nagyon kellemes tulajdonsággal rendelkezik. Kb. 200 m-ként  volt egy vendéglátóipari üzemegység , az állomásig 5 db-ot érintettünk.  Innen vonattal  , akarom mondani a SIEMENS csodával utaztunk vissza Budapestre.

Még több fotó, katt a kis képre.

OKT Hűvösvölgy - Zsíros hegy - 

Nagyszénás - Piliscsaba

OKT Hűvösvölgy - Hármashatár-hegy - Rozália téglagyár

A Hűvösvölgy megközelítése egyszerű volt, a Moszkva térről az 56-os villamos letett minket a kiindulási ponton. Felballagtunk az úttörő vasúthoz a pecsétért, és itt szerencsénk is volt, mivel a pénztár csak az első vonat indulása előtt 30 perccel nyit ki, de most egy korábban ébredő úr készséggel és gyakorlottan pecsételt nekünk. Ezután egy kicsit keresgéltük az utat mivel nem volt egyértelmű, hogy merre is kell elindulni de aztán ez is meglett.

Kicsit szemetes környéken egy kis patak mellett haladtunk szép zárt erdőben, padokkal tarkított sétaúton. A repülő teret gyorsan elértük , majd Mátyás király egykori vadaskertje mellett visz tovább az út a nagy melegben a zárt erdőben viszonylag kellemesen haladtunk tovább az Árpád kilátó felé. Ez a régi szép kilátó most éppen lakott volt , hajléktalanok költöztek bele. A kilátás a Dunára és a fővárosra nagyon szép.

Nekünk annyira tetszett ez a hely, hogy egy kört is tettünk a kéken :-) Leereszkedtünk a Szépvölgyi útra majd elkezdődött az egyenletes "hegymászás" a Hármashatárhegy tetejére. Szerencsére az út mellett sűrűn elhelyezett közkutak voltak így bőven feltankolhattunk vízzel. A hegytető kopár, és jó meleg némi fotózás után egy gyors pecsételés a szép régi fémbélyegzővel és a tornyok kerítése melletti ösvényen folytattuk az utat. A Virágos nyeregig még volt egy kis emelkedő de az út nagy része innen már végig lejtett. A pecsétet a kocsma rácsára erősítve egy kis segítséggel megtaláltuk és jól kiérdemelt sörünket is magunkhoz vettük. A Virágos nyeregnél Csúcs hegy feliratú a pecsét.

Szerencsére a Csúcs hegyre nem megy fel az út az oldalában kanyarog szép zárt erdőben, utunk vége felé még ismerős nyugdíjas túrázókkal is találkoztunk. A Rozália téglagyár előtti részen kb. 1,5 km-en nem találtunk jelzést de később a hegy aljában újra meglett és az aszfaltra kiérve már percek alatt a gyárkapunál voltunk és rendben pecsételtünk itt is. Az előző napi 18-as busszal fejeztük be ma is a túrát.

---

Még több fotó, katt a kis képre:

OKT Dobogókő - Pilisszentkereszt - Bp. Rozália téglagyár

Ezt a túraszakaszt egy budapesti bázishelyről jártuk le. Hajnalban HÉV-el Pomázig, majd innen busszal mentünk Dobogóköre, hétköznap lévén jobb a közlekedés így reggel 8-kor már a pecsételéssel foglalkoztunk. Az a szokott helyen a turistaház előterében rendben megtörtént. A levezető út nagyon kellemes, zárt erdőben halad, érintve a Zsivány sziklát , ahol éppen film forgatás folyt. Pilisszentkeresztre gyorsan leértünk és a Felső Kocsmában szomjunkat oltva a pecsét is rendben volt.

A falu főutcáján tovább haladva mentünk a szép szurdokba ahol gyerekeknek éppen akadályversenyt tartottak. Szeretem az ilyen sziklás , patakos helyeket mint ez a szurdok völgy a kanyargós ösvényen , hidakon sok fotót is készítettünk. Utunk következő szakasza izgalmat is tartogatott ugyanis egy népes vaddisznó csorda a turista út közepén dagonyázott több falkányi vadmalac társaságában . A konfliktus el akartuk kerülni így megálltunk, de ők nem akartak elmenni, végül megtapsoltuk őket és ez hatott, elvonultak. Néhány perc múlva egy kisebb szarvas csorda is keresztezte az utat.

A Szent Kút előtt van egy éles jobb kanyar, olyan hajtűkanyar szerű, miután ezt megtaláltuk már gyorsan elértük az erdei kegyhelyet ahol kis időt eltöltöttünk. A kút működik csak be kell nyúlni a rácson és pumpálni egy kicsit. A vizének semmi utóhatása nem volt, szerencsére. Az egyre nagyobb hőségben haladtunk tovább a Kevélyek felé, és nyílt terepen. Kutya meleg volt. A Kis Kevély bányája a jobb oldalunkon maradt el, majd egy frissen gyalult és széles, de sajnos sáros úton kerültük meg a hegyet . Az emelkedő végén jól esett végre megállapítani, hogy elértük a nyerget. Itt a tűzrakó hely melletti fán a fém pecsét megvan és működőképes is volt.

Sziklás, meredeken lejtős úton ereszkedtünk le immár a Nagy kevély oldalában . Pilisborosjenő peremén a mű egri vár és a Teve szikla felett halad a jelzés, nagyon szép ez a vidék. A falu szélén egy kicsit megpihentünk és nagyon örültünk annak, hogy a kivezető út közelében találtunk egy működő közkutat, a csapvíz régen esett ilyen jól. Egy sziklás, köves púpon aminek a becsületes neve Köves Bérc - átmászva már hallatszott a távolból a Bécsi út zaja és hamarosan a lombok között megláttuk a téglagyárat a túra végcélját. Innen a 18-as busszal tudtunk visszautazni. A meleg miatt nehéz volt ez a szakasz, de a Pilis nagyon tetszett, a másnapra tervezett szakasz egy része a Hármashatár hegy innen alulról jó nagynak tűnt. Mint kiderült az is.

---

Még több fotó katt a kis képre:

OKT. Dobogókő - Pilisszentlászló - Nagy-Villám - Visegrád

2007.04.29.

24,2 km

Korai indulás, hajnali ébredés - mint mindig ha távolabbra kell utazni egy-egy  túraszakasz miatt. Hátúlról közelítettük meg kiindulási pontunkat, Dobogókőt igy lehetőség volt egy kis kitérőt tenni Zsámbék csodálatos romtemplomához is. nem utólsó sorban fontos szempont volt az is, hogy ebből az irányból bejárva kevesebb a szint. 9-kor egy gyors pecsételést eszközöltünk az Eötvös Lóránd Túristaházban, a pecsét a bejárattal szemben az előtérben megtalálható. K-felé elindulva erősen lejtős útvonalon haladtunk gyorsan elérve a Nemzeti Park figyelmeztető tábláját  , mely az útvonal elterelést jelzi. Itt a kék sáv is át van helyezve a terelő útra így nyugodtan követhetjük a jeleket. Király kútnál egy kis pihenő közben megemlékeztünk egy bizonyos szemüvegről , majd a terelő út végén az eredeti OKT nyomvonalra tértünk vissza .

A Sikárosi rétnél először rossz helyen kerestük a pecsétet, mivel az ott lévő tájékoztató tábla nem egyértelmű. Találtunk is egy épületet a rakodónál jól megnéztük, körbe jártuk és mentünk vissza a kékre. Az igazi erdészházat elérve a fán a pecsét megvan , használtuk.  A völgyben kanyargó Bükkös patakot követve nagyon szép erdei  út vezet Pilisszentlászlóra , érintve a Kárpát forrást. A faluban gyorsan meglett a kocsma , vele szemben pedig a cukrászda, én ide szerettem volna beülni de engedve az erőszaknak  ... maradt az első. A pulton a pecsét rendben megvolt a Dreher is megfelelő hőmérsékletű. A falut a kis kápolna mellett elhagyva jó kis emelkedőn másztunk fel a  Szekrénykőre majd következett a Paprét vadászház ahol a kerítésen van a pecsét.

A vadászház melletti pihenőnél megálltunk majd következett az Úrasztal oldala . Itt egy mély völgy peremén halad az út sok helyen szép sziklák mellett haladtunk el, igazi sötét öreg erdőben. Barát halomnál már messziről látszott, hogy É-felé csodaszép kilátás várható a Dunakanyarra. Igy is volt a Moli-pihenő padjára letelepedve gyönyörködhettünk a visegrádi hegységben és szemben a Börzsöny csúcsait is viszont láttuk, ahol egy hónapja túráztunk. A pihenő után újra beérve a zárt erdőbe egy korabeli határkő mellett elhaladva  egy rövid  frissítő zápor érte az erdő felső szintjét , a mi szintünkre csak pár csepp jutott. Még egy utolsó nekirugaszkodás és a Nagyvillámnál voltunk, a bob-pálya környékén hatalmas kulturista tömeg , a vár alatt is óriási tumultus , egy kis keresgélés után megtaláltuk a Vadászcsárda Éttermet amely egy nagyon exkluzív hely,  itt porosan, izzadtan  gyorsan pecsételtünk és mentünk tovább. A révnél a pénztárban  volt a pecsét ezt is begyűjtöttük és igyekeztünk haza . A  Fellegvár és Salamon torony megnézése későbbre maradt, de egy rövid szakasz még vissza van itt  az OKT-ből mivel Visegrádtól  még el kell mennünk Nagymarosig. :-)

Katt a kis képre:

Dobogókő - Pilisszentlászló - Nagy-Villám - Visegrád  

OKT. Nógrád - Nagykőhegy - Magyarkút - Katalinpuszta

 2007.04.03.

14,1 km

Jártunk már ezen a szép váráról ismert  településen két napja, de akkori ismerkedésünk a vasútállomásra illetve a közeli kocsmára korlátozódott , hiszen a Börzsöny legmagasabb csúcsait érintő túranap után többre nem maradt időnk. Ma reggel ismét vonatra szálltunk és így  érkeztünk meg Nógrádra. A várrral kezdük a túrát , kellemes kis sétával gyorsan fel lehet érni a településen keresztűl, a vár nyitott , belépődíj nincs - egyelőre. Az állagmegóvás jelenleg is folyt , illetve több falszakaszt megmagasítottak , felújítottak, ottjártunkkor a kapu melletti fülkék falazatát javították. A vár belső részein nem maradt meg szinte semmi de érdemes a kis toronyba elsétálni, annál inkább mert itt van a Börzsönyi várak kódja is. Van itt egy geoláda is mely mint TB temető is ismert , nem kerestük meg. A várat megkerülve jöttünk le a várdombról majd a már korábban is látott érdekes források mellett elhaladva  indultunk ki a településről. A jelzések szépek jól követhetőek. A vasútvonalat keresztezve emelkedni kezd az út egészen a Nagykőhegy csúcsáig. Egy magányos természetfotós-túrázó huzott el mellettünk és végül is amikor felértünk a hegytetőre kiderült , hogy tényleg csodálatos a panoráma innen fenntről a távoli Dunakanyarra.  Az itt lévő geoládát próbáltuk megkeresni  de a meredek hegyoldal miatt veszélyesnek ítéltük és abba hagytuk .  Magyarkút felé lassan lejt az út , a kis üdülőfalu előtt a jelzés letér egy ösvényre balra a széles szekérútról és itt ismét azt tapasztaltuk, hogy talán  nem véletlenúl de rengeteg fát döntöttek az útra és igy szinte lehetetlen az útvonal tartása. Mi sem bajlódtunk vele a letéréssel szemben egy ösvény indul jobb felé az erdőben arra mentünk ez a kis út a vasútállomáshoz vezet itt visszakanyarodva a település főutcájára  újra irányba álltunk. A  Magyarkúti Fogadóban kerestük az OKT pecsétet de mint kiderűlt nem itt van, de szívesen adott a tulaj céges bélyegzőt és sört is. A falu végén  az Irma forrás melletti intézményben van az OKT bélyegző a krokodil farka alatt egy kávé kíséretében itt is pecsételtünk.  Széles egykor talán makadám úton vezet tovább a jelzés  Katalinpuszta felé, szionte már unalmasnak tűnhet ez az út de a sok koratavaszi virág miatt most nem volt egyhangú. Igaz a jelzések egy kicsit megfogyatkoztak itt már figyelni kellett a térképre is. Mégis elkeveredtünk. A térkép szerinti nyomvonalon nem találtuk meg azt a letérést amikor el kell hagyni a széles szekérutat igy egy kis tónál kötöttünk ki amit jelez is a térkép. Itt körűlnéztünk fotozgattük a vadkacsákat és megpróbáltunk valahogy a helyes irányba tovább menni.. végül is  Szendehely  község be értünk be és itt szépen megkerestük a  2-es főutat ami Katalinpusztára vezet  tovább.  Egy közúti baleset miatt  a főutat lezárták mindkét végén pontosan a község két pldalán igy a buszok nem értek el bennünket és a helybélieket sem. Hosszas várakozás után  vlégre jött egy busz és  egy olyan űtvonalon vitt el minket Vácra aminek a menetrendhez nem sok köze van.  Igy viszont egy kellemes "autóbuszos kirándulás" keretében megnézhettük a  környező községeket és dombvidéket is.  Ebben segítségünkre volt az a másik közúti esemény is, melynek során láttuk, hogy a keskeny hegyi utakra átterelt forgalomban egy  kamion a kerülőuton is árokba csúszott és igy végleg megbénult a térség közlekedése. 

Mégis csak jobb a hagyományos gyalogos közlekedés. :-)  Szép túraszakasz volt ez is de a jelzések nem problémamentesek.

Nógrád:

A község Budapesttől 60 km távolságra található a 2-es számú főközlekedési út szomszédságában. A mintegy 1500 lélekszámú falu Nógrád megye névadó települése. A megye délnyugati sarkában, a Börzsöny hegység keleti oldalán festői szépségű völgykatlanban terül el. A település határában magasodik a Börzsöny legmagasabb csúcsa, a Csóványos (939 m). A nagy történelmi múltú vár a község közepén helyezkedik el. A lapos, csupán 286 méter tengerszint feletti magasságú, biotitdacit szikladombra építették a várat, amely legnagyobb látványossága a községnek. A település története nagyon távoli múltba nyúlik vissza. Már a bronzkorból is emberi közösségre utaló leletek kerültek elő a föld mélyéből. A falu régi része a vártól északkeletre terül el, itt található a XVIII. században épült római katolikus templom és plébániaház. A falu középpontjában található parkban Szent Flórián szobra van elhelyezve, amelyet Graz városa ajándékozott a községnek. A vár tövében található a millecentenáriumi emlékpark. Nógrád község kiépített telefonhálózattal víz-, földgáz és csatornarendszerrel van ellátva.<> Az Országos Kék Túra útvonala érinti a települést. A községet körülvevő erdők-mezők és a hegyi források a túrázást kedvelők kedvenc célpontja.

A vár története a várak.hu  honlapról: 

Hazánk legrégibb kõvárai közé tartozik a szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos és belsõ várból álló nógrádi vár.

A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában fennállott. A késõbbiek során az itt élt szláv és bolgár törzsek ezt felújították, megerõsítették, és talán ez idõben vetették meg a kõvár alapjait is, melyet Novigrádnak, Újvárnak neveztek.

A honfoglalás idején, mint ezt Anonymus mondja: "Árpád vezér tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának (Castrum Nougrad) népét meghódítsák neki." A vár védõi ellenállás nélkül adták meg magukat és a várat a magyar csapatoknak.

Okleveles adataink 1108-tól vannak az akkori királyi várról, melynek ebben az idõben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja. 1138-ban, 1266-ban sõt még 1274-ben is, mint "castrum regium" szerepel. A budai káptalan 1299-i iktatólevelében "Castrum Novigrad" néven említik.

IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínû, az 1274-1284-es évek között történt. Tévesnek látszik az a feltevés, mely szerint a várat I. Géza 1075-ben Áron váci püspöknek, vagy hogy II. Endre 1199-ben Boleszlo váci püspöknek adományozta volna hálából, amiért õt Imrével szemben támogatta, miután a fentiek szerint is még 1274-ben királyi várként szerepelt.

A tatárjárástól a XV. századig kevés adatunk van a várról.

A Zsigmond király halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erõsítette meg falait, melynek nagyszabású kiépítése Báthori Miklós püspök nevéhez fûzõdik, aki 1475-1506 között, az olasz származású Traguinus Jakab építész tervei alapján hatalmas költséggel új épületekkel bõvített, 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal kerítette, kutat fúratott és új tornyot, a belsõ vár öregtornyát építette meg, melynek falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült., reneszánsz emléktábláját helyezték el. Ezt az emléktáblát a feltáráskor megtalálták a torony elõtt húzódott sziklaárokban, a törmelék között.

Szapolyai János birtoka 1526-ban, kitõl 1527-ben Ferdinánd serege foglalta el, és tartotta kezében 1544-ig, amikor Buda eleste után, a török közeledtének hírére Miskey István várkapitány az õrséggel együtt gyáván megfutamodott, a mint azt az egyik írásban olvashatjuk: " oktalan félelem miatt a védelem megkísérlése nélkül hagyták el a mieink a várat". Az elhagyott várat Mohamed budai pasa és Husszein esztergomi bég katonái harc nélkül szállták meg.

Mátyás fõherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fõvezérek egyesített serege 50 évi megszállás után 1594 február 27-én szabadították fel Nógrádot. Az ismét végvárrá lett erõsség védelmét Révay András kapitány parancsnoksága alatt 300 magyar és 300 német katonából álló õrség látta el. Miután a várat nem erõsítették meg, bár erre nagy szükség lett volna, 1598-ban a török újabb támadást intézett ellene. Ennek ellenére a védõk sikeresen verték vissza az ostromot.

Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben török segítséggel foglalta el a várat, de az 1606.évi bécsi béke alapján a király kezébe került. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, majd 1622-ben a nikolsburgi béke ismét a királynak juttatja vissza. Eszterházy Pál kapitány 1626-ban, Murtteza budai pasa vezette török csapatok támadásakor sikeresen védte meg a várat.

Az ostrom során sérült nógrádi vár megerõsítését 1655-ben az Ország Rendjei rendelték el és annak õrizetére 150 lovas és 200 gyalogos katonát küldtek. Az Apaffy Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett török csapatoknak 1663-ban Nadányi Miklós várkapitány a várat ellenállás nélkül átadta. Rövid 22 évi megszállás után 1685-ben a villámcsapástól felrobbant lõporraktár hatalmas rombolást végzett a védõfalakban, ezért a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, és a várat elhagyta. A vár török parancsnoka, Csonka bég késõbb kereszténnyé lett, és I. Lipót király nagyobb uradalommal jutalmazta meg.

II.Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a fejedelem többször sürgette Bottyán generálist a vár kijavítására és felépítésére. A vár kapitánya Földváry László 1709 májusában azt jelentette Bercsényinek, hogy az Károlyi János megtekintette és jónak találta. A vár megerõsítése azonban nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709 októberében a kurucok szétrombolták.

A császáriak rövidesen el is foglalták, és a még álló falakat lerombolták.

Katt a kis képre:

OKT. Katalinpuszta - Naszály - Ősagárd - Felsőpetény

Naszály tető

Ez a túranap is húzósnak indult. A Naszályt eddig csak kerülgettük ma viszont átmásztunk rajta , szó szerint . Kora reggel a szokott váci átszállással mentünk Katalinpusztáig , itt egy gyors pecsételés a kocsma/boltban. Első utunk természetesen az Emlékmű jelzést követve Rockenbauer Pál  kopjafájához vezetett  , mint mindig most is tele volt virágokkal, koszorúkkal. Rövid elmélkedés után a közeli vadkerités leszakadt nyílásán átkelve a régi kék utvonalán haladtunk felfelé és néhány száz méter után rátértünk a szintén frissen festett kéktúra utvonalra.. A Naszály lábánál induló szép erdei szakasz lassan emelkedik , a Bikk kútnál reggeliztünk majd elkezdtük  szerpentinezést a hegyoldalban. Ahogy egyre jobban emelkedtünk a hegyoldal is egyre meredekebb lett, az utólsó szakasznál az ösvény a sok kidőlt fától itt ott kicsit nehezebben járható de végül is elérkeztünk arra a pontra ahol az utólsó 10 m-en már négykézláb kell felmászni a Naszály tetőre. Miután felmásztunk kellemes szekérúton vezet az út a tetőn a geodéziai torony felé, utközben sikeresen begyüjtöttük a GCNaTe  geoládát melybe egy szép Travel Bug-ot is elhelyeztünk.  A torony környéke kiábrándító . Kinek van olyan kevés esze , hogy képes felmászni erre a szép hegyre és utána még van kedve összefesteni mindent ami csak az útjába kerül, egyre több olyan helyszínnel találkozunk ahol ilyen  rombolás és pusztítás tapasztalható. A Naszály tetőn Dél felé eléggé nyílt terepen kezdtük az ereszkedést  Ősagárd község felé,  a jelzések végig szép újak és jól követhetőek. A faluban a kocsma a hívatalos pecsételő hely , sajnos nem volt nyitva  igy próbálkoztunk a plébánián, az orvosi rendelőben de sehol senki. A templom után nem messze , az ut jobb oldalán  végül is  bementünk a helyi szeszfőzdébe  és itt kissé csodálkozva ugyan de készséggel kaptunk céges pecsétet.  Ősagárd és Felsőpetény között útvonal változás van a jelzés a templom melletti  utcán  vezet ki a faluból, majd azt elhagyva széles szekéruttá változik. Ezen az úton kell maradni akkor is amikor elfogynak a jelzések és mindkét oldalon csak szántóföldek között vezet az út. Nem letérve erről a legszélesebb útról minden lehetséges helyen ujra találkozunk a jelzésekkel  és símán haladhatunk Felsőpetény felé. A falu feletti gerincútról nagyon szép a kilátás a Naszály felé , jó volt visszanézni erre a szép magányos  hegyre , bár tudtuk, hogy a szebbik felét fordítja felénk mivel a Vác felőli oldalát már elbontották. Talán marad belőle az unokáinknak is?!  Felsőpetény főlött nemsokkal  a jelzés balra letér egy  ritkábban járt útra ez kissé gazos  a későbbiekben itt van egy kis bizonytalanság a jelzésben mivel ez az ösvény ketté ágazik és nem egyértelmű, hogy a FELSŐ ut a helyes irány. A faluba aztán gyorsan leértünk  a kocsmához ahol szép OKT gumi pecsétet  és hideg sört is kaptunk.  Itt már a Cserhátban járunk  és majd  valamikor innen folytatjuk az utunkat a Mátra felé.

 Szendehely - Katalinpuszta:

A német nemzetiségi hagyományait őrző település nevezetessége a falu múltját bemutató honismereti ház. Építészeti emlékei közül egy XIX. század elején készült kőhíd és az ugyancsak ebben az időszakban épült templom említésre méltó. Szendehely egyike a legfiatalabb Nógrád megyei falvaknak. 1753-ban telepítették ide Berkenyéről a német ajkú, római katolikus vallású családokat, akik a mai napig sokat megőriztek régi hagyományaikból. A különálló, de közigazgatásilag a településhez tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja.

Ősagárd:

A Nógrád Megyei Ősagárd község a Naszály hegy lábánál elterülő Cserháti fennsíkon fekszik. Agárd néven már 1424-ben is létezett, hiszen a feljegyzések őrzik, hogy Borbála, Zsigmond király neje kapta adományul. Mivel hazánkban több Agárd község is létezik, így megkülönböztetésül az Ősagárd nevet kapta 1906-ban.

Ősidőktől lakott telepüés,a község határában őskori kőedény-töredékeket, kőeszközöket találtak. A környék évszázadokon keresztül igen elzárt volt, megőrizte a régi, szlovák hagyományokat. A településen máig sokan beszélik a szlovák nyelvet.

A ma mintegy 350 lelket számláló község népessége a török hódoltság után Gömör és Hont vármegyékből érkező evangélikus vallásfelekezetű, betelepült szlovákajkú és helybéli református, magyar ajkú családoktól származik. Az evangélikus Egyházközség létezésének első hiteles adata 1735-ből maradt ránk. Az ellenreformáció alatt templomukat elkoboztatta a nagy hatalmú váci püspökség. Így 67 esztendeig a nézsai, majd nőtincsi katolikus plébániához tartoztak az itt élő evangélikusok. Istentiszteleteken a bánki evangélikus templomban vettek részt. II. József Türelmi Rendeletének köszönhetően, 1785-ben, Bilszky János evangélikus lelkipásztor vezetésével új templomot épített Agárd népe. Az 1786 októberében felépült templom, természetesen ma már toronnyal együtt, napjainkban is az ősagárdi evangélikusok lelki otthona. A templomba belépő a mennyezeten az „„Old le a te saruidat, mert a hely, amelyen állasz, szent föld.”” bibliai idézet olvasható. /2 Móz 3,5/ A templom oltárképe 1923-ban készült és a Gecsemáné kertben gyötrődve imádkozó Krisztust ábrázolja. Orgonáját 1818-ban építették. Ennek az orgonának a fémsípjait hadicélokra áldozták 1914-ben. Új orgonát az ősagárdi evangélikusok 1928-ban vásároltak a Rieger cégtől Horeczky Aladár lelkész bíztatására. Az agárdi templom tornya Holéczy Mátyás lelkészi szolgálata alatt, 1824-ben épült. A karcsú torony magassága 22 méter. 1862-ben bádoggal fedték, 1906-ban horganyvaslemez tetőt kapott. Csúcsán csillag van. Az első világháború előtt két ősi harang lakott a toronyban. A nagyobb 312 kg-os, 1835-ből való. Felirata:  „Öntötte Schaudt András Pesten 1835.” A kisebbik 1794-ből származó 40 kg-os harangot, a második világháború idején szintén hadi célokra szolgáltatta be a gyülekezet 1928-ban. A gyülekezet önkéntes adományokból 1921-ben egy új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther Wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az Ősagárdi ev. Egyház.” A harangon a magyar címer ékeskedik.

Zsömle barlang: a Násznép barlangtól keletre található a geológiai ritkasága miatt nevezetes Zsömle barlang, ami egy kb. 2 méter átmérőjű szabályos gömbfülke. A Naszály kiemelkedését megelőző földtörténeti korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt keletkezett.

Násznép barlang: A néphagyomány szerint egy lakodalmas nép menekült a török elől a barlangba. Régebben Sárkánylyuk barlangként is szerepelt. A Naszály meredek, észak-keleti oldalában található. Hatvan méter hosszú, négykupolás barlangtermében, 1912-ben ásatásokat végeztek, mert több környéken talált őskori edénylelet arra utalt, hogy a barlang egykoron ősember lakóhelyéül szolgált, azonban emberi leleteket, eszközöket nem találtak.  

Katt a kis képre:

OKT. Kóspallag - Kisinóc - Nagyhideghegy - Csóványos - Foltán kereszt - Nógrád

 OKT.Kóspallag - Kisinóc - Nagyhideghegy - Csóványos - Foltán kereszt - Nógrád  

2007.04.01.

23 km

Ettől féltem kicsit a két hegy miatt, különösen a lejtőktől. A térdem nem nagyon szeret lefele menni, ezért ismerkedek a túrabottal.  (Még nem nagyon szoktam még, s folyton ott felejtettem valahol, ezért több távot triplán tettem meg, mert mindig visszamentem érte). Szép lassan sétáltunk fel a Nagy-Hideg-Hegyre, többször megálltunk levegőt venni, mert az néha elfogyott. Ennyi hóvirággal még életemben nem találkoztam! A turistaházban pecsételtünk, kávéztunk, kitöltöttünk egy pár mondatos kérdőivet egy szakdolgozathoz, majd mentünk is tovább. A Csóványos felé vezető út melletti sziklák lenyűgöztek. Most örültem neki először, hogy még nincs lombjuk a fáknak, s így jobban szemügyre lehetett venni őket. Csóványosnál leültünk a kiépített pihenőhelyen, megebédeltünk. Sokan voltak ott, családostól. Vasárnap volt, ide kirándultak. Lefelé lassan haladtunk, a Foltán keresztnél is pihentünk. Egy apuka a kisfiával szalonnát sütött éppen. Ezt elhagyva, s még mindig lefele haladva, találkoztunk 4 cross-motoros sráccal. Ez kissé elkeserített. Nem értem, hogy miért nem lehet tenni ellene, hogy ne zavarják az erdő nyugalmát. Az utat egy helyen nagyon feltúrták egy munkagéppel, amikor egy erdészeti utat keresztezett, alig tudtunk átmenni rajta. Nógrád előtt még sok kidőlt fatörzs nehezítette meg a haladást. Ehhez képest a Burok-völgy csak gyakorlópálya. De a kellemetlenségeket leszámítva ez is egy gyönyörű nap volt.

Kisinóc: Kóspallag  falutól északra, kb. másfél kilométerre található a börzsönyi szálerdők tövében. A szép fekvésű, emeletes turistaház kiindulópontja a Börzsöny magas csúcsai felé vezető turistautaknak. Télen-nyáron szállással és étkezési lehetőséggel várják az idelátogatókat. Innen erdei úton juthatunk el északnyugat irányba Nagy-Irtás-pusztára, ahonnan kisvasúttal Nagybörzsönybe utazhatunk. Délnyugati irányba a "Rablótanya" nevű kulcsosházhoz érünk, ahol 20 fő részére biztosított a szállás. Keleti irányba Királyrétre mehetünk, ahonnan kisvasút visz Kismarosra, a MÁV-állomásra. Kisinócon halad keresztül az európai kéktúra útvonala is.

Nagy Hideg-hegy a Börzsöny szívében, a Duna Ipoly Nemzeti Park területén található, 864 méter magasságban. A hegycsúcsra épült turistaház az ország egyik legmagasabb pontján fekvő, kőből épült turistaháza.Az itt működő, és fél éve szinte egészében felújított 40 férőhelyes Nagy Hideg-hegyi turistaház télen/nyáron is várja a kikapcsolódni vágyókat

A Börzsöny vulkanikus eredetű középhegység, az egykori kráterének pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsok: Nagy-Hideghegy 865 m, Csóványos 938 m, Magosfa 916 m és Nagy-Inóc 813m. A hegy több irányból megközelíthető: Verőcéről két irányból, délről és nyugatról is megközelíthetjük a kedvelt túraútvonalakat. Kismarosról erdei vasúttal kapaszkodhatunk fel Királyrétre, nyugati irányból pedig a Verőce-Magyarkúton áthaladó balassagyarmati vonattal érdemes elmenni Diósjenőig, innen néhány óra alatt fel lehet érni a csóványosi csúcsra. A területen több kulcsos- illetve turistaház is található (néhol étkezési lehetőség is van). A Nagyhideghegyen sípálya is található, Magyarországon itt marad meg legtovább a hó. A Börzsönyben több mint 330 forrás található, a változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része tájvédelmi körzet. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.

Katt a kis képre: 

OKT.Nagymaros - Hegyestető - Törökmező - Kóspallag

 OKT.Nagymaros - Hegyestető - Törökmező - Kóspallag  

2007.03.31.

16 km

Börzsönyi kéktúrázásunkat úgy kezdtük, ahogy illik, Nagymaros vasútállomástól. Itt a dátumos MÁV pecséttel gond nélkül igazoltuk a túra szakasz megkezdését, bár egy kicsit sorba kellett állni, ugyanis ezen a napon volt a Julianus teljesítménytúra , igy voltunk néhány százan az állomáson. A települést a régi iskola és templom  érintésével hagytuk el majd felballagtunk Hegyestetőre, a tt. résztvevői változó tempóban kerülgettek bennünket  szinte végig a túrs során, de nekünk nem volt sietős.. A jelzések szép újak jól, követhetők , a Julianus Kilátónál a ttura alkalmi pecsétjét is begyüjtöttük, a geoládát viszont nem találtuk meg:-(. A toronyból nagyszerű a kilátás a Duna-kanyarra, nem szabad kihagyni!  Nekünk a következő pecsételőhely a Törökmezőn volt itt a szabványos gumi pecsétet a kis büfében készségesen átadták. Érdemes egy pillantást vetni a ház előtti mini állatkertre  és a növényházra is. A romokban álló tanösvényen ereszkedhetünk le a kis tó partjára , a geoládát itt sem találtuk meg de a tó szép , békés horgász  terület.  Kóspallag felé közeledve az országúton vezet a kék egy rövid szakaszon , itt elváltak útjaink a ttúrázóktól  , mi azért egy szép Julianus barát  pecsétet benyomattunk a pontőrökkel a kéktúra füzetbe is. A TIFFANY Sörbár kiváló egység benyomását keltette, kaptunk céges pecsétet is a sör és a kávé mellé .  Ennek örömére itt abba is hagytuk a kékezést és visszamentünk busszal  Kismarosra . Börzsönnyel való ismerkedésünkből nem akartuk kihagyni a  Királyréti erdei vasútat , ami korábban a Börzsönyi úttörővasút névre hallgatott. Az egykori Emléktábla tábla  - nagyon helyesen - ma is a helyén van.  Az állomás előtti fagylaltozót viszont nem igazán ajánlom , 100 Ft/gombóc árért már fagyit is adhatnának. Mi valami rossz utánzatot kaptunk, tudtam én , hogy a sörben nem csalódhat az ember. Na de a fagyira az már nem igazán passzolt ! Szép ez a kisvasút és talán ha a vegetáció egy kicsit dúsabbá válik még szebb lesz!   Az utólsó vonat viszont nem jön le a hegyről , igy visszafelé buszozni kell !

Nagymaros a Vendégváró szerint:

Nemcsak a Duna, de a Börzsöny is a település vonzerejét jelenti. Számos turistajelzés indul Nagymarosról közeli és távolabbi túracélpontok felé.

A Nagymaros főtere alatt talált római kori leletek (lakóház alapja, tűzhely) a település korai eredetéről tanúskodnak. Egy 1257-ben kelt oklevél Morus néven említi. Máig tartó gyarapodását az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el, akik a város nevét egyszerűen lefordították: Grossmarosch.

A város a legújabb kori történelemben arról nevezetes, hogy a település melletti Duna-szakaszon épült volna ki az 1970-es évek végén Szlovákiával közösen tervezett Bős-Nagymaros vízlépcső gátja. A környezetvédők nyomására a rendszerváltozást (1989) követő években a politika elállt a vízlépcső megépítésének szándékától, és a már elkezdett munkálatokat leállították.

A városi címét 1996-ban visszakapott településen élt az író, Afrika kutató és vadász Kittenberger Kálmán.

A Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra.

A település a 12-es úton fekszik. A Duna túloldalán, vele szemben található Visegráddal komp köti össze. Vasúton a Budapest-Szob-Stúrovo (Párkány) vonal vonataival érhető el.

Kóspallag község honlapjáról:

Kóspallag község a Börzsöny hegység települései közül a legfiatalabb, ezért nagy múlttal nem rendelkezik, így tudtuk ezt az elmúlt év nyaráig amíg az MTA - Régészeti tanszéke ásatások során Honfoglaláskori temetőt talált, amelyből négy sírhelyet feltártak és eredeti női illetve férfi csontvázakat találtak saját edényekkel, valamint az akkori kornak megfelelő bronzból készített ékszerekkel. Jelenleg vizsgálat alatt vannak és majd ezután át kell értékelnünk településünk történetét a jelenlegi tudomás szerint. A XVIII. században Mária Terézia uralkodása alatt Gróf Grassalkovich Antal telepítésével keletkezett lakóinak egy része Tót volt, de nagyszámú német telepesek is laktak itt. Alapvetően katolikus vallásúak voltak, hiszen a templom is ebben az időben épült, de csak 1804-ben szentelték fel.

Mivel fiatal községről lévén szó ezért középkori emlékekkel nem rendelkezik, csupán a falu déli részén áll egy kőkereszt amelyet a Napóleoni háború 1807-1809-es éveiből való. Itt volt ugyanis a Márianosztrai kolostor hadikórházának temetője és innen maradt meg a kőkereszt. A községből délre a Vác felé vezető úton kb. 2-3 km-re találjuk egy kis domb tetején az egykor - "Bíber várnak" nevezett őrtorony maradványait, feltárva 1984-ben lett. A Bíber várral szemben az út jobb oldalán található a középkori Pálos kolostor romjai. Ez a kolostor a Márianosztrai anyakolostor gazdasági része volt. Mint tudjuk a szerzetesrendeket II. József császár felosztotta így ez a kolostor tönkre ment, az anyagát a környező települések lakói elhordták.

Községünkben neves személyiségek, híres emberek nemigen találhatók, művészet iránt érdeklődők nem maradtak meg a településen. A régi mesterségek közül így a kosárfonás még ma is megtalálható, de már csak elvétve. Más hagyományőrző tevékenységet nem folytatnak napjainkban. Híres személyisége községünkben "Fekete Imre" akiről az Általános Iskola is kapta a nevét. Battyán Lajos miniszterelnökkel együtt végezték ki, mert a történelem szerint a császári pénzszállító futárt fogta el, a pénz elvette tőle és szétosztotta a favágók között. A történelem és a szájhagyomány nem egyezik, de van ez máshol is így.

Községen belül egy műemlék jellegű templom van amelynek külső és belső felújítása, valamint a környezetének rendezése a közlemúltban fejeződött be, de a támfalépítés még most is folyamatban van.

Községünk egyébként turisztikai szempontból igen jelentős szerepet tölt be. Innen lehet megközelíteni a Börzsöny hegység minden turisztikai útvonalát és minden látnivalóját.

A Kisinóci Turistaház 1,5 km- re van a falutól, közúton közelíthető meg télen-nyáron, szállás és étkezési lehetőséget biztosít 30-50 személy részére. Tovább menve a Nagyhideghegyi Turistaházban gyalogtúrával lehet feljutni ahonnan át lehet menni a Csóványosi kilátóhoz 935 méter magas, onnan északnyugat irányban Nagyirtáspusztai Szent Orbán fogadó várja télen-nyáron a vendégeket. Kulturális étkezési, szállási lehetőségekkel. A felújított fogadó 100- 150 fő részére biztosít kényelmes szállási és étkezési lehetőséget. Megközelíthető a községtől 7 km-re közúton gépkocsival, turistaúton gyalogosan egyaránt. A jövőben Nagybörzsönytől is az erdei kisvasúttal, amely ritka élményt nyújt az erre látogatóknak. A község délnyugati irányában található még a "Rablótanya" elnevezésű kulcsosház ahol 20-25 fő részére télen-nyáron szállás, szabadidős foglalkozásokat, túralehetőségeket és egyéb természeti kincsek után érdeklődők számára biztosít megfelelő programokat. Kismaros felé vezető út mentéin, megtalálható a horgásztó, ahol egész nyáron e sport kedvelői is hódolhatnak szenvedélyüknek.

Katt a kis képre:

KDP. Oroszlány - Vértessomló - Szár

 KDP. Oroszlány - Vértessomló - Szár 26 km

 2007.03.15.

 Egy viszonylag hosszabb túramozgalomnál mindig nevezetes nap amikor az ember az utólsó túranapra készülődik , igy voltam ezzel a szakasszal  én is. Tudtam, hogy a közel 300 km-es KDP végére értem , és már a következő nagyobb túramozgalmat is tervezgettem, tervezgettük. Azért a hajnali 4-órás ébresztőt még mindig nehezen viselem :-) . Az autót Szár-on tettük le majd átvonatoztunk Oroszlányba . Itt a vasútállomáson készségesen pecsételtek, Majk pusztai kitéséssel  a GCMAJK geoláda megkeresésével  és a harangjáték többszöri meghallgatásával folytatódott az út. Jelzések rendben és jól követhetőek. Vértessomló előtt amikor kiértünk az erdőből értelemszerűen mentünk tovább, emiatt kerültünk is egy kicsit de a faluban gyorsan meglett ujra a jelzés. Pecsételő helyet viszont nem találtunk így maradt a fotó.  Beérve az erdőbe lassan emelkedni kezdett az út  , a Szép Ilonka forrás egy kicsit lepusztult , egy család járt arra éppen és az apuka mesélte az unokáinak , hogy bizony 20 éve nem így nézett ki. :-(  , tényleg ráférne egy kis felújítás , én megkóstoltam a vizét és nem volt káros utóhatása.. Az OKT - KDP kereszteződésben  éppen  ebédszünetet tartottunk amikor egy 'kisebb' , több mint  60-fős  OKT járó csapat keresztezte utunkat , Fehérváriak voltak , nem láttam még ilyen népes túracsapatot  hagyományos túrán !   Az egyre jobban emelkedő hegyoldalban szép sziklák között értünk fel a gerinc útra , ez egy kicsit hosszú , egy kicsit túlságosan egyenes és picit unalmas is lett volna ha nem keresztezi utunkat egy nagy szarvas csorda.  Tettünk egy kis kitérőt a geodéziai toronyhoz is  de nem volt tulságosan bizalomgerjesztő a létra igy csak alúlról néztük meg. Szár előtt elég meredeken kezd ereszkedni az út, de még messze volt a falu,  és még messzebb a vasútállomás ! Szár-on  a kocsmában szép színes pecsétet kaptunk  az udvarias pultos hölgytől , köszönjük.

A túrazáró sör után egy kis geoládás kitérővel  a GCZAMT ládát is begyüjtöttük és jó volt egy ilyen hosszú nap után hazatérni. 

OROSZLÁNY: 

Oroszlányban igazán műemlék értékű alkotás nincs, hiszen a város igen fiatal. Mégis meg kell említeni egy-két alkotást, amely majd műemlékké érik az idők folyamán. Ilyen a Városkapu, amely 1958-ban épült, és Oroszlány egyik legjellegzetesebb épülete. Az 1960-as évek elején - a formáját tekintve - az országban talán egyedülálló víztorony épült. A város főutcájára merőleges épületek oldalát különböző művészek által készített színes grafittók díszítik, valamint több képzőművészeti alkotás található a tereken, utcákon, háztömbökben.

Tekintettel arra, hogy Oroszlányban a bányászkodás már csak rövid ideig végezhető gazdaságosan, ezért különös jelentőségű, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetően Bányászati Múzeumban, élethű közegben ismerkedhetnek meg a fiatalok is a bányászat múltjával, a bányászhagyományokkal és a bányászkodás rekvizitumaival. A múzeum ritka, szép és gazdag ásványgyűjteménye sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek.

A másfél évszázados török hódoltság után elnéptelenedett vidékre szlovák telepesek hozták vissza az életet a 18. század elejétől, s e jelentős létszámú magyarországi kisebbség térképén Oroszlányt azért is jegyzik, mert hűen berendezett Szlovák Tájházával tiszteletre méltóan ápolja az előző generációk emlékét.

Az ófalu evangélikus temploma és a város közelmúltban épített katolikus temploma is megér egy-egy látogatást.

A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelői.Az Oroszlányba látogatók a városról és környékéről a város 3 pontján elhelyezett információs tábláról vagy a polgármesteri hivatal információs irodájában kaphatnak tájékoztatást. Az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék Túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakőt, a Csáki várat, Vitányvárat, Szentgyörgyvárt, Gerencsérvárat.

A Csák nemzetség építette a Vértes egyik legszebb és legnagyobb várát, Gesztest, amely 1327-től királyi vár. Zsigmond király és Mária királynő kedvelt vadászó helye volt a Vértes. A gesztesi az egyetlen vár a Vértesben, amelyet régészeti feltárás és korszerű helyreállítás után turistaszállónak használnak, és az oroszlányiaknak is kedvelt kirándulóhelye.

Román kori építészetünk kiemelkedő értékű műemléke a vértesszentkereszti bencés, majd később dominikánus apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság, melynek első említése 1146-ból származik - romantikus környezetben fekszik. A régészeti kutatások során az árokkal körülvett területen kerültek elő a monostor legkorábbi épületei, nevezetesen egy kőből épített templom két oldalkápolnával, valamint az ideépült kolostor maradványai. A templom építése a XII. század végén kezdődött, majd évszázadokon keresztül fokozatosan bővült és változott.

MAJK:

Oroszlány közelében, csodálatos környezetben, hegyek, erdők, tavak szomszédságában, a Vértes nyugati lábánál rejtőzik hazánk egyik jelentős műemlék-együttese, a közép-európai barokk építészet sajátos emléke: Majk.

Jelentőségét növeli, hogy műemlékállományunk egyedi alkotása és az, hogy adott funkció betöltésére egységes együttesként épült meg. A táj szépsége, csendje, a nagynevű művészek alkotásai egyesülnek itt harmóniává. A hely története a távoli múltba vezet. Ismerjük meg történetét, az Eszterházyakat, az építőket, a kamalduli remetéket...

Látogassuk meg ezt a műemlék-együttest, majd - nem utolsó sorban - a geoládát is keressük meg.

A kamalduliak a XVII. század végén jelentek meg Magyarországon.

Kik a kamalduliak? A rend alapítója Romuald herceg. Apja párbajban meghalt. Hatására Romuald szerzetesnek ment Rómába. 998-ban elhagyta a szerzetesházat, szigorúbb rendi formát keresve vándorlásba kezdett. 1012-ben Arezzo mellett megalapította az első kamalduli remetekolostort. Nevük az első pártfogótól ered - Aretini Maldolo = Campo Maldolo = Camoldoli.

Ruházatuk: fehér kámzsa széles skapuláréval, lábukon, - különösen a majkiak - csizmát hordtak. Hajukat rövidre vágták, fejük tetejét kiborotválták, hosszú szakállat hagytak.

Étkezésük: igen szegényes, főként növények, hal csak ritkán, bort erősen vizezve ünnepekkor, sok böjtöt tartottak. Fogadalmaik közé a szerénységen, tisztaságon, engedelmességen kívül a "némaságot" is felvették. Beszélniük évente két alkalommal, 3-3 napot lehetett, napjaik nagy részét elmélkedéssel töltötték. Művelték kertjeiket, dolgoztak műhelyeikben. Külön-külön cellákban laktak.

A majki építkezés tervét Franz Anton Pilgram bécsi építész készítette el, aki 1734-től haláláig, 1761-ig tervezte, ellenőrizte, felügyelte az építkezést. Halála után a munkát helyi mesterek fejezték be, többek között az Esterházyak jeles építésze Fellner Jakab.

A kamalduliak nem sokáig örülhettek otthonuknak, templomuknak. 1782. január 12-én II. József rendeletére feloszlatták a rendet. 1785. október 20-án a győri püspöki helynök Majkra jött és a templomot megfosztotta felszentelt jellegétől. Az ingóságok egy része árverésre, más része állami tulajdonba került. A templom és a remeteség kulcsait Dumleshauser Mihály kocsmabérlőre bízták. A templomot, a torony kivételével lebontották, köveit pedig az oroszlányi evangélikus templom építkezéséhez hordták. 1806-ban gróf Esterházy Károly megveszi Majkpusztát. 1815-től posztógyártók használják. 1824-ben Lichtenstein János herceg vásárolta meg, de 1828-ban birtokcserével ismét az Esterházyaké Majk. 1860-tól kastéllyá alakítják át a nagy főépületet, mely 1945-ig tulajdonukban maradt. 1973-ig lakott itt az Esterházy család utolsó tagja, gróf Esterházy Móricné. (A TKM Kiskönyvtára sorozat felhasználásával)

VÉRTESSOMLÓ:

A régi időben is ismert lakott terület volt. A határában talált legrégebbi lelet egy kőbalta az emberiség történetének abból az időszakából amikor még nem ismerték a fémeket. A napfényre került sok lelet arra utal, hogy egykor római élet pezsgett. A helység régi neve Semele a rómaiak idejére vezethető vissza. 1051-ben a hegyek alján vívta fényes győzelmét I. András király III.Henrik német császár hadaival. A megfutamodott német sereg eldobált vértjeiből maradt a hegységen a Vértes elnevezés. A mohácsi vész után 1529-41 között törökdúlás teljesen megsemmisítette Semele falvat is. Évszázadokon át lakatlan volt. Bajorországból Würtzburgból németek jöttek, és itt telepedtek le. A Vértessomlóra telepített szorgalmas, lankadatlan munka kedvvel és kitartó szívóssággal rendelkező emberek csakhamar aranyat csiholtak a bőséges szántóból és erdőből.

Ma is szép tiszta, csendes falu ahol nincs ipar se fűrész telep. A pihenni vágyóknak kitűnő pihenőhely, ahol gazdag kínálatból választhat. Sok kiránduló pont indul a községből.

Izelitőűl sorolok egynéhányat:

Mátyás kút : erdei pihenőhely, szalonnasütővel, esőbeállóval.

Szarvas kút: pihenőhely szalonnasütővel, esőbeállóval.

Szép Ilonka forrás: itt látta meg Mátyás király Szép Ilonkát.

Vitány vára: Először 1379-ben említett vár, két nagy toronyból és a közöttük húzódó palotaszárnyból áll. A török időben végvár volt.

Tornyainak csonkjai ma is emeletnyi magasan állanak. Szép kilátás nyílik a tájra.

Vértesszentkereszt: Csák nemzetség alapította 1146-ban a bencés apátságot, melynek temploma három hajós szépen faragott kőből épült. Falcsonkjai ma is 5-6m magasan állnak.

Gesztes vára: meredek dombon emelkedik, erdő veszi körül. Építtetője valószínűleg a Csák nemzetség lehetett a XIII. században. Jelenleg turistaszálló. Tetejéről pompás kilátás nyílik a tájra.

Majkpuszta már 1252-ben lakott terület volt.

1748-ban alapított egykori kamanduli remeteség 17 kis különálló remetelakása, a barokk templom megmaradt tornya, a kastély, a keritőfal díszes szobrokkal ékesített kapuja, a parkjában hatalmas jegenyefenyők állanak. Az erdő fái közt álló kis kápolna jelent műemléki látnivalót. A remeteséghez vezető út mentén horgásztó található, melynek egyik lefolyó ágán műemlék vízimalom van.

Érdemes ellátogatni Vérteskozmára is: jelenleg érintetlen táj, régi parasztházaival. Erdő veszi körül az 1 km hosszú kis falut. Mindezeket gyalogosan és autóval is meg lehet közelíteni.

De ne csak erdei kirándulásról beszéljek, kiránduljunk el a vizek városába, Tatára, ahol rengeteg látnivaló van fürdési és strandolási lehetőséggel.

SZÁR:

Községünk Bicske körzetében, a Vértes és a Gerecse hegységek közti fennsíkon fekszik 22,63 nkm-en, jellegzetesen falusias környezetben.

Ezen a területen már az őskorban is éltek emberek, később kelták, rómaiak, hunok és régi magyarok, ahogy azt a temetkezési helyek tanúsítják. A Megyer törzs szálláshelyéhez tartozott. Szár (ősi magyar nyelven Saar) neve Taksony, Árpád fejedelem unokájának nevére utal, jelentése "kör", "kopasz".

Az első, Szár létezését bizonyító dokumentum 1337-ből származik, ahol Savol név alatt említik a települést. 1365-ben írott dokumentum pontosan meghatározza Savol falu elhelyezkedését. A Felchuth-i kereszteslovagok birtokát határolja, Kaplor, Melech-Föld, Tata község, a Székesfehérvártól Bykché-re vezető út, Zaar-Föld és Borok-Föld mellett.

A falut a török uralom idején magyar reformátusok lakták. A törökök a falut felégették, Szár teljesen megsemmisült.

1727-ben Gróf Galanthai Esterházy József lett a Tatai uradalom birtokosa.A néptelen területről meggyőződéses katolikusként a maradék kálvinista magyarokat kitelepítette, s helyükre katolikus németeket és szlovákokat költöztetett. Az 1729-ben kezdődött a német jobbágyok betelepítése a budai Vörösvárról és a Rajna-Majna vidékről. Így lett a lakosság túlnyomó részben németajkú.

Szár letelepülési szerződése a tatai uradalommal 1732-ben jött létre. Eszerint a szári németek négy év adómentességet kaptak, és hat évre felmentették őket a robotkötelezettség alól. Ennyi idő alatt kellett felépíteniük házaikat. Csak azok kaptak letelepülési engedélyt, akik vállalták legalább két hold erdő kiirtását.

A 18. század utolsó éveiben megjelentek a faluban a napszámosok, akiknek már csak a terméketlen, köves földterületek maradtak.

1946-ban a falu nagy részét kitelepítették Németországba, Dingolfing környékére, helyükre magyar családokat költöztettek a Heves megyei Átányból, a Fejér megyei Iszkaszentgyörgyről, és Csehszlovákiából négy községből. A svábok és a telepesek közt egészen az 1950-es évekig nagy volt az ellentét. Minden bál, összejövetel verekedéssel végződött.

1948-ban még 16 sváb családot telepítettek át Vérteskozmára, onnan pedig 16 magyar családot költöztettek Szárra. Ezek nagy része eladta házait az áttelepített sváboknak, akik így visszaköltözhettek Szárra.

1989 január 1-jén Szárliget kivált és önálló tanácsot alapított. Ezután Szár és Újbarok tartoznak a tanács működési körébe. A rendszerváltás után Szár és Újbarok saját önkormányzattal rendelkezik, de közös körjegyzőség alá tartoznak.

Az 50-es évektől a nyelvi és etnikai zártság fokozatos bomlása kezdődött el. A lakosság elvándorlása a 80-as évektől megállt, sőt kismértékű növekedés is tapasztalható. Ma már a falu a budapesti agglomeráció külső köréhez tartozik, egyre többen települnek a faluba, kedvező földrajzi helyzete és természeti környezete miatt.

KDP. Közép-Dunántúli Piros túramozgalom

Az első viszonylag hosszabb túramozgalom amit teljesítettem a KDP volt. Úgy alakult, hogy Veszprém és Fejér megyében sokat túráztam és csatlakozva a Székesfehérvári Gyöngyvirág T.E. csapatához Horváth István túravezetésével kezdtünk bele ebbe a szép mozgalomba, mely a 2. regionális túramozgalom Magyarországon, csak a DDP előzi meg.

KDP új igazoló füzet

A KDP első igazolófüzete

KDP teljesítés jelvénye

A mozgalom 3 megyét érint és mindhárom megyében van részteljesítést igazoló kitűző a teljes útvonal teljesítését pedig egy szép jelvénnyel díjazzák. 

Teljesítésem adatai:

Veszprém megye 48/2006

Fejér megye 76/2007

Komárom-Esztergom megye 91/2007

A teljes túramozgalom teljesítése 67/2007 számon 2007.03.15.-én történt meg. 

Túrabeszámolóim:

2004.04.03. KDP ünnepélyes megnyitása Várpalota

2005.01.23. Vinye-Porva Csesznek-Zirc

2006.04.08. Odvaskő-Kőris-hegy-Fenyőfő-Vinye

2005.04.23. Odvaskő-Pápaváralja-Augusztin-tanya

2005.04.24. Augusztin-tanya-Hárskút-Eplény

2005.04.08. Eplény-Alsópere-Öreg-futóné-Várpalota

2006.05.10. Várpalota-Inota-Baglyas-hegy-Csór-Iszkaszentgyörgy

2005.02.19. Isztimér - Iszkaszentgyörgy

2006.07.08. Isztimér - Burok-völgy - Királyszállás (Csőszpuszta)

2006.06.05. (Csőszpuszta) Hamuház - Kisgyón - Mecsér-telep - Mór

2005.03.13. Mór - Pusztavám - Oroszlány

2007.03.15. Oroszlány - Vértessomló - Szár

2005.08.06. Szár - Óbarok - Csabdi

2007.02.17. Csabdi - Somló - Tarján

2006.09.09. Tarján - Héreg - Pusztamarót - Lábatlan - Piszke