Budapest Margit-sziget

 Volt pár óránk és hozzá szép időnk és azt a szigeten töltöttük.Megnéztünk minden turista csalogató helyet, összeszedtük a geoládákat , sétálgattunk és jól éreztük magunkat. 

A Margitsziget története

A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár.  Talán nehezen elképzelhető, hogy egykor a Margitsziget több különböző részből állt, amelyet a Duna hordaléka alakított ki. Sokáig gyakran változott az alakja, míg végül a Középső sziget, a Fürdő sziget és a Festő sziget egységéből alakult ki a mai sziget formája.

A történelem folyamán számtalan nevet viselt: Urak-sziget, Nyulak szigete (latinul: Insula leporum). Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget. Mai nevét a 13. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki életével és csodáival különleges helyet foglal el a magyar történelemben. Élete, Boldoggá, majd Szentté avatása Margit-legenda néven a mai napig őrzi emlékét.

A sziget története a római uralomig nyúlik vissza, egyébként egy 1225-ből fennmaradt oklevél említi először. Éltek itt Árpád-házi királyok, premontrei, domonkos, johannita és ferences szerzetesek. Az országgyűlés a szigetet 1790-ben Sándor főhercegnek adományozta, aki elkezdte a szigetet schönbrunni mintára kiépíteni. Öccse, József nádor követte őt a palatinusi méltóságban. A magas műveltségű és kertkedveléséről is ismert főúr a szigetet jelentősen átalakította. Álmainak megvalósításához méltó munkatársra lelt a fiatal Tost Károly főkertész személyében, aki a schönbrunni neves kertészdinasztiából származott. Elévülhetetlen érdeme a sziget máig megmaradt, kiemelkedő szépségének a kimunkálása. József nádor felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára is a szigeten rendezett be nyaralót. József nádor ükunokájától a magyar állam az 1908. évi XLVIII. törvény alapján vette meg a szigetet.

A sziget egészen 1901-ig csak hajón vagy csónakkal volt megközelíthető. A Margit hidat 1876-ban megnyitották, de a szigetre vezető szárnyhíd csak 1901-ben készült el. A sziget északi csúcsán a II. világháború alatt elkészült az Árpád híd, ezt 1950-ben kötötték össze a szigettel. 1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.