2019. július 6., szombat

Mike - Vidrapark - Lábod

18 fős csapatunk reggel elbuszozott Mikére majd az országút szélén, később a homokos erdei úton haladtunk a Vidrapark felé. Érintettük a Pergető házat, és egy szép nagy lány szarvasbogarat is. Ez egy "magánterület" a Vidraparkba pedig belépés csak nyitvatartási időben lehetséges. Pénzért. Most 2019-ben diák nyugdíjas 500 Ft, dolgozó 1000 Ft. A pénzt összedobtuk és az egyesület számlára meg is vette a jegyeket.





 Van itt néhány esőbeálló, kis pihenés után pár percben meghallgattuk a Vidrapark történetét, majd elindultunk megnézni a tanösvényt.






Nem mondom, hogy nem érdekes mert az, kimondottan vízparti tanösvény a tavak mellett, információs táblák kilátó van itt minden. Körtúra viszont nincs, tehát oda vissza ugyanazt az útvonalat kell bejárni.  







Mire visszaértünk, az összes vidra megéhezett - mind a kettő -, a fő atrakció itt a vidra etetés ami 11.30-ra volt ütemezve, jöttek családok is kisgyerekkel ezt megnézni. A két kis állat tette a dolgát, mintha cirkuszban lennének, nézelődtek, úszkáltak, kijöttek a partra, mi meg jól megnéztük őket.

Luca és Bendegúz



Jártam már itt, akkor is hasonló volt a program és minden bizonnyal legalább az egyik állatka ez volt, hiszen a lány 21 éves, a barátja pedig 6. Hmmm !





Túra egy régi kék sáv jelzésen. Valójában ez érdekelt. Bár ez nem volt hirdetve de sejtettem, hogy ez lesz az útvonal amit végül is bejártunk. Az internet nem felejt, és hát ezt az utat is én vettem nyilvántartásba lassan 10 éve.
Az út tökéletesen járható, jelenleg is használatban van, ráadásul szép is. 
Az egykor felfestett kék jelzések a fákkal együtt jól megnőttek azóta de ma is jól látható. A faluban még látható piros sáv jelzések hova vezettek pontosan, arról már térképet nem találtam, de a korabeli nyilvántartás szerint Rinyabesenyő - Sziágy volt az útvonala.  Az biztos, hogy a Rinyabesenyői-erdő sok csodát rejteget. 





Nem tudom mi az oka, hogy ez a szép turista útvonal is a jelzetlen sorsra lett dobva, de az utóbbi években ezt Somogyban már megszokhattuk. Lehet, hogy a térség tulajdonviszonyai nem kedveznek a turizmusnak.
Mikor túravezetőnk azt mondta, hogy még 6,5 km Lábod a buszmegállóig akkor - szerinte - betojtam, hogy nem érünk oda két óra alatt, hiszen közben azért eléggé kánikula is volt.
Nos odaértünk, igaz a tempó elég gyors volt de a táv meg bőven rövidebb, így volt idő Lábod elővárosában, Rinyahosszúfaluban egy kicsit pihenni is.







Innen már aszfalton sétáltunk be a faluba. Sajnálatos módon két túratárs csak részben megbocsátható mulasztást követtett el, amikor nem jelezte időben, hogy a lépcső amin üldögéltek egy olyan trafikba vezet ahol mindenféle hűtött dobozos italokat is vehettem volna, - ha tudok róla, - de nem tudtam.
Ez ilyen kánikulában a túratársak cserbenhagyásának is mondható. Vajon ha dehidratálódunk  akkor mit szólnak?


A busz aztán elröpített minket a közeli Kutasra, ahol már volt helyismeretem és tudtam, hogy a vasútállomásnál van egy olyan egység ami hasonlóan életmentő szerepet tölt be kánikulában. Tettem is egy kicsit a kiszáradás ellen.
Aztán kényelmesen haza vonatoztunk Kaposvárra.

Amikor még a térképek is jelezték ezt a kék jelzést.


Kár, hogy ez a szép útvonal a Vidrapark és Lábod között lekerült Somogy turistatérképéről.
Köszönöm a túrát. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése