Papi Pipa 15 (2016) Előbejárás

2016-ban a Papi Pipa túrák helyszíne és rendezésének időpontja is megváltozott. A korábbi szeptemberi időpont helyett ezúttal októberre kellett átrakni a vadászati korlátozások miatt. A rendező Dél-Zselic Természetbarát Klub és a túra főrendezője - Strasser Péter - új helyszínt és új útvonalat talált ki. Az időpont módosítása miatt sajnos a tervezett 2016. okt. 09.-én nem tudnánk részt venni a túrán mivel éppen Kárpátalján leszünk. Ez a túra is része a Somogy Megye és a Zselic Teljesítménytúrázója  2016 túrasorozatnak. Fejembe vettem, hogy ez évben az összes túrára elmegyek és egyelőre ezt tartottam is, így a kupához már nem kell de amúgy szükségét éreztem, hogy ide is eljussak. Az előzetes egyeztetés alapján a rendező lehetővé tette, hogy a Papi Pipa 15 távot előteljesítés formájában járjuk be és így a teljesítést szabályosan is elismeri nekünk. 

Megkaptuk a túra nevezési lapját, itinerét , az útvonalat is egyeztettük és belevágtunk. A túra teljesítését három helyen pecséttel és minden ellenőrző ponton fotókkal is igazoltuk. Természetesen a teljes útvonalat végig fotóztam talán a szokottnál részletesebben ezzel is dokumentálva a bejárást. Mivel erről a túraútvonalról még senkinek nincs részletes információja így talán segítség is lehet, ha néhány dologra felhívjuk a figyelmet.  

A rajthely Bakóca a kis zsákfalu a Zselic É-i részén. Megközelítése a túra szempontjából eléggé problémás Kaposvárról ugyanis vasárnap tömegközlekedéssel nem nagyon lehet odaérni a túrára. (05:08-kor van egy vonat + busz variáció de vissza is csak hasonló és késő délután) Természetesen mi is autóval mentünk, a parkolási lehetőség is korlátozott de esetünkben a kocsma előtt kényelmesen elfértünk. 

A falu főutcáján indul a túra az egykori grófi időkből megmaradt zárda épülete előtt megyünk el majd elérve a Fekete István Emlékösvény kék kereszt jelzését arra térünk át. Az itteni Majláth-birtok segédtisztje volt 1926 és 1929 között, Fekete István (1900–1976) író, akinek innen származik felesége is. Ballagó idő című önéletrajzi regényében örökítette meg itteni életét

A falu házait elhagyva az emelkedő földúton helyenként horhóban vezet az út. Előttünk az RP-DDK szép gerincútja magasodik oda tartunk. 

Az útszéli kereszt az első emlékhely amit érintünk és tovább emelkedik az út a tatárugrató nevű hely felé. Sok kis tábla jelzi az útvonal mentén a tudnivalókat, érdemes mindet elolvasni!  

A kéktúra útvonalat elérve NY-ra fordulunk egészen a kék kereszt elágazásáig itt ismét É-felé lejt az út és gyorsan elérjük az első ellenőrző pontot az Éger-kút forrást.

A kiépített forrás bővizű, most is működött. Pad és asztal is van itt az erdőben, szép de kissé elhagyatott, kevéssé látogatott hely. Tovább ereszkedve kiérünk az erdőből egy kis tisztásra, a magányos fa előtt egy szórós etető a háttérben az erdő szélén egy magasles.

A tisztás kissé gazos de átjárható főleg ha előttetek kitapossák az utat , a magaslest kell elérni, ott belépve az erdőbe egy nagy tölgyfát találunk és rögtön előtte vezet az erdei ösvény a tó partján. 

A tóparton az erdőt elhagyva a felújított É-i tó kis szigetén megpihenhetünk, ha belefér az időnkbe, több asztal és pad is található ott , kis fahíd vezet a szigetre, mely feltöltés alatt van. A túra útvonala hivatalosan a tavak között a gáton megy át és ér ki az országútra.

A lassan emelkedő aszfaltos út először Alsókövesdet érinti ahol Fekete István is lakott majd tovább emelkedve érkezünk meg Felsőkövesdre ahol ismét elérjük a kéktúrát.

Ez a kis település él lakók is vannak és itt az RP-DDK egyik igazoló pontja is a harangláb  előtti információs táblán. A túra ellenőrző pontját is itt találjuk majd. A padokon asztalokon megpihenhetünk, vételezhetünk egy kis energiát a hatalmas fák törzséből majd a régi magtár felé indulunk tovább a kék forrás jelzésre térve.

A magtár oldalán a humoros eseményt felidéző  szöveget olvassuk el majd a gazon átvágva az épület mögötti erdőben megyünk tovább. A jól járható erdei út erősen lejt, majd az Ödön-forrás közelében ahol ismét ellenőrző pont van jobbra kis ösvényre térve ereszkedhetünk le a szintén kiépített forráshoz.

Ez a forrás eliszapolódott itt víz vételre nem szabad számítani!  Egy régi tűzrakó hely  sejteti, hogy itt is nagyobb volt a turista forgalom valaha de a természet lassan visszafoglalja azt ami az övé volt. Érdemes a lábunk alá is figyelni mert a Zselic egyik védett növényét a lónyelvű csodabogyót itt nagy számban láthatjuk.  Az 50.000.-Ft eszmei értékű kis növényke most sok szép piros termésével együtt fotózható. 

A forrástól kis ösvényen vissza kell kapaszkodni az elhagyott erdei útra és azon megyünk tovább. Keresztezzük az erdészeti aszfalt utat majd keményen felfelé kezd lejteni az út egészen a Nagymáté vadászház arborétumának széléig.

Ezen az ellenőrző ponton ismét érdemes kicsit jobban körülnézni hiszen nagyon szép az arborétum. A Vadászház előtt  Fekete István szobra állít emléket  a neves írónak, ne hagyja ki senki.  A szarvas szobor a terület nagyvad állományára emlékeztet.   

Az arborétum és ezzel a vadászház térsége a Mecsekerdő Zrt. területe, tartsuk ezt tiszteletben!  Elhagyva  a területet jelzésekben gazdag útra térünk és ismét gyorsan elérjük a kéktúra útvonalat ahol vissza érkezünk a korábban már érintett Tatárugratóhoz.

Innen a már ismert útvonalon ezúttal lefelé haladva érkezünk vissza a Célba.  A túra időpontjában az Oázis Presszó bővített nyitva tartással és megerősített készletekkel várja a túrázókat. 

 A túra után nem kell haza sietni - mivel tömegközlekedés nincs -  érdemes felkeresni az egykori Majláth kastély jelenleg romos épületeit. Bakóca egyik nevezetessége a Majláth család által az 1860-as években átépített, barokk eredetű kastély, melyet a Kelleméri Meltzer család 1720-ban épített. Az elmúlt kb. 10 évben vált romossá a kastély, korábban gyermek otthon működött benne.

Természetesen ez magánterület de ezt tiszteletben tartva láthatjuk egy szép épület talán totális pusztulását a környező kastélyparkkal együtt. A falu főutcájának NY-i oldalán van az 1848-ban épült  templom, sétáljunk fel a BAL oldalán menő úton, és a templom mögött találjuk a kastélyt! A belseje veszélyesen romos, ne kockáztasson senki! 

Bakóca kis zsáktelepülés. Központjában templom és kastély van. A neoklasszicista hajdani Majláth-kastély gyermekotthon volt, ma üres és romos. A római katolikus temploma kis dombon áll, 1721-ben épült barokk stílusban és többszöri átépítéssel 1848-ban nyerte mai alakját.

A templomtól keletre eső kétszintes épület szép nyerstégla homlokzatú. A Béke utca és Rákóczi utca sarkán áll. Címe: Rákóczi utca 57. Az L-alakú épület két szárnyának találkozásánál, azaz a déli sarkán egy félköríves falifülke van. Ebben van egy régi szobor.

A faluközpont tájékoztató táblája szerint Bakóca "A török hódoltság után ... a Majláth család tulajdona, amelynek legnevesebb tagja Majláth György (1818-1883) a kiegyezés utáni Kúria elnöke volt. Majláth György felesége telepítette le a faluban a Szt. Vince irgalmas nővéreket".

A Magyar Katolikus Lexikon is említi, hogy Bakócán az 1940-es évekig óvodát és elemi iskolát működtettek az Irgalmas Nővérek (pontos nevükön: Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata női szerzetes kongregáció).

A "Mailáth György (országbíró, 1818–1883)" Wikipédia szócikk szerint: "Felesége, báró Prandau-Hilleprand Stefánia (1832. december 6. - 1914. augusztus 5.) volt, aki 1852. április. 15-én vett feleségül, Verőcén. Felesége sokat jótékonykodott, többek között ő alapította 1892-ben a bakócai iskolát." - eszerint a vöröstéglás épület 1892-es (ez a stílusjegyeinek megfelelő időpont) és akkor a falfüllkében álló - és az épülettel együtt készült - szobor is ezzel egyidős, azaz 1892-es.

A helyi lakosok emlékezete manapság is megerősíti mindezt. Az 1950-ben felszámolt rend itteni épülete sokáig: állami iskola volt. Ma az önkormányzat irodái és a könyvtár működik benne.

Az egész alakos férfiszobor felirat nélküli, de nyilván Páli Szent Vince (1581-1660) szobra ez. A szobor kőből faragott és száz éves kora ellenére: ma is jó állapotú. A szépen megmunkált bajuszos és szakállas arc, a hajfürtök, a szent ruhájának bőséges redői jó kezű művészre utalnak. Szent Vince feje felett réz glóriát láthatunk, a bal kezében feszület van. Jobb kezében egy kisgyermeket tart. Ez lehet a kisded Jézus jelképe, de utalhat az itteni nővérek kicsinyekhez kapcsolódó nevelőmunkájára is.

Forrás.

Az egykori Szt. Vince irgalmas nővérek zárdájának épületét is érdemes megnézni, most hivatalok vannak benne így az épület megóvása talán biztosított.

Az új Papi Pipa túrák útvonala garantáltan szép és sok látnivalót tartogat mindenkinek. Ha tehetitek menjetek el!

Köszönjük a lehetőséget a Dél-Zselic Természetbarát Klub tagjainak és a túra főrendezőjének - Strasser Péternek.

---

Még több fotó katt a kis képre:

Papi Pipa 15 (2016)

Előbejárás