2016. szeptember 7., szerda

RP-DDK Gödörháza - Velemér - Kerkakutas elág.

Ismét bebizonyosodott számomra, hogy kéktúrázni jó, nagyon jó. Az RP-DDK túramozgalom útvonala 5 megyét érint, Tolna - Baranya - Somogy után ezen a szép kora őszi de inkább nyárias napon a negyedik, azaz Zala megye területére eső szakaszt is végigjártam. Sok egyéb túra mellett persze lassan fogynak a kilométerek és  bizony 2013 nyarán léptem a kéktúrán először zalai földre.  Lassan  haladtam igaz közben a Balatont is körbegyalogoltam de ha tehettem mindig vissza mentem egy kicsit a kékre. Az elmúlt  évben aztán felgyorsultak az események és most ezen a napon a leghosszabb megyei útvonal is elfogyott. Persze mindez nem jöhetett volna létre a hasonlóan elszánt és lelkes túratársak nélkül! Zalában a kéktúra hossza  167 km,  Baranya és Tolna együtt is kevesebb. Két napos kora őszi túránknak a hidegfront után indultunk neki, az időjárásra egy rossz szót nem mondhatunk, tökéletes volt a másnapi túrán is.
Három fős kis csapatunk a kora reggeli autózás után az Őrség egyik jellegzetes kistelepülésén, Gödörházán gyorsan elfoglalta az Angyalka Lak összes helyiségét. Egy gyors kávé, egy kis nyújtózkodás  majd bakancsot húztunk és elindultunk innen Vas megye széléről Zala felé.  Az Őrségi túránk erre a napra tervezett szakasza: Magyarszombatfa-Gödörháza - Velemér - Szentgyörgyvölgy - Kógyár - Felsőszenterzsébet - Alsószenterzsébet  + egy kis országút. Terveink szerint ez kb. 6 órás túra minek végeztével vissza buszozunk a szállásra.
Indulás után azonnal átestünk az eltévedésen hiszen a kék másik ágára azaz a másnapi érkezésünk felé indultam, pár száz méter után feltűnt, hogy nincs meg a harangláb. Persze ennek okára gyorsan rájöttem de így is felmentünk a birkákig , ha már ott jártunk gyorsan kattintottam róluk pár képet. A pár perces kitérő után aztán helyes irányba álltunk megnéztük a szép műemlék haranglábat. 
A gödörházi falurészen álló műemlék református harangláb 1790-ben készült. A szoknyás fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. Helyreállítására először az 1970-es években, majd 1998-ban került sor.
Az Örségi Nemzeti Park egyik tanösvényét is érintve gyorsan Velemér határába érkeztünk. Szép nagy őszi kikerics mező fogadott bennünket a falu szélén.  Van erre Sindümúzeum, Csinyálóház, sok kerámia műhely, vendégház és sok szép régi épület, köztük azért romosak is. Sok szép góré, pajta, talpas-ház és rengeteg virág jellemezte utunkat.
A lazán beépített település nagyon szép és a messze földön híres Árpád-kori temploma révén eléggé ismert kirándulóhely is.
Az erdőben rejtőzködő szép kis templomot egy rövid kis kitérővel lehet elérni. Van egy csekély belépődíj de mindenképpen érdemes megnézni a szép belső freskókat! A jegyszedő nénitől rövid de nagyon érdekes tájékoztatást is kaphatunk a templom főbb érdekességeiről. 
Szentháromság-templom (Velemér)
Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik.
Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el.
Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak (Scentrynitas) szentelték. Freskóit 1377–78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is megörökítette. A veleméri templomot nem pontosan keletelték, hanem úgy, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a Szentháromság a szentély boltozatán lévő jelképére essen. Az építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül figyeltek a napfordulóra is. A templom tudós plébánosa, Kovács József megfigyelte, hogy a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként. A téli napforduló Krisztus születésének ünnepe, Isten gyermekként megszületve belépett a történelembe. A sötétben a napkeltére várakozó templom méltó módon jelzi is ezt a korszakváltást: a kisded felragyogó arca mintegy életre kel a néhány perces sugárözönben. Sajnos e bámulatos fényjelenség manapság nem látható, mert a felkelő napot a közelmúltban telepített erdő fái eltakarják. Mindezen optikai hatások elérése érdekében a templom tájolása nem pontos, hanem a földrajzi kelet irányától 18,5 fokkal északnak tér el.
Templom nézés után végre igazi Őrségi erdőben túráztunk. Mindenfelé rengeteg gomba köztük sok tuskó és korall gomba ami ugye ehető is. (ma a kaposvári piacon láttam 1 db korall gombát, amennyit mi láttunk annak árából kétnapos túránk költségeit fedezni lehetett volna)
Az erdőből Szentgyörgyvölgyre érkeztünk meg. Itt a jó hosszú falut szinte végig kell gyalogolni  - meg is tettük de azért a Vitéz Sörözőnél csak megálltunk egy kis frissítésre, no meg azért is mert itt a pecsételő hely.
Ettünk, ittunk, pecsételtünk, majd megnéztük a falu büszkeségét a festett fakazettás református templomot. Nagyobb mint az általunk ismert Szenna temploma de a mi kis Somogyi templomunk festése - szerintem - szebb. A templom felújítás alatt állt, tornya pld. teljesen be van állványozva így inkább a másik oldalról fényképeztem. 
Református templom (Szentgyörgyvölgy)
A magyarországi festett kazettás mennyezetű református templomok közül Szentgyörgyvölgy temploma  fekszik a legnyugatabbra és ez épült a legkésőbb.A kis dombon, szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyhajós épület nyugati homlokzata előtt hagymasisakos torony magaslik. A keleti homlokzat felé csonkakontyolt nyeregtető fedi. A keleti bejáratához bejárati előcsarnokon át juthatunk el.
A szentgyörgyvölgyi reformátusok ideiglenesen már 1762-ben sárfalú imaházat építettek, majd II. József türelmi rendeletét kihasználva téglatemplom építését is tervbe vették. Ezt — akkor még torony nélkül — 1787-ben húzták fel annyira sietve, hogy az ácsok állítólag út közben, a szekéren faragták ki az erdőből hozott fatörzsekből a gerendákat, hogy mire az engedélyt visszavonnák, már készen legyenek mindennel. Tornyát 1792-93-ban emelték fel, addig egy kis fa harangláb állt az épület mellett.
A templom népi barokk stílus jegyeit hordozza. A falak és a torony felemésztette az eklézsia pénzét, és sok év telt el addig, amíg a belső berendezéshez és mennyezethez szükséges anyagiakat össze tudták gyűjteni.
Ráadásul 1805-ben — máig se tudni, miért; valószínűleg a sietősen végzett alapozás miatt — a templom fala megrepedezett, a kórust tartó gerenda eltört. A pénzszűke miatt a javítás 1820-ig eltartott.
A hátralévő útvonalunk már gyakorlatilag nyílt terepen, és burkolt úton vezetett először a szinte lakatlan egykori Kógyár települést kereszteztük ez most Szentgyörgyvölgy része.
Feltűnt, hogy a szokottnál lényegesen nagyobbak itt az épületek. Szint kivétel nélkül nagy kúriákat láttunk, nagy telkeken, és sok gyönyörűen helyreállítva de talán még több romosan. 
Az elfogyni nem akaró mezei út végén szerencsére ott volt Felsőszenterzsébet , Zala talán legkisebb lélekszámú faluja. Kis kitérővel megnéztük a nagy haranglábat ami valójában csak hasonmás és egy kicsit nagyobb kitérővel ezt a micsodát is, aminek céljára nem jöttünk rá.
Embert nem láttunk pedig a kapu kis harangját rendesen megkondították a lányok. Mindenesetre érdekes kinézésű épület.
Felsőszenterzsébet
A sokáig csak nehezen, földúton is megközelíthető település eredetileg szeres beépülésű volt. Az építkezések anyaga fa volt, a néprajzilag értékesebb épületek, tárgyak egy része ma a Göcseji Falumúzeumban látható. A jellegzetes házhoz a tisztaszoba mellett hozzátartozott a kamra és a füstös konyha is, melyek a pitvarról voltak megközelíthetőek. A legősibb házakból még a szoba is hiányzott, s csupán kétosztatúak (füstöskonyha, kamra) voltak. A Göcseji Falumúzeumba telepítették át egy boronaházát, amit a XVIII. században füstösháznak építettek. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyugat-dunántúli tájegységének ékessége pedig az innen áttelepített, XVIII. század végén épült négyoszlopos, talpas-vázas boronaszerkezetű harangláb. A falu mai haranglábja deszkafalú, rétegelt-ragasztott faszerkezetű. Anyagában hasonló, de szépségében, tömegkialakításában elmarad évszázados elődjétől. A századforduló idején kezdődő téglaépítés emlékét néhány szép, zárt verandájú épület őrzi. A falu határában szerves építészet ihlette, kör alaprajzú, kiterjesztett szárnyú madarat formázó épület készült, melynek szomszédságában áll a Ramocsáról idehozott régi harangláb.
Ezután ismét országút következett és sikeresen bevettük Alsószenterzsébetet is ami azért már kicsit nagyobb hely. Van itt is fa harangláb és mogyoró bokor.  Mogyoró már nincs alatta! Itt is szusszantunk egyet hiszen buszokban nem túl gazdag ez a térség. Zalának ez a csücske elég lapos, a Kerka patak vidéke ez, van itt több is belőle. Eléggé könnyen felejthető országúti szakasz az Őrség és a Göcsej között.
Bajánsenyén átszállva tudtunk vissza buszozni Gödörházára. Érdemes tudni, hogy ez a busz ami Őriszentpéterről megy Velemérre  Bajánsenye környékén csillagtúrázva érinti a közeli falvakat azaz nyugodtan üljünk be a buszmegálló melletti Kerka Vendéglőbe. Buszunk elment visszajött és amikor ezt harmadszorra adta elő na akkor kellett felszállni. Persze mindezt nem tudhattuk volna ha nincs egy kedves hölgy aki ezt elmesélte még időben. Messziről jött embernek persze a falujáró Őrségnézés is érdekes lehet de a szomjúság is nagy úr!
Rövid buszozás után aztán megérkeztünk kellemesen hűvös szállásunkra. Miután harmadszor is megtapasztaltam, hogy az egykori Örségi emberek nyilván alacsonyabbak voltak mint a mai túravezetők. Ez a tapasztalatom később még néhányszor megerősítést nyert, a hajam meg úgysem ettől kopott le a fejem tetejéről.
Körbe néztük, fotóztuk a házunkat is ami egy eredeti régi hagyományos Őrségi ház de a jelenkor igényére felújítva. Mindenkinek bátran ajánlani merem, az Angyalka Lak kiváló szállás!
Vacsora és némi frissítő sörözés után gyorsan nyugovóra tértem, elfáradtam, sok volt az aszfalt és a meleg.
Angyalka Lak - Magyarszombatfa
Az ŐRSÉGBEN, Gödörházán /Magyarszombatfához csatolt, régen önálló település/, a magyar fazekasság bölcsőjében, 2000 négyzetméteren, ősgyepes területen fekvő fagerendás kerített parasztház várja a kikapcsolódni vágyókat. A ház frissen felújított, 2 db 2 ágyas szobával, jól felszerelt konyhával (villanytűzhely, mikrohullámú sütő), zuhanyzós, WC-s fürdőszobával rendelkezik. Körülöleli egy 30 négyzetméteres fedett, kerített tornác, ahol az időjárástól függetlenül szabad levegőn pihenhetnek kedves vendégeink.
A házhoz tartozik egy felújított istálló, kocsiszín és egy további, magtárból kialakított lakószoba.
A szőlőlugas alatti padon való borozgatáshoz az ételek a rakott tűzhelyen, illetve barbecue-nél készülhetnek. Hirtelen eső elől a szintén fagerendákból készült nyári lakba menekülhetnek.
Közvetlen szomszédságában a fazekasságot, a népművészet mesterétől tanulhatják az érdeklődők, illetve megcsodálhatják korongozási bemutatóját.
Közeli látnivalók: szentgyörgyvölgyi fakazettás ref. templom, a veleméri XIV. sz.-i fazsindelyes r.k. templom, Szalafő-Pityerszer, Vadása-tó, a pankaszi harangláb stb.
Étkezési lehetőségek: Magyarszombatfa (1 km), Bajánsenye (7 km), Őriszentpéter (13 km)

Még több fotó, katt a kis képre:

RP-DDK Gödörháza - Velemér
Szentgyörgyvölgy - Alsószenterzsébet


1 megjegyzés:

  1. Szemléletes,színes leírásod olvasása és a remek képek nézegetése közben jó volt újra "végig járni" (gondolatba) ezt a szép etapot. Gratulálunk,várjuk a folytatást!

    VálaszTörlés