Párás, kissé ködös és végig borult, de csapadékmentes volt a túra.
20-30 fős kis csoport jött össze , mire a nevezést megkezdhettük aztán már kicsit gyorsabban ment a dolog. A túra után azt az információt kaptam, hogy kb. 150 fő nevezett be.
Szép színes de valójában keveset mondó térképet kaptunk, itiner illetve követendő jelzés feltüntetése nélkül. Hibásan tartalmazta a rendező egyesület nevét is, viszont volt rajta szép piros 'matyó díszítés'. Az elméletileg követendő útvonal úgy tűnik, hogy a jelenlegi kerékpárút lett volna. Azt hiszem ez az az útvonal amit nagyon kevesen jártak be!
A kerékpárút végénél a híd előtti pihenőben volt az első ellenőrző pont.
A félszigeten nagy volt a sár a 'biciklivel is könnyen körbejárható Desedán', ezért szinte mindenki a parti úton ment.
Én a piros sávot követtem és az egykori padok asztalok helyén fordultam a part felé. Ezen a szakaszon rendezte meg Anita és Bálint a kis háziversenyt a 'ki lesz a sárosabb' címért.
A második ellenőrző pont a kis híd előtti pihenőnél volt, innen már gyakorlatilag végig aszfalton vezetett a túra, meg is érezte a lábam!
Elhiszem, hogy most a kerékpárosoknak könnyebb ez a rész de nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindenképpen ilyen nagyon széles sávban kellett a növényzetet kiirtani?
Sajnos az út mellett nagy volt a sár a csupasz agyagon még nincs semmi növényzet így az aszfalton ment mindenki.
A harmadik ellenőrzőpont az új kilátó alatt volt az út szélén. Sajnálatos, hogy innen a tópartról nincs rendes járható út a kilátóhoz! Van viszont sártenger helyette, pedig sokan szerettek volna felmenni a kilátóba de az útviszonyok miatt ezt most nem tették meg.
Kicsit még kanyarogtam az aszfalton aztán amikor a piros kereszt jelzés elhagyta azt én is az erdei gyalogútra tértem át , szebb is ez a szakasz. A gáton átkelve éppen láttam ahogy egy harcias kedvű eb túratárs a gátról a vízbe ugrott mert éppen arra járt egy hattyú család :-) A gazdi eléggé izgatottan kiabált utána de nyilván hiába mert a kutya rá se bagózott. Persze a hattyúk előnyben voltak és végül a horgászok csónakjaikkal vissza terelték a part felé az ebet akit rögtön pórázra is vertek. Talán előbb kellett volna, ha már a táblát nem tudták elolvasni, hogy állatot nem lehet bevinni!
A célban megkerestem az érkeztetést - nem igazán értettem, hogy miért kellett egymástól lehetőleg legtávolabb és nem is átláthatóan rakni az oklevél osztást a jelvénytől és pólótól valamint az etetéstől de ez a rendezők dolga!
Megkaptuk a kitűzőt és a pólót is de a már 'szokott módon'.
Grúber Misi nagyon sportszerűen kitelepült és osztotta az Észak Somogy Kupát azoknak akik megdolgoztak érte.
A túra után sokan mentek megnézni a látogatóközpontot és üzemelt a kishajó is, csúcsforgalom volt a parton.
Köszönöm a lehetőséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése