Tettye
A Tettye-völgy érdekes felszíne a több száz éven keresztül folytatott
bányászatnak köszönhetően alakult ki, az innen kibányászott kőanyagokat
használták Pécs építésére. A tájon keresztül folyik egy bővizű patak a Tettye
patak, amely környékét „Malomszeg”-nek valamint „Malomséd”-nek hívták, ugyanis
hajdanán a patakmentén vízimalmok, vízenergiával működő gabonaőrlő-, papír-,
lőpormalmok és a tímárok malmai működtek. Tettye Mindenszentek temploma Pécs
egyik legrégebbi építménye a Székesegyház mellett, hiszen a templom a 12.
században épült. Történelmi jelentőségű templom, hiszen a török hódoltság idején
ez a templom maradt meg Pécs egyedüli keresztény templomaként.
Tettyei Mésztufa-barlang
A Pécsett található Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai
képződmény. Az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag
mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folyamán mesterségesen
kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta
labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhelyként is
funkcionáltak. Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor
„pokol kapujaként” emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes
sárkánnyal. Ez a misztikus, föld alatti üregrendszer minden egész és fél órában
induló, élményszerű vezetés keretében látogatható!
Tettyei romok
Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota
bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota
egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Délkeleti oldalán
torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török
hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a
török derviskolostor neve „tekke”. A bektasi dervisek Tirana határában álló
központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben
kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját
céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel.
A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben
konzerválták.
Szent Ágoston plébániatemplom
(Ágoston rendi templom)
A belváros északkeleti sarkában, a töredékeiben megmaradt városfalon kívül,
az Ágoston tér közepén áll a barokk, egykori szerzetesi templom. Története nagy
hasonlóságot mutat több pécsi temploméval. Az első templom ezen a helyen a
középkorban épült fel, ennek kinézetéről, építésének idejéről keveset tudunk. A
törökök dzsámivá alakították, ezt bizonyítják a hajó oldalfalában a
restaurálásakor talált szamárhátíves ablakok, amelyeket felszínre hoztak. A
templom falai feltehetőleg egyéb középkori és török időkből származó részletet
is tartalmaznak. A török kivonulását követően, a 18. században keresztény
templommá vált. 1710-ben Ágoston rendi szerzetesek telepedtek meg Pécsett, akik
megkapták az itt álló dzsámi, és helyébe annak alapjain, valamint építőanyagát
felhasználva új, barokk templomot építettek fel 1712-re. Ez az épület közel 40
év használat után, 1750-ben tűzvész martalékává vált. 1770-re eredeti formájában
állították helyre, változás azóta nem történt a külsején.
Zenélő toronyórája a templom egyik legegyedülállóbb alkotása, a bányászok
emlékét idézi. 2004. szeptember 3-án szentelték fel a Pécsi Bányászattörténeti
Alapítvány adományából elkészített toronyzenét. A történelem során a Mecsek
gazdag nyersanyaglelőhellyel látta el az országot, a környék településein
jelentős bányászat és bányászati kultúra élt, amit az idősök és leszármazottak
mindmáig őriznek. Az alapítvány 12 templomon és épületen helyezett el térzenét.
Pécsett a Szent Ágoston templom környékén terült el a bányatelep, valamint itt
vezetett az út a bányákhoz. A műszakváltáskor, 14 és 18 órakor szólt a munkába
hívó jel, a klopacska, aminek ritmusára Kiricsi László dallamot írt, ezt játssza
a szerkezet ezekben az időpontokban. Vasárnap pedig óránként a bányászhimnuszt
hallhatjuk. A zenélő órát Gulácsi és Fia Elektromechanikai Kft. készítette. Az
alapítvány által állított toronyzenével ellátott órák: a vasasi, a bakonyai, a
kővágótöttösi, a szászvári, a cserkúti templom, a somogyi művelődési ház, a
pécsi a MÉV igazgatóság és a pécsi Bányászmúzeum épületén került kialakításra.
Valamennyi óra egyszerre szólaltatja meg a fent említett dallamokat.
A Sforza ló
2014. április 15-től szeptember 30-ig, Leonardo gépeire, találmányaira
építő tárlat látható Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum szervezésében. Da Vinci
híres ló szobrának, a Sforza kolosszusnak a másolata pedig a Széchenyi téren
lesz kiállítva.
Magyar Attila, a múzeum gazdasági igazgatója közölte: a Sforza ló
műgyantából készült másolata 13 tonnás, 8,5 méter magas lesz, két kamion hozza
Pécsre, és itt, a főtéren szerelik össze, hét-nyolc nap alatt, március
közepétől. A hatalmas lovat Hunyadi lovasszobra alatt, a lépcsők előtt állítják
ki, mert ott tudják biztonságosan elhelyezni statikailag. A Sforza kolosszus
felavatását március 27-én tartják, Janus Pannonius halálának napján. Janus
kortársa volt Da Vincinek, de nem ismerték egymást. A reneszánsz magyar költő
születésének 580. évfordulóját idén ünnepeljük. Legutóbb Tokióban 2,7 millióan
látták azt a kiállítást, amely Pécsre érkezik. Két helyen volt eddig a világban
ez a kiállítási anyag ebben a formában.
Pécsi bazilika és székesegyház
A Pécs óvárosában található pécsi székesegyház (Pécsi Szent Péter és Szent
Pál Székesegyház, nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is),
melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit
hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm
külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek
uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az
építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot
neoromán stílusúvá alakítsák vissza. A dóm az UNESCO által világörökségnek
nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el. A pécsi
székesegyház az első templom az országban, amely a további romlás
megakadályozására légkondicionáló berendezést is kapott. A székesegyház
„basilica minor” rangra emelkedett, amikor 1990-ben II. János Pál pápa pécsi
látogatása során ellátogatott az épületbe.[
Az Ókeresztény Mauzóleum
1975-ben, mikor az addig itt lépcsőzetesen folyó vízesés javítási
munkálatai folytak, bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett
épületre
Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. Kétszintes volt;
a felszíni kápolna cella memoriaeként szolgált, míg a kriptában temetkeztek. A
sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a
hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban
megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne.
A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig
figurális ábrázolások. A megmaradt freskósorozat alapvetően két részből áll; az
északi falon Ádám és Éva bűnbeesése, Dániel próféta az oroszlánok vermében,
végül az életfa motívuma látható. A keleti fal tengelyében, a mennyezet alatt
Krisztus szimbólumát, az ún. krisztogramot látjuk. Az alatta lévő fülkében
búzakalász ábrázolással és pálmaággal övezett trónuson ülő, vörös ruhás alak
torzója szerepel.
Barbakán
A pécsi Barbakán egy barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely sokszor
önálló vizesárokkal, felvonóhíddal is rendelkezik és hátsó kapuja is van. A 15.
századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része. Kinizsi
Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel
tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan
kilátás nyílik a belvárosra. Építésének célja, hogy az ellenségnek a kapu ellen
irányuló merőleges támadását elhárítsa, és a támadás irányát amennyire csak
lehet, a védőfallal párhuzamos irányra terelje. Így a támadók hosszabb ideig
kerülnek a védők fegyvereinek tűzvonalába. A Pécsi barbakán, azaz a pécsi
püspökvár délnyugati kapubástyájának tornya, jura-márga mészkőből épült.
 |
| Egy kis Pécs |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése