Alföldi Kéktúra a Berettyó vidékén

Október a kellemes kéktúrák hónapja. Túranaptáramban 2012. október 25. a legnevezetesebb dátum, hiszen ezen a napon fejeztem be a több mint 1000 km-es Országos Kék Túrát.

Azóta is próbálok ezen a nevezetes napon vagy legalább a közelében kéktúrázni. Most az Alföldi Kéktúra az aminek már több mint egy éve fogyasztjuk a kilométereit. Fele már megvan. 

Az időpont és a bejárt szakasz kiválasztásánál motivált, hogy autópálya építés miatt a térségben ideiglenes útvonal változást vezetett be az MTSZ, ami gyakorlatilag 17 km rövidülést jelent. Az ország másik végén ez számomra az utazásokat is figyelembe véve legalább 2 nap megspórolását jelenti.

Két pecsételőhelyet ugyan most nem kell érinteni de ha egészségem engedi azt a kunkort is bejárom ha a többivel végeztem.

Aki követi az eseményeket ebből már tudja, hogy a túránk a Berettyó vidékét vette célba. Konkrétan a Furta és Létavértes közötti szakaszt terveztem be és sikeresen teljesítettük is. Sokan szidják a kocsmai, bolti pecsét elhelyezést, nos nekünk semmi ilyen gondunk nem volt.

A logisztika alakításával az összes AK pecsétet , szám szerint 7-et begyűjtöttünk.

Túránk ezúttal 6 napos volt amiből az első és az utólsó valójában vonatozással telt hiszen bázisunk, szállásunk Berettyóújfaluban volt. A négy túranap szakaszolása, - figyelembe véve, hogy már kevesebbet tudok menni - a következő volt:

1. Furta -  Berettyóújfalu.

2. Hencida - Berettyóújfalu.

3. Pocsaj - Létavértes

4. Hencida - Pocsaj

Mivel tömeg közlekedtünk autóbusszal kevés lehetőségünk volt másféle ütemezésre, hiszen pld. Létavértesre csak hetenként két nap van közvetlen buszjárat. Visszafelé meg nincs is fehér embernek való időpontban. Figyelni kell arra is a térségben, hogy a buszok nagy része csak iskolai tanítási napokon közlekedik, ezzel szerencsénk volt mivel a hivatalos őszi szünet a rákövetkező hétre esett.

Aztán ott volt még 23.-a is ami ugye ünnep, amikor elvileg a Hencidai bolt nem nyit ki - ahol a pecsét található - de azért bíztam abban, hogy reggel a helyi

lakosság érdekében kinyitnak, hiszen valahol csak meg kell inni a napi alkohol adagjukat ha már kocsma nincs. Nem is csalódtunk, így volt.

Szállásunkat az interneten foglaltam a szállás.hu-n keresztül, kedvező áron jól felszerelt apartmant kaptunk ami mint kiderült valójában a tulaj lakása volt csak most a másik apartmanjuk is kiadásra került. A kanapém ugyan első éjszaka megakadályozta, hogy aludjak, de másnap átrendeztük egy kicsit így már nem volt gond, ha 43 fokos szögben, átlósan el tudtam aludni és ha keveset forgolódtam akkor pihenni is lehetett.

Álmunkat 2 db eb is vigyázta, és valami kukorékolós szörny is volt a közelben amit reggel hallottam, szerencsére csak egyszer.

Tökéletes túraidőt fogtunk ki, sőt talán kicsit meleg is volt a déli órákban de ezt nagyon jól sikerült elintézni az időjárás felelősünknek.

Az itthoni lakásfestést a festő átütemezte így sajnos nem tudtam annyi dolognak utána nézni mint máskor de a látnivalók terén kaptam segítséget túratársamtól, köszönöm. 

Három fős kis csapatunk végül is úgy gondolom olyan dolgokat látott ami része Magyarországnak, tehát elvárható, hogy ismerjük. A kéktúrák erről szólnak.

Órákig mentünk a Berettyó gátján több napon át, változatosságot csak az aszfaltos és földes szakaszok változása jelentett. Ha lejöttünk a gátról akkor falvak közötti szerencsére kis forgalmú országutak szélén gyalogoltunk. Azt gondolom a falvak érdekesek, mások mint erre mi felénk, az emberek is mások és ami még eltérő az a szemét mennyisége a természetben, sokkal több mint felénk. Egy zsáknyival azért kevesebb van már szétszórva.

Úgy tűnik országunk keleti részén az a menő ha valaki szemétben él , utazik, kirándul. Ezt nem tudnám megszokni.

Majdnem sikerült megvalósítani az esti közös vacsorákat is, bár az 5 este ilyen szempontból már sok volt, de köszönöm, hogy rám is főztetek - amikor hagytam.

A korábbi túrák tapasztalataiból lehet tanulni és akkor talán kevesebb a súrlódás no ezt még gyakorolni kell! 

Készítettem egy videót a túra fontosabb, látványosabb részeiről és néhány fotót azért beraktam ide a szövegbe is, azt hiszem összességében jó volt és tavasszal folytatjuk, ezúttal Debrecen térségében.

Köszönöm, hogy velem tartottatok.