2015. október 4., vasárnap

Mecseki Zöldtúra (Magyaregregy - Pusztabánya)

Hiányzott már a Mecsek.  A túra időpontjára ütemezett megfázásom viszont nem hiányzott de azért elindultunk. Jól tettük. 8 fős csapatunk autóval közelítette meg a túra kezdő és végpontját mivel ezúttal is körtúrát csináltunk. Most nem nyílt túra volt a korlátozott férőhely miatt de a túramozgalmat 'csinálók' mindannyian itt voltak. 
A Magyaregregy külterületéhez tartozó Vár-völgyben a Kadarka kulcsosház mellett a vár alatt tettük le az autókat.
 
Máré-vár
A hely katonai jelentőségét már a dunántúli területekből Pannónia tartományát kialakító rómaiak is felismerték, mert ide építtettek egy őrtornyot, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Az eddig végzett régészeti feltárások és az egykori oklevelek alapján a tatárjárás utáni nagy várépítések korszakába tehetjük Márévár erősségének keletkezését. Első írásos említése 1316-ból maradt fenn, ekkor adományozta Károly Róbert Bogár Istvánnak a várat. A magát „Máréinak” nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday família tulajdonába jutott át a vár. A Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján lévő szerb származású Bakics Pál szerezte meg, aki az 1530-as években a reneszánsz ízlésvilágnak megfelelően alakíttatta át lakóépületeit. A hadászati elveknek megfelelő átépítésére nem volt elegendő pénze urának, így csak egy kisebb méretű rondellával bővítették ki védőműveit, az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá tudták venni a helyőrség tagjai a meredek hegyoldalon rohamra készülő ellenséget. A közeli Pécs városának 1543-as török kézre jutása után azonban kardcsapás nélkül került a vár is az ő fennhatóságuk alá, ezt követően csak kis létszámú katonaságot (72 fő) helyeztek el benne. Mivel a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, katonai jelentőségét lassan elvesztette, bár még a megszállók egy nagyobb palánkvárral is megerődítették, amit három toronnyal tagoltak.
A 17. század elején a romos állapotra jutott vár a pécsi püspök birtoka volt. A 19. században Rómer Flóris és Haas Mihály szintén romként említik. 1960-1966 között történt a vár régészeti feltárása, illetve a maradványok helyreállítása.
 
Először megnéztük Máré-várát - sajnos zárva tart -  majd a sárga kereszt jelzésen mentünk fel a zöld sávunkra. A Vár-völgy  D-i oldalán a Köves-tető közelében értük el a jelzésünket, jó kis húzós emelkedő volt főleg nekem, lázasan.  A zöld sáv széles, jól járható gerinc úton vezetett K-felé. Több helyen az erdőirtásoknál szép kilátás volt a Mecsek vonulataira.
A Lakkeri fenyves néven ismert turistaút csomópontnál megpihentünk. Itt padok asztalok is várják a túrázókat.
A Vár-völgyben kanyargó erdészeti út itt vezet át Pusztabánya felé mi is arra indultunk, mivel a Zöldtúra pecsételő helye ott található.
Pár méter kitérő a zöldünkről a Betyár-tanya azaz a Kiss Lajos Emlékház. Sajnos a nyalókás dobozt üresen találtuk így igazoló fotót készítettünk. 
 
Pusztabánya
Pusztabánya egyike a környék azon településeinek, ahol valamikor üveget fújtak a német bevándorló lakosok. Ennek a foglalkozásnak az emlékét mai is őrzik a közeli falucskák német nevei. A ma is lakott Kisújbányától (Neuglashütte) és Óbányától (Altglashütte) eltérően Pusztabánya teljesen elnéptelenedett, házaiból már semmi sem látszik. Valamikor kb. kétszáz lelkes falu lehetett, 'Vitriaria' néven, amit a Bajorországból és a Fekete-erdő vidékéről betelepített üvegművesek népesítettek be. A közelben kvarchomok bánya volt, amire szükség volt az üvegkészítéshez.
Egyes vélemények szerint Kisújbányát a továbbvándorló pusztabányaiak alapították, miután környékükön megfogyatkozott a kemencék fűtéséhez szükséges fa. Ma sűrű erdő borítja.
Ezen a helyen az 1780-as és az 1810-es évek között fújtak üveget. Amikor a tüzelőfa megfogytával az üvegfújók elmentek, a helyen nem maradt állandó település, így senki nem használta fel a kemencék építőanyagát másra és fennmaradhattak. Más forrás szerint  1754 után már megszűnt itt az üvegkészítés. 
A Pusztabányai réten ma kulcsosház és vadászház áll. A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható.Az üveghuta felújítására 1995 nyarán került sor, a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával. Az Országos Erdészeti Egyesület éves vándorgyűlésére készült el. A régi kemencék romjai mellett felépített két kemencében Asztalos Erzsébet üvegművész irányításával hutakék üveget készítettek, hatnapos felfűtés után.
 
Pusztabánya az egykori üveghutákról ismert leginkább így természetesen felkerestük az eredeti huták romjait és a helyreállított berendezést is. Nagyon szép és látványos bemutatóhely.
A zöldtúránkat itt Pusztabányán meg is szakítottuk és a továbbiakban  a Keleti Mecsekben élménytúrázásba kezdtünk és felkapaszkodtunk a kék sávon a Cigány-hegyre a kilátóhoz.
 
Cigány-hegy kilátó
Tengerszint feletti magasság: 524 m.  Tervezte: Buzás Endre.  Az eredeti kilátó 1978-ban épült terméskőből, fatetővel. A kőépítmény esőbeállóként is jó szolgálatot tesz. A Mecseki Erdészeti Zrt. és a DDNP újíttatta fel 2007-ben, ekkor a kilátószint is magasabbra került (avatás: október 6.). Tetejéről a Keleti-Mecsek legszebb körpanorámáját élvezhetjük.
 
Brigi fotója, köszi!
 
Ez az emelkedő szintén nem esett jól de felértem. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy tériszonyosságomat a lányok ösztönzésére legyőztem és felmentem a kilátó tetejére. Ilyen is régen történt már velem.
Pihengettünk a csúcson, nyilván tovább is maradtunk volna ha két buzgó kulturista nagy füstöt generálva nem áll neki tüzet rakni a kilátó melletti pihenőnél.
Elég bunkó húzás volt, mivel sok túrázó volt a kilátónál.  Ha esetleg az élénk szélben leégett a Kelet-Mecsek a tettesek fotója megtalálható lent az albumban!
Gyors távozásunk közben a csapat  negyedét elvesztettem, egy kanyart a sor vége nem vett be, de aztán meglettek, köszönet ezért Briginek aki visszamászott a csúcsra értük. Sajnos a mobil telefon nincs bevezetve erre a területre így nem tudtunk telefonos segítséget sem adni. Miután újra teljes volt a csapat a piros sáv jelzésen ismét leereszkedtünk   a Vár-völgybe.
 
Pásztor-forrás
 A magyaregregyi Vár-völgy legfelső forrása, 1973-ban építették ki. Vízgyűjtő területén néhány kisebb méretű dolina is ismert. A Piros jelzés mellett található.
 A kőből felépített támfalas foglalásból kiálló vascső biztosítja a kifolyást. A cső felett megtalálható a névtáblája is. A kilépés helyétől mintegy 80 m-re kezdődik meg a mésztufa kiválása, mely jelentős nagyságú, elnyújtott legyezőhöz hasonlítható völgykitöltést eredményezett, helyenként több méteres vastagsággal.
 A több száz liter/perces vízhozamokat is produkáló forrás jelenlegi patakjának medrében 7 db nagyobb méretű tetjarátagát (édesvízi mészkő) található, amelynek magassága 1-2 m. A gátakkal alkotott vízeséssorozat hossza a 60 m-t is meghaladja, így a Keleti-Mecsek egyik legszebb forrásmészkő előfordulási helyének tekinthető.
A forrás vizének utánpótlódása a jura időszak titon emeletének, és az alsó kréta berázzi emeletbe tartozó mészkőrétegekből történik. Nagyon bővizű forrás, mely a mellette fakadó Boszorkány-forrással is kapcsolatban van, hiszen közös a vízgyűjtő területük, és fakadási szintjük is közel azonos. Hozamai 15-100 liter/perces értéket mutatnak. A forrás a nevét onnan kapta, hogy a kisújbányai pásztor itt itatta a nyáját.
 
A Pásztor és Boszorkány forrásoknál a kis erdei tisztáson kényelmes pihenőhely és esőbeálló is található ez a DDP egyik pecsételő helye is. Volt is matrica a dobozkában. 
Utunk hátralévő része a Várvölgyi Földtani Tanösvényen illetve a DDP nyomvonalán vezetett egészen a parkolóban hagyott autókig.
 
Várvölgyi Földtani Tanösvény
A tanösvény a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található.
A túraútvonal kiindulópontja könnyen megközelíthető közúton; a magyaregregyi strandnál parkoló is rendelkezésre áll. Innen a Vár-völgyben, az erdőgazdasági úton elindulva kb. 3 km megtétele után a Pásztor-forrásig vezet az ösvény.
Az 1996-ban létesített túraútvonal mentén a Kelet-Mecsek földtani szerkezetével, változatos kőzettani felépítésével, földtani fejlődéstörténetével, az egyes földtani korokra jellemző ősföldrajzi adottságokkal, a kőzetekben található ősmaradványokkal 10, az erdőgazdasági út bevágásaiban lévő feltárásokban létesített tájékoztató tábla ismerteti meg a látogatót. A tanösvény egész évben szabadon látogatható.
 
Nagyon szép ez az útvonal a mellettünk a sziklákon csörgedező egyre nagyobb patakocska, a fölénk magasodó sziklafalak, és kiépített szép források teszik nagyon látványossá ezt az útvonalat.  
A parkolóban reggel csak mi voltunk, most délután három körül már nyüzsögtek itt a népek.
A parkoló mellett leterített takarók, piknik kosarak jelezték, hogy van azért igény a természetjárásra csak ne kelljen nagyon kiszállni az autóból.  
Ezzel a 17 km-es körtúrával a Keleti Mecsek egy nagyon szép szakaszát járhattuk be de ezt még lehet fokozni. Aki látni szeretné a térség legszebb turistaútját, az őszi színekben az erdőt,  a lépcsős vízesést,  az Óbányai völgyet, tartson majd velünk a túramozgalom záró túráján is ami szintén körtúra lesz Mecseknádasdról.  
Köszönöm, hogy velem tartottatok.
A korábbi zöldtúrákról itt olvashatsz:

Még több fotó, katt a kis képre:
Mecseki Zöldtúra (Magyaregregy - Pusztabánya)
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)