Az kell a népnek, hogy legyen tele a hasa, a feje és a gyerek is elfoglalja magát.
Erre a célra az utóbbi évtizedekben minden nagyobb falu kitalált valami "fesztivált" ami vonzza a népeket és ezen, ezeken a napokon szinte mindent el lehet adni amit egy egy búcsúban szokás.
Van ahol minden fizetős és van ahol a legnépszerűbb műsorok ingyenesek (lásd lakodalmas zene) nem sok ilyen rendezvényen voltam eddig , Szennában a hurka finom, Füreden jók a káposztás kaják, egyszer voltam Bőszénfán is lecsó ügyben de lángost ettem, és most eljöttünk megnézni a Mesztegnyői rétest. A programok igen gyerekcsalogatók voltak így unokáim is kimozdultak a tablet mellől.
A várható nagy hőség miatt a napot kisvonatozással kezdtük, érdemes az első - 10 órakor induló - vonatra odaérni, hiszen Mesztegnyő nincs messze. Az erdei vasút jegyára Szúnyogvár megállóig oda - vissza 500 Ft, gyermek és nyugdíjas 250 Ft. A vonat kb. 15 - perc alatt ér ki és félkor mindig indul vissza. A Búsvári tónál nem áll meg, aki a kilátóig szeretne elsétálni megteheti és akkor a következő vonattal tud visszamenni.
Kellemes volt a vonatozás az árnyas erdőben és láttunk igazi őzet is. Megnéztünk néhány gombát és a csalán simogatását is kitanulmányoztuk.
Néhány évtizede még a faanyag kiszállításának fontos eszköze volt az erdei vasút. Somogy erdeiben több mint tíz helyen dolgoztak ezek az igénytelen és a környezetet alig károsító kis vonatok. Gazdasági szerepük fokozatosan megszűnt, felszámolták őket.
A SEFAG Zrt. területén egyedül Mesztegnyőn maradt fenn az erdei vasút, mely napjainkban már új szerepkört tölt be. Turistákat, kirándulókat szállít olyan még érintetlen helyekre, ahova gépkocsival nem lehet eljutni. A közel kilenc kilométeres fővonal a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén, erdők, tavak között kanyarog, és nyitott kocsijaiból lehet gyönyörködni a tájban, amely a történelem során még fegyveres harcok színtere is volt.
A II. világháború során a német csapatok védekezésre rendezkedtek itt be. Ezt a vonalat Margit-állásnak hívták, az egykori lövészárkok egyes részeit még ma is fellelhetjük a környéken.
A belső-somogyi homokvidék változatos tájain, gyertyános tölgyesek, kőris-szil ligeterdők, égerlápok között vezet a szép vonalvezetésű pálya. Ötvennél is több védett növény él a környéken, köztük a tarka nőszirom, a királyné gyertyája, az erdei ciklámen, a tőzike és a békaliliom. A vízfolyások és a tavak menedéket adnak a vízimadaraknak. Vöcskök, gémek, kócsagok, különféle récék, de még a nagyon ritka fekete gólya és rétisas is fészkel a tájvédelmi körzet területén.
Forrás: SEFAG
A hőség miatt igyekeztünk vissza hiszen még ki kellett próbálni az ugrálóvárat a hintát, le kellett fejezni a három fejű sárkányt és persze a kisautózás sem maradhatott el. A bazársort sem hagyhattuk ki így lett fényes lufi is.
Azért a rétes evés is sorra került, a faluház udvarán vásároltunk én mákos málnás, káposztás, túrós barackos rétest ettem, mindegyik finom volt. A rétesek ára 300 - 400 Ft között volt a drágábbak nagyobbak , vastagabbak voltak. Az olcsóbbakat viszont szinte csak kiskanállal lehetett rendesen megenni mert szétmállott. Az íze ettől még finom volt.
Volt még egy érdekes program, a NOHAB nosztalgia különvonata, ami már az előző évben is járt itt. A MÁV már beszüntette a személyszállítást ezen a vonalon és tehervonat is nagyon ritkán jár erre így igazi kuriózum volt ez a nosztalgia különvonat ami Budapestről érkezett ide és délután ment vissza. Most sajnos nem láttam, a fotó a korábbi útról az internetről származik.
A rétes Magyarországon, Ausztriában és Szerbiában ismert tésztás étel, mely igen lágyra hagyott gyúrt tésztából készül. Feltehetőleg a 16. században török hatásra honosodott meg; elődje a Balkánon ma is létező baklava lehetett. A mai formájú feltekert, töltött rétes a 18–19. század fordulóján alakult ki az Osztrák–Magyar Monarchia területén. A 19. század óta Magyarországon az ünnepi, lakodalmi étkezéseknél hagyományos édességnek számít. A párizsi Ritz Hotel étlapján a 19. század elején szerepelt a „Rétes Hongrois”, melynek elkészítéséhez a réteslisztet Magyarországról rendelték és a cukrászokat Pestre küldték tanulni.
***
A Mesztegnyő Község Önkormányzata 20. alkalommal rendezte meg Rétesfesztiválját, benne rétessütő versenyét.
Somogyország sokszínű étkezési kultúrájának, étel és süteménykészítésének tradíciói közt mindig előkelő helyet foglalt el a réteskészítés.
Ez a gasztronómiai „csoda”, a rétes, - amely mind ételként mind süteményként egyaránt kedvelt – ezen a két napon ügyes kezek munkája nyomán önálló életre kelve hívogatóan kelleti magát a fesztivált látogató éhes vendégeink legnagyobb örömére.
A túrós, káposztás, mákos, diós, gyümölcsös, különleges, valamint a külön kategóriában szereplő kelt rétesek számtalan variációi mindig új feladatot jelentenek a készítőknek, és élményt a fogyasztóknak.
Forrás: Mesztegnyő honlapja.
A 30 fok feletti hőmérséklet azért kicsit sok egy ilyen programhoz így kora délután haza is mentünk ennyi elég is volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése