2007.04.03.
14,1 kmJártunk már ezen a szép váráról ismert településen két napja, de akkori ismerkedésünk a vasútállomásra illetve a közeli kocsmára korlátozódott , hiszen a Börzsöny legmagasabb csúcsait érintő túranap után többre nem maradt időnk. Ma reggel ismét vonatra szálltunk és így érkeztünk meg Nógrádra. A várrral kezdük a túrát , kellemes kis sétával gyorsan fel lehet érni a településen keresztűl, a vár nyitott , belépődíj nincs - egyelőre. Az állagmegóvás jelenleg is folyt , illetve több falszakaszt megmagasítottak , felújítottak, ottjártunkkor a kapu melletti fülkék falazatát javították. A vár belső részein nem maradt meg szinte semmi de érdemes a kis toronyba elsétálni, annál inkább mert itt van a Börzsönyi várak kódja is. Van itt egy geoláda is mely mint TB temető is ismert , nem kerestük meg. A várat megkerülve jöttünk le a várdombról majd a már korábban is látott érdekes források mellett elhaladva indultunk ki a településről. A jelzések szépek jól követhetőek. A vasútvonalat keresztezve emelkedni kezd az út egészen a Nagykőhegy csúcsáig. Egy magányos természetfotós-túrázó huzott el mellettünk és végül is amikor felértünk a hegytetőre kiderült , hogy tényleg csodálatos a panoráma innen fenntről a távoli Dunakanyarra. Az itt lévő geoládát próbáltuk megkeresni de a meredek hegyoldal miatt veszélyesnek ítéltük és abba hagytuk . Magyarkút felé lassan lejt az út , a kis üdülőfalu előtt a jelzés letér egy ösvényre balra a széles szekérútról és itt ismét azt tapasztaltuk, hogy talán nem véletlenúl de rengeteg fát döntöttek az útra és igy szinte lehetetlen az útvonal tartása. Mi sem bajlódtunk vele a letéréssel szemben egy ösvény indul jobb felé az erdőben arra mentünk ez a kis út a vasútállomáshoz vezet itt visszakanyarodva a település főutcájára újra irányba álltunk. A Magyarkúti Fogadóban kerestük az OKT pecsétet de mint kiderűlt nem itt van, de szívesen adott a tulaj céges bélyegzőt és sört is. A falu végén az Irma forrás melletti intézményben van az OKT bélyegző a krokodil farka alatt egy kávé kíséretében itt is pecsételtünk. Széles egykor talán makadám úton vezet tovább a jelzés Katalinpuszta felé, szionte már unalmasnak tűnhet ez az út de a sok koratavaszi virág miatt most nem volt egyhangú. Igaz a jelzések egy kicsit megfogyatkoztak itt már figyelni kellett a térképre is. Mégis elkeveredtünk. A térkép szerinti nyomvonalon nem találtuk meg azt a letérést amikor el kell hagyni a széles szekérutat igy egy kis tónál kötöttünk ki amit jelez is a térkép. Itt körűlnéztünk fotozgattük a vadkacsákat és megpróbáltunk valahogy a helyes irányba tovább menni.. végül is Szendehely község be értünk be és itt szépen megkerestük a 2-es főutat ami Katalinpusztára vezet tovább. Egy közúti baleset miatt a főutat lezárták mindkét végén pontosan a község két pldalán igy a buszok nem értek el bennünket és a helybélieket sem. Hosszas várakozás után vlégre jött egy busz és egy olyan űtvonalon vitt el minket Vácra aminek a menetrendhez nem sok köze van. Igy viszont egy kellemes "autóbuszos kirándulás" keretében megnézhettük a környező községeket és dombvidéket is. Ebben segítségünkre volt az a másik közúti esemény is, melynek során láttuk, hogy a keskeny hegyi utakra átterelt forgalomban egy kamion a kerülőuton is árokba csúszott és igy végleg megbénult a térség közlekedése.
Mégis csak jobb a hagyományos gyalogos közlekedés. :-) Szép túraszakasz volt ez is de a jelzések nem problémamentesek.
Nógrád:
A község Budapesttől 60 km távolságra található a 2-es számú főközlekedési út szomszédságában. A mintegy 1500 lélekszámú falu Nógrád megye névadó települése. A megye délnyugati sarkában, a Börzsöny hegység keleti oldalán festői szépségű völgykatlanban terül el. A település határában magasodik a Börzsöny legmagasabb csúcsa, a Csóványos (939 m). A nagy történelmi múltú vár a község közepén helyezkedik el. A lapos, csupán 286 méter tengerszint feletti magasságú, biotitdacit szikladombra építették a várat, amely legnagyobb látványossága a községnek. A település története nagyon távoli múltba nyúlik vissza. Már a bronzkorból is emberi közösségre utaló leletek kerültek elő a föld mélyéből. A falu régi része a vártól északkeletre terül el, itt található a XVIII. században épült római katolikus templom és plébániaház. A falu középpontjában található parkban Szent Flórián szobra van elhelyezve, amelyet Graz városa ajándékozott a községnek. A vár tövében található a millecentenáriumi emlékpark. Nógrád község kiépített telefonhálózattal víz-, földgáz és csatornarendszerrel van ellátva.<> Az Országos Kék Túra útvonala érinti a települést. A községet körülvevő erdők-mezők és a hegyi források a túrázást kedvelők kedvenc célpontja.
A vár története a várak.hu honlapról:
Hazánk legrégibb kõvárai közé tartozik a szabálytalan alaprajzú, belsõtornyos és belsõ várból álló nógrádi vár.
A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában fennállott. A késõbbiek során az itt élt szláv és bolgár törzsek ezt felújították, megerõsítették, és talán ez idõben vetették meg a kõvár alapjait is, melyet Novigrádnak, Újvárnak neveztek.
A honfoglalás idején, mint ezt Anonymus mondja: "Árpád vezér tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának (Castrum Nougrad) népét meghódítsák neki." A vár védõi ellenállás nélkül adták meg magukat és a várat a magyar csapatoknak.
Okleveles adataink 1108-tól vannak az akkori királyi várról, melynek ebben az idõben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja. 1138-ban, 1266-ban sõt még 1274-ben is, mint "castrum regium" szerepel. A budai káptalan 1299-i iktatólevelében "Castrum Novigrad" néven említik.
IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínû, az 1274-1284-es évek között történt. Tévesnek látszik az a feltevés, mely szerint a várat I. Géza 1075-ben Áron váci püspöknek, vagy hogy II. Endre 1199-ben Boleszlo váci püspöknek adományozta volna hálából, amiért õt Imrével szemben támogatta, miután a fentiek szerint is még 1274-ben királyi várként szerepelt.
A tatárjárástól a XV. századig kevés adatunk van a várról.
A Zsigmond király halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erõsítette meg falait, melynek nagyszabású kiépítése Báthori Miklós püspök nevéhez fûzõdik, aki 1475-1506 között, az olasz származású Traguinus Jakab építész tervei alapján hatalmas költséggel új épületekkel bõvített, 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal kerítette, kutat fúratott és új tornyot, a belsõ vár öregtornyát építette meg, melynek falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült., reneszánsz emléktábláját helyezték el. Ezt az emléktáblát a feltáráskor megtalálták a torony elõtt húzódott sziklaárokban, a törmelék között.
Szapolyai János birtoka 1526-ban, kitõl 1527-ben Ferdinánd serege foglalta el, és tartotta kezében 1544-ig, amikor Buda eleste után, a török közeledtének hírére Miskey István várkapitány az õrséggel együtt gyáván megfutamodott, a mint azt az egyik írásban olvashatjuk: " oktalan félelem miatt a védelem megkísérlése nélkül hagyták el a mieink a várat". Az elhagyott várat Mohamed budai pasa és Husszein esztergomi bég katonái harc nélkül szállták meg.
Mátyás fõherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fõvezérek egyesített serege 50 évi megszállás után 1594 február 27-én szabadították fel Nógrádot. Az ismét végvárrá lett erõsség védelmét Révay András kapitány parancsnoksága alatt 300 magyar és 300 német katonából álló õrség látta el. Miután a várat nem erõsítették meg, bár erre nagy szükség lett volna, 1598-ban a török újabb támadást intézett ellene. Ennek ellenére a védõk sikeresen verték vissza az ostromot.
Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben török segítséggel foglalta el a várat, de az 1606.évi bécsi béke alapján a király kezébe került. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, majd 1622-ben a nikolsburgi béke ismét a királynak juttatja vissza. Eszterházy Pál kapitány 1626-ban, Murtteza budai pasa vezette török csapatok támadásakor sikeresen védte meg a várat.
Az ostrom során sérült nógrádi vár megerõsítését 1655-ben az Ország Rendjei rendelték el és annak õrizetére 150 lovas és 200 gyalogos katonát küldtek. Az Apaffy Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett török csapatoknak 1663-ban Nadányi Miklós várkapitány a várat ellenállás nélkül átadta. Rövid 22 évi megszállás után 1685-ben a villámcsapástól felrobbant lõporraktár hatalmas rombolást végzett a védõfalakban, ezért a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, és a várat elhagyta. A vár török parancsnoka, Csonka bég késõbb kereszténnyé lett, és I. Lipót király nagyobb uradalommal jutalmazta meg.
II.Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a fejedelem többször sürgette Bottyán generálist a vár kijavítására és felépítésére. A vár kapitánya Földváry László 1709 májusában azt jelentette Bercsényinek, hogy az Károlyi János megtekintette és jónak találta. A vár megerõsítése azonban nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709 októberében a kurucok szétrombolták.
A császáriak rövidesen el is foglalták, és a még álló falakat lerombolták.
Katt a kis képre:
