2015. szeptember 12., szombat

Kereki - Alman-tető - Szólád (GYEM)


Ez volt a 10. Gyalogolj az Egészségedért túra amit sikeresen teljesítettem, így elvileg a túramozgalmat is sikeresen teljesítettem. 4 túra még vissza van de azokon a részvételem már nem annyira fontos, azért ha lesz még rá lehetőség elmegyek. A mai egy halasztott túra volt mivel az eredeti időpontban az eső és sár miatt nem volt értelme elindulni. 20 fős csapatunk Borsos Bandi vezetésével párás , ködös időben szállt buszra. A völgyekben még mindenhol köd volt, különösen az Igali-tetőn volt ez látványos amikor a magaslaton a ragyogó napsütésben a felhők felett jártunk. 
A túránkat Kereki Alsó autóbusz megállótól kezdtük, rögtön a Hősök parkja megtekintésével.  Megismerkedhettünk Pászty István Magyar Királyi repülő hadnagy történetével, érdemes időt szánni az egykori légi csata és a roncskutatás megismerésére, valóban érdekes. Kereki honlapján részletesen elolvashatjuk.
Bandi még a hegymászás előtt ismertette a napi túratervet, ami a kiíráshoz képest kissé változott ugyanis a túra végpontjául nem Kötcsét hanem Szóládot jelölte meg. Az eredeti kiírásban a hazautazásra is két verzió szerepelt , mivel ismertem a terepet így tudtam, hogy a korábbi buszt is el lehet érni rohanás mentesen, - pár hónapja jártam ugyanezen az útvonalon. Mivel számomra unokailag fontos volt a korábbi időpontban való hazaérkezés ezt jeleztem is, mivel úgy tűnt más is van hasonló helyzetben én is csatlakoztam a korai buszt megcélzók kisebbségéhez.
A Czikó-pihenő érintésével a várhoz a piros rom jelzésen kapaszkodtunk fel. A terep még mindig erősen felfelé lejt ezen a szakaszon így a csapat nagy része igencsak szuszogva ért fel.
A csapat három Marikája  megköszöntésre került, előkerültek az italok, sütemények és a várban pihentünk is egy kicsit.  A vár történetéről szintén Kereki honlapján olvashattok.
A várnál Gabival és Zsombival sikeresen megkerestük a geoládát majd a hosszabb pihenőre letelepedett túratársaktól elköszönve indultunk is tovább.
Megnéztük az egykori vadászkastély hűlt helyét ahol a településhez és a közeli Bálványoshoz kötődő Horthy Miklós is gyakran megfordult.  Nagyrészt a vár anyagából épült mivel az közel volt, de a II. világháborúban teljesen megsemmisült, koratavasszal az erdő szélén nyíló sok nárcisz jelzi az egykori kertészek jó munkáját!
A zöld sáv jelzést elérve megnéztük a Fejérkőtől Tündérvölgyig túramozgalom 1.-es kódját, rendben van. Az erdő szélén haladva szép kilátás volt a napos időben dél felé a Mecsek nyúlványaira és néhány békésen ballagó szarvasra. 
Többen felvetették, hogy már a vár alatt és itt a tetőn is látható volt több fehér jelzésalap, nos ennek a hiteles története itt olvasható. Kár, hogy nem jöhetett létre ez a szép útvonal. 
A Páskum-pihenőnél Gabiék úgy döntöttek, hogy inkább Kötcse - Nagycsepely felé mennek tovább a Csillagót érintve mivel a túramozgalmi kódokat be akarták gyűjteni.
Mint később elmondták a jelzések enyhén szólva hiányosak mert kétszer is telefonos segítségre lett volna szükségük de én nem hallottam meg Őket ... bocs de nem volt szándékos. Az önállóság viszont jó útra terelte őket és sikeresen begyűjthették a kódokat majd a korai buszt is elérték.  A kis csapat másik része a kökény, som, galagonya, és csipke bokrok tömege mellett haladt tovább.
Az Alman-tetőn megemlékeztünk Somogy minden lakójáról akik akkor mindannyian az 'alattvalóink' voltak hiszen mi Somogy csúcsán jártunk: 316,43 m-en.
A kopjafa jó állapotban van a kis bronz tábla a talapzaton megkopott, talán egy kis csiszolgatással újra hirdetheti az állítók munkáját, mert megérdemlik! Ha érdekel itt megnézheted a kopjafaállítás alkalmából szervezett túrát.  Az út jobb oldalán az egykori vadkerítés elbontásra került  a szoborparkig biztosan a további részen most nem jártunk.
A Szóládi-kilátónál  padok, asztalok várják a túrázókat megpihentünk itt egy szendvics erejéig, megettük Marika maradék maffinját (finom volt) majd a Nezdei szoborparkon keresztül ereszkedtünk le a hegyről.  
 
Dr. Baksafalvi Soós László orvos feleségével, az ismert énekessel, Csuka Mónikával hozta létre a Kupa-Koppány vezér Emlékparkot, ahol a régi vallásunk jelképes stációi látható. A Kupa-Koppány vezér Emlékpark, kegyhely, búcsújáró hely jellegű: a „Szkíta Golgota".
A helyi legenda szerint egyébként annak idején valójában nem is Koppány vezért négyelték föl. Az elesett somogyi herceget valahol a Nezde-hegyen helyezték örök nyugalomra, s lelke ma is ott bolyong.
A 4-es stáción Baján kagán avar fejedelem portréja látható, amit egy három tonnás ürömi mészkőből faragott ki Boros Péter szobrászművész.
Az Irma-keresztnél azért a kilátásról mindenképpen meg kell emlékezni a Balaton és az északi part hegyei valamint Külső-Somogy középhegység jellegű meredek dombhátai egyaránt nagyon szép látvány volt.
A szoborpark alján a pihenőnél a szép öreg szelídgesztenye is meg van. Ha itt mész fel akkor érdemes igénybe venni, mi most lefelé nem álltunk meg.  A Kátyai-völgybe leérve már célegyenesben voltunk.
A külterületi erdészház mellett jól meg lettünk ugatva, majd beértünk a horhóba ami már a Szóládi pincesorba vezetett.
Sokszor jártam már erre és szemmel látható, hogy egyre több pince bejárata kerül kifalazásra, kijavításra, kiépültek a pihenőhelyek előttük, szóval van élet a pincesoron.
Szóládra beérve megnéztük - kívülről - a műemlék templomokat majd a falu központjában még kb. fél órát vártunk is buszra ami Gabit és Zsombit is meghozta így Balatonszárszóról már ismét együtt utazhattunk hazafelé a Volán emeletes buszával. 
Köszönöm a túrát, szép volt!

Ezen túrablog bármelyik írása idegeneknek is megmutatható.


Háttér zene:  (ha nem indul el autómatikusan akkor itt meghallgathatod)
Csuka Mónika: Zöldell a muskátli... Zeneszerző: Csuka Mónika, 
Szövegíró: Soós László, Hangszerelő: Ember Péter




Még több fotó, katt a kis képre:
GYEM Kereki - Alman-tető - Szólád

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése