GC2013 Geoszilveszter

Kaposvár - Tókaji-parkerdő

A környékbeli és távolabbról érkező kesserek és családjuk a szép időt és a rosie77 és Nargoth által biztosított lehetőséget kihasználva szép számban vettek részt ezen a baráti találkozón.

Két geoláda is a helyszínen tartózkodott és természetesen a közeli ládákat is többen megkeresték. Néhány új láda is megjelent a déli órákban Kaposváron és a közelben, így piros 1-es gyüjtésre is volt lehetőség.

A gyerekek és felnőttek részére játék lehetőség is volt a tó körül.

A GC2013 láda oldalról tudjuk, hogy: Elég jó kis országos rendezvényt sikerült összehozni: Kecskemét, Szigetszentmiklós, Zamárdi, Székesfehérvár és persze sok helyi kesser! :)

Köszönjük a szervezést! BUÉK.

---

Még több fotó, katt a kis képre:

GC2013 Geoszilveszter Kaposvár - Tókaj

Évzáró túra 2013

Kaposvár - Gyertyános-völgy

Egyesületünkből több mint 40 fő vett részt ezen a kellemes tavaszias téli időben szervezett kis túrán.

 A vasútállomástól a piros sáv jelzésen indultunk el majd a Donnerbe átérve a kék keresztre váltottunk és ezen mentünk egészen a Négytestvér-forrásig.

 

Innen már közel volt a Gyöngyvirág kulcsosház ahol Szabó Laci már előmelegítette a szalonnát és a bort is.

Bakonyi János kiosztotta az egyesületi fotókkal díszített naptárait majd előkerültek a házi sütemények és különféle palackozott italok, valamint a környék kutyái is akiket - csakúgy mint minket is - a kellemes sült szalonna illata is nagyon vonzott. 

Miután ettünnk, ittunk néhányan  megnéztük a közelben álló új Emlékoszlopot majd egyénileg a hangulat függvényében indultunk haza.  

---

Még több fotó, katt a kis képre.

Évzáró túra 2013

GCXM13 Geokarácsony

 

K A P O S V Á R

Újra eljött a karácsony, hagyományosnak mondhatóan a geocaching.hu kis csapata arra invitál mindenkit, hogy az ország hat helyszínén együtt ünnepeljük ezt a szép ünnepet.
A fenyőfák egyszerű örökzöldekből díszes karácsonyfákká változnak, hogy aztán az aljukba rakott kedves kis meglepetésekkel megajándékozzuk az odalátogatókat!

Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
                                                   

                                     Kosztolányi Dezső
 

 

 

Kellemes séta volt a Deseda melletti erdőben a karácsonyfához, majd a ládához. Bogi lelkesen vitte a GPS-t és mindig toronyiránt akart a láda felé menni, mert arra van a Jézuska ajándéka amerre a nyil mutat.  

---

Kaposvár
Ajánlott parkoló: N 46° 26,502' E 17° 47,803' [GCXM13+k parkolo]
Az esőbeálló melletti úton elindulva É-i irányba, a tanösvény tábla után kitisztul az erdő. Itt átvágva könnyen megközelíthető a fa.

Karácsonyfa: N 46° 26,643' E 17° 47,749' [GCXM13+k fa]
Láda: N 46° 26,652' E 17° 47,754' [GCXM13+k lada]
Kaposvári Geojézuskák: Rosie77 és Nargoth

 

---

GCXM13

 

RP-DDK Szenna - Kaposmérő

+ Szennai Örökség tanösvény
+ geoládák

Kéktúra szakaszunk nem volt hosszú ezen a szép napsütéses de hideg napon így aztán kibuszozva Szennába a település geoládáit is begyűjtöttük. Nem ment ez probléma mentesen mivel a skanzen zárva volt és az alternatív jelszó is igen jól el van dugva.

 

Mielőtt rombolásba kezdtem volna az objektumnál a parkolóba egy autó állt be - szép szines lámpája volt -  így sürgősen telefonos segítséget kértem, Nargoth kolléga kisegített így békességben mehettünk tovább. Még mindig nem a kéktúrán hanem a Szennai Örökség tanösvényen, melynek saját, két pontos, multi ládája van. Általában nem keresek multikat de néhány kivétel azért akad, és érdekelt is ez az útvonal. Most csak a tanösvény É-i felét jártuk be a többi majd a következő kéktúrás szakaszra marad.

 

Peti néni háza mindig is stabil megálló Szennában , fotózgatásra be is mentünk az udvarba majd a bevezető gyaloghidat kutattuk át a jelszó egyik feléért, gond nélkül megtaláltuk. Elballagtunk a Vadász Presszóhoz is ami a Denna bezárása után a pecsételő hely lett. Kedves és figyelmes kiszolgálás jó kávé és jó minőségű pecsét + párna is található itt.

 

A tulaj még az igazi vadásztermet is megmutatta így aztán néhány fotóval reklámozom a helyiséget. A pecsét kis kitérőt igényel az RP-DDK-ról de a tanösvény miatt pont így volt jó.

 

A falu felett vezető szakaszon található a multi valódi ládája ez is problémamentesen meg volt és egyben ez volt a 250. találatom. Az erre vezető erdei gyalogút szép, a kilátás úgyszintén, jó ez a tanösvény.

 

Szenna É-felén leereszkedve aztán rácsatlakoztunk a kéktúrára, rövid erdei szakasz után a pincesorra érkeztünk, ahol egy szép kilátású házikó előtt a pihenőhelyet kihasználva reggeli szünetet tartottunk.

 

A pincesor után még kissé fölfelé lejtett az út de gyorsan felértünk a gerincre ahol a hátunkba kaptuk a napsütést szembe pedig az É-i szelet. Ja és alattunk pedig a cuppogós sár sem maradt el.

 

Romos tanyák mellett kanyarod az út Kaposdada felé, sok saras , dagonyás helyet kellett kerülgetni vagy átvágni rajta de aztán csak megérkeztünk erre a kis településrészre amely Bárdudvarnok része.

 

A sárnak ezzel vége lett mivel szép aszfaltos út vezet a szebbnél szebb új házak és néhány régebbi között. Vannak itt szép régi út menti kő keresztek és újabb fából készült alkotás is.

 

Érdemes megemlíteni azt az 5 db ebet is akik úgy gondolták, hogy talán meg kellene velünk ismerkedni. Mi nem így gondoltuk és a Dazer ezúttal is segített, jó kis kütyü ez!

A völgybe leereszkedve elértük az egykori Kaposvár – Barcs vasútvonal hűlt helyét, melynek felszedésében ifjabb koromban volt részem mivel a kommunista szombatot egyszer ott kellett ledolgozni. A vasút töltésén ma kerékpár út vezet és természetesen a kéktúra is. A lovas íjász birodalom mellett gyalogoltunk tovább É azaz Kaposmérő felé, kis tavak, vizes lápos erdők és nagy leeresztett halastavak voltak az út mellett.

Rengeteg vízimadár, főleg kócsag és gémek táplálkoztak a tó iszapjában a kis vizes foltoknál. Lassan be is érkeztünk a mérői faluvégre ahol ismét kocsma látogatás következett hiszen a Kis Kulacs nevű intézményben található a pecsét, ez is nagyon jó minőségű de ide párna kell.

Ezután már csak annyi dolgunk volt, hogy átmenjünk az út másik oldalán a buszmegállóba és pár perc alatt vissza érkeztünk Kaposvárra.

---

Még több fotó, katt a kis képre:

RP-DDK Szenna - Kaposmérő

Kási - vár

A Somogyi Várak túramozgalom kötelező érintőpontja volt.

Panorámakép a varak.hu honlapról.

Gyakorlott túrázók és várbarátok jól tudják, hogy erdei földvárainkat csak lomb mentes évszakban érdemes felkeresni, hiszen ezekben a hónapokban a fákkal benőtt várak területe is áttekinthető. Külső-Somogy erdő rengetege rejti megyénk két legszebb és legjobban áttekinthető földvárát de Magyarország teljes területét tekintve is a leglátványosabbak közé tartozik a Kási-vár és a Böre-vár. Kevesen ismerik még ezeket az erősségeket de a természetjárók aktív közbenjárásával már jelzett turistautakon is megközelíthetjük ezeket a várakat.

Ezen a kellemesen borzongató deres reggelen a Nyim közelében található Kási-várat kerestük fel. Negyedik alkalommal járok itt és még mindig megfog a hely hangulata, az egykori erősség szépen megmaradt sáncaival, a kiemelkedő belső platóval. A vár Nyim, Bábonymegyer vagy a DDP útvonalán akár Siófokról is elérhető de az erdei utakon kizárólag gyalog.

A tél első napján a tiszta és napos időben szarvasbőgéstől kísérve a Nyimi-patak völgyén közelítettük meg a várat majd a DDP-re tértünk át és közvetlenül a vár előtt egy szántóföld szélén átvágva jutottunk el az erősséghez.

Származási hely: Nyim Kási-vár

Mindenképpen meg kell említeni a helyi kerületvezető erdész – Papp Árpád – munkáját aki egy információs táblát állított a vár sáncárkába ahol az erre járók megismerhetik a vár történelméből azt a keveset amit tudunk, de saját gondolatait is megosztja velünk. Elhelyezésre került egy kis vendégkönyv is amiben a vendégek véleményét várja, természetesen mi is beírtunk.

A várnál geoláda is található, jó volt a vendégkönyvben az erre járó kesserek írásait is olvasni. Megyénk e csodáját lényegesen ismertebbé kellene tenni természetesen ügyelve a hely épségére tisztaságára, érintetlenségére.

A' falunak nyugoti részén az úgynevezett Kási pusztán vagyon az erdőben egy hármas mély sánccal körülvett térség, ezen név alatt: Kási vár - mely a'  traditio szerént romai maradvány. Alatta a' völgyben az oldalban több évekkel ez előtt felfedeztetett egy üreg, melyben egy kemencze - száj nagyságú lukon mehetni bé - ott földben beásott szoba formájú helyiség vagyon mely hihető azon időről való midőn a' törökök Magyar Országban voltak kiknek boszuállási vágyai elől az emberek odamenekültek. Továbbá az úgynevezett Kastélydomb a' falunak keleti részén most telekállományi belsőség - itt egy nagyszerű kastélya lehetett bizonyosan a' legrégibb somogyi Lengyel családnak már csak sáncai's alapjának némely jelei mutatkoznak ezen helyen régibb időben több rendbeli apró különnemű pénzek is találtattak. - A régi temetőjében mely mint egy 50 éve hogy elhagyatott volt egy templomocska termő kőből épülve - ezelőtt 50 évvel falai még állottak 's a' Szentélyben egy vak ablakban mely kék színnel volt befestve aranyozott csillagok koszorú formában voltak láthatók, mely kellő tanúsága annak, hogy ezen templom boldog asszony tiszteletére volt emelve. 1826 lan a midőn az uj templomocska épitetett ezen régi templom düledék falaiban talált kő ehez használtatott fel, 's a midőn a' fundamentumában volt kövek kiásattak a' falon de már a' föld alatt vörös betűk találtattak, 's a' fal mellett mintegy 12 holt tetem csontjai - azomban a felügyelet nélküli kőfejtők emlékül hogy hirt adtak volna ezen a falon talált vörös betűket a fallal együtt összevagdaltak, de hihető hogy ezen holtaknak sírboltjai valának.

Egy meredek bérczen levő erdőben vágynak az úgynevezett Róka lukak - hol 862* évben a hírhedt Patkó bandájához tartozó rabló csapatból négyen tartózkodtak, kik közül kettő a' pandúrok bátor megtámadása folytán agyonlövetett.

 (Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001))

A vár és a hozzá tartozó település történetéről: 

Az alábbi idézet forrása: Tóth Tibor Elfelejtett somogyi várak

 Kevesen tudják, hogy a Nyimi patak völgyében levő vár vidékünk második legépebben maradt erőssége. Sőt a legjobb védelmi helyzettel rendelkezik. Nemcsak a rendkívül kedvező földrajzi hely - a meredek, 245 m magas hegy; melynek tetejére épült- teszik szinte be-vehetetlenné, hanem nagy földből készült védőművei is. Építtetője ismeretlen. A majdnem szabályos kör alakú vár az Árpád-korban épülhetett, s védelmet nyújtott az alatta elterülő Kás falu lakóinak: Bár a települést csak 1229-ben említik először, a vár már az ezt megelőző században is állhatott. Ezt bizonyítják az előkerült kerámia töredékek. A falu a XIII. században a székesfehérvári káptalané. Hamarosan azonban már a nevezetes Csák nemzetség dudari ágáé. Azé a nemzetségé, mely 12 ágra oszlott; s a trencsényi ág leghíresebb sarja, Csák Máté. Egy évvel az Árpád-ház kihalása után a dudari ág három családja osztja föl egymás közt a kási birtokot. A Csák nemzetség tagjai a vértesszentkereszti kolostorba temetkeztek. Valamelyik sarj e nemzetségi monostornak adományozza Kast. 1424-ben birtokos még itt a fehérvári Szent Miklós prépostság, s a budai káptalan is. Ezen esztendőben említik először és utoljára határában a Nagyhegyen (mons Nagheg) várát. Aki feljutott ide, tanúsíthatja, hogy 570 éve pontosan fogalmaztak, valóban nagy ez a Nagyhegy. 1460-ban Kás fele része Torvei Ugrón kezében volt. E férfiú pecsétje is hitelesítette Hunyadi János kormányzóvá választásának iratát. Aztán jött a török hódoltság kora. A közeli foki és endrédi török erősségek nem nyújtottak védelmet a portyázó magyar végváriak ellen. Fenyegető közelségben volt a Balaton túloldalán a tihanyi erősség. A Kási várnak kicsi az alapterülete. Hadászati jelentősége tehát igen csekély. Nem véletlen, hogy a törökök nem itt e különben jól védhető helyen hanem a közeli Ságváron kezdtek hozzá 1558-ban a várépítéshez. A pusztulástól Kast nem oltalmazhatta meg közeli vára sem. 1534-ben még a megye legnépesebb települései küzött van a maga 24 portájával, 1565-ben már pusztaként említi a török adóösszeírás.

...
Csodálatos látvány tárol szemünk elé. Egy majdnem szabályos csonka gúla alakú tető emelkedik meredeken és magasan. Magunk elé pillantva látjuk, hogy nem lesz könnyű feljutni rá, hisz kettős árokrendszer védi az erősséget. Néhol kb. 5 m mély és több mint 7 m széles. Felérkezve a tetőre szemügyre vehetjük azt a hatalmas sáncrendszert, mely a biztonságot szolgáltatta. Az ostromlóknak először az óriási szintkülönbséget kellett legyőzniük: 250 m-en 70 métert. A legmeredekebb oldal az északi és a keleti. Itt a váron kívül még egy-egy terasz szolgálta az eredményes védelmet. A bejárat a nyugati oldalon található.

Rejtély azonban; hogy a szigetként kiemelkedő vártetőre hogyan vitték föl azokat a téglákat és köveket, melyekből az épület vagy épületeket készítették, illetve hogyan közlekedtek egyáltalán. Ugyanis mindegyik oldala egyformán meredek: A sáncok monumentálisak. Óriási munka lehetett ezt megcsinálni. Rengeteg kézre és sok esztendőre volt szükség míg elkészült.

---

Gyalogtúránkat körtúrává alakítva az erdők D-i szélén indultunk tovább következő célpontunk a Patkó fa felé. Eddig csak hírből ismertem hiszen megyénk egyik legszebb és talán legnehezebb teljesítménytúrája a Ságvári rendezésű Löszölő túra erre vezet. A nyár közepi túra egyik kritikus része ez a terület, hiszen teljesen nyílt terepen kell több km-t megtenni.

Mi is élveztük a szép napos időt és már messziről feltűnt a szántóföld közepén álló látványos fenyő. Sajnos 2012-ben kiszáradt és a természet erejét ismerve ezen a nyílt területen már nem sokáig gyönyörködhetünk benne.

Érdemes gyorsan felkeresni. A fát egy faragott emlékoszlop is díszíti. Ott jártunkkor út nem vezetett a fához, az őszi szántás során teljesen körbe szántották.

Nyim község honlapja így ír a fáról:

1862-ben a nyimi sűrűben lőtték meg Patkó Pista betyárvezért társával együtt. A bábonyi temetőben emléküket szépen faragott kopjafa őrzi. Nyim fölött a dombtetőnszántóföld közepén egy magányos, hatalmas fát láthatunk. Méltóságteljes megjelenésével uralja az egész fennsíkot. Kitűnő megfigyelőhely. A betyárok is annak használták. Innen a Patkó fája elnevezés. A közeli erdő szélén lőtték meg Patkó Pistát (1862) a betyárt a társával. A fa legalább 150-160 éves,de nem kizárt, hogy ennél is jóval öregebb.

Ellátni innen Nyimig, Nagyberényig is. A közeledőt már messziről észrevenni. Csak közvetlen közelébe érve ámulunk el: a távolról tölgynek látszó fa valójában fenyő". Az ágrendszere fantasztikus formákat hozott létre az évek során. Felfedezhetünk rajta : szörnyeket, óriás szöcskét, szerelmeseket idéző ölelkező ágakat. A fa sajnos 2012 évben kiszáradt, de méltóságteljes megjelenését, nagyságát szárazon is őrzi.

---

Még több fotó, katt a kis képre:

Nyim Kási-vár

---

Koppány

14 érintőpontos jelvényszerző túramozgalom Külső-Somogyban, a Koppány folyó völgyében és a D-i dombokon.

A túramozgalom több érintőpontja jelenleg nem elérhető, az én bejárásom idején - 2013-ban még jobb volt a helyzet! 

Az érintőpontok felkeresésére ajánlott útvonal a zöld sáv jelzés, mely a pontok egy részét közvetlenül érinti, míg néhányhoz oda/vissza kitérőt kell tenni.

Az ajánlott útvonalon teljesítve a teljes táv a kiírás szerint 55 km. Az ajánlott útvonal Somogyacsán az 1-es érintőponttól a Bonnyapuszta 14-es érintőpontig tart. Nem körtúra de nem sok hiányzik a körhöz. A 14 érintőpont a következő falvakat érinti, Somogyacsa, Szorosad, Törökkoppány és Bonnya. Az 1 – 2 – 3 és 14 érintőpontok lakott területen vannak, tömegközlekedéssel is elérhetők, Somogyacsa kálvária, Szorosad Tök-jó presszó, Törökkoppány Koppány szobor és Bonnyapuszta Koppány csárda.

Az ajánlott útvonal egyben teljesítése számomra sok, ezért darabolni kellett az útvonalat, ami azért volt számomra kissé nehézkes, mert Törökkoppánytól Somogyacsáig nincs az útvonalban tömegközlekedéssel elérhető kiszállási pont így természetesen rá kell gyalogolni az útvonalra néhány km-t.

Én két részletben kerestem fel az érintőpontokat az első túrán a József-hegyi toronytól K-re lévő 7 pontot , míg második alkalommal a túramozgalom maradék, NY-i részét jártuk be. Nem mindenhol mentem az ajánlott útvonalon, főleg a kitérővel megközelíthető érintőpontoknál - ha volt lehetőség - igyekeztem nem ugyanott oda/vissza menni, illetve az útviszonyok is volt ahol eltereltek.

Összességében kb. 46 km-t kellett megtennem, hogy mind a 14 érintőpontot fel tudjam keresni. Az ajánlott útvonal több helyen fonódik a DDP útvonalával, így azzal együtt is érdemes teljesíteni.

A túramozgalom érintőpontjai a kiírás szerinti sorrendben:

1.Somogyacsa Kálvária.
Rendezett területen található, közvetlenül a falu szélén a bekötőút mellett. Az új kerítésen kis kapun kell bemenni mely nyitva volt. A stációk sajnos üresek, a három kereszt jó állapotban van. Az első, fára festett kódot a keresztek mögött kell leolvasni.

2. Szorosad Tök-jó presszó.
A Koppány folyó völgyének következő önálló településén van a második érintőpont itt a presszóban a mozgalomnak saját kihelyezett pecsétje van, ha nincs nyitva, akkor a vele egy épületben lévő kis boltban lehet céges pecsétet kapni. A közelben van a műemlék jellegű rk. templom, vele szemben az I. vh. emlékoszlop és az egykori iskola épületében – mely jelenleg magánlakás – található Bősze Gábor helytörténeti magángyűjteménye. Előzetes bejelentkezéssel látogatható így ez egy későbbi bejárásra maradt.

3. Törökkoppány Koppány vezér szobra.
Ez az érintőpont is faluban, belterületen található. A szobor melletti emléktábláról kell az igazolást leolvasni. Mindenképpen érdemes körülnézni a településen hiszen több érdekességet is találhatunk itt. Géza fejedelem idejében a terület Koppány vezér birtoka volt. A törökök komoly erődítést építettek itt ki , napjainkra az egykori várból gyakorlatilag semmi nem maradt. Az rk. templom műemlék, itt a sekrestyében őrzik a régi török temetőből megmaradt turbános sírkövet. Az ajánlott útvonal ezután elhagyja a Koppány –völgyét és a D-i részen emelkedő dombokra kell felkapaszkodnunk és túránk innen már nagyrészt erdős terepen vezet.

4. Törökkoppány Szőlőhegyi kápolna.
Itt egy évszámot kell leolvasni a közelben álló keresztről. Nagyon szép a kilátás a Koppány - völgyére. A kis kápolna a róla elnevezett Kápolna-hegyen található, építésének dátumát a helybéliek a millennium idejére, az 1890-es évekre valószínűsítik. Napjainkban évente csak egyszer használják, a május végén megrendezett hegyi búcsú alkalmával, amikor a kápolna az ünnepi istentisztelet helyszíne. Védőszentje a Szentháromság.

5. Törökkoppány Török-kút.
A Szőlőhegyről D-felé indulva a zöld jelzésen egy nagy kanyart leírva ereszkedhetünk le a völgybe ahol az erdészeti utat keresztezzük a szépen felújított ifjúsági tábornál. Hamarosan a DDP piros jelzését is keresztezzük és rövid zsákutcán közelíthetjük meg a forrást. Itt a forrásház lépcsőit kell megszámolni. Több pad és asztal is található ezen a régi törökkori emlékhelyen. A falutól délre, a Cseszmei erdõben található a Török-kút, melyet a turisták szívesen látogatnak. Egykor a forrás vizét agyagcsövek vezették innen a törökök épületeihez.

6. Gyertyánosi-forrás
A piros / zöld fonódó jelzésre visszatérve lassan emelkedik az út D-felé haladva. Egy jelzetlen erdei úton leereszkedhetünk ismét az erdészeti aszfaltútra majd egy kanyargós ösvényen a zöld forrás jelzésen érjük el a kis 'kutyaól' jellegű merítős forrást. Vele szemben egy fán található a leolvasandó kódszám és néhány régi tűzrakó hely is látható itt. A szép, erdős terepen lehetőség van jelzetlen utakon megközelíteni a következő érintőpontot A zöld háromszög jelzés kiágazása után nem sokkal indul D-felé egy jól járható út, azon ereszkedve lehetőségünk van az oda/vissza túrázás elkerülésére.

7. Patkó-kút.
Külső-Somogy egyik gyöngyszeme ez a szépen kiépített pihenőhely, esőbeálló, padok, asztalok, kopjafa található a kis erdei tó mellett. A forráshoz rövid sétával juthatunk el ahol a forrás felett egy fán találjuk a leolvasandó kódszámot. Mindenképpen érdemes megnézni a pihenőhelytől ÉNY-ra induló szekérúton a közeli tisztást melynek közepén egy hatalmas, közel 6 m törzskerületű szürkenyár található. Nagyon látványos fa! Somogy megye K-i szélén járunk, a tolnai megyehatár csak néhány száz méter, innen a zöld forrás jelzésen érdemes visszakanyarodnunk a dombok között haladó piros/zöld jelzésünkre.

8. Somogydöröcske József-hegy.
Az erdészet pihenőhelyét a Hunyadi-házat elhagyva Ny-felé haladva hamarosan kiérünk az erdőből. Nyílt, mezőgazdasági terepre érkezünk majd É-felé fordulva a távolban már látszik a József-hegy geodéziai tornya, egy kis kanyarral tudjuk megközelíteni és a zárt ajtó mellett kell leolvasnunk a kódot. A túramozgalom érintőpontjait járva már jócskán 20 km felett járunk , ÉK-felé a völgyben található Somogydöröcske. A faluba a piros sáv jelzésen vagy egy rövidebb, frissen felmért, jól járható erdei úton ereszkedhetünk le a faluba ha szeretnénk a túránkat megszakítani.

9. Somogyacsai pincesor.
József-hegyről, ha tovább indulunk a piros/zöld sáv jelzésen nagyrészt mezőgazdasági területeket érintve kissé ÉNY felé tartva juthatunk el Somogyacsára. A falu szélét érintve a falu NY-i oldalán húzódó szólóhegyre kell felkapaszkodnunk a zöld jelzésen. Itt az egyik pince mellett szépen kiépített pihenőhely és információs tábla található. Az érintőpontot a pince kerítésének anyagával lehet igazolni. Itt is lehetőség van a túra megszakítására a faluban. A pincesor szép épületei mellett elhaladva ismét NY-felé tartunk a domb gerincét elérve ismét szép erdőben vezet az út a piros jelzés már elhagyott bennünket D-felé mi pedig a gerincet keresztezve - melynek É-i végén kb. 1,2 km-re egy nagy földvár is található - ismét ereszkedni kezdünk az Acsai-árok völgyébe. A kis vízfolyást keresztezve gazos, benőtt, régi szekérúton emelkedünk az Igali tető felé, ahova felérve keresztezzük a Kaposvár felé vezető országutat.

10. Hármas elágazás.
Az Igali tetőn néhány száz métert megyünk D-felé majd a zöld, és hamarosan a becsatlakozó piros jelzéseken NY-ra kanyarodva mezőgazdasági terület szélén vezet tovább az út. A Bonnya - Igal közötti sárga sávot elérve egy fán találjuk a következő kódot amit le kell olvasni a kereszteződés közelében. A kódot egy zöld jelzést hordozó fán találjuk.  Utunk innen É-felé kanyarodik.

11. Bonnyai feszület.
Széles, jól járható földúton gyorsan elérjük ezt az érintőpontot is, melynél egy új kereszt látható és mellette romokban az egykori vörös homokkőből faragott régi feszület maradványai. Az új kereszt talapzatáról kel leolvasni a kódunkat. Az ajánlott zöld sáv jelzés tovább vezet É-felé a sárga pedig egy mély horhóban leereszkedik Bonnyára a faluba. Ha eső után járunk erre megfontolandó, hogy melyik utat válasszuk a továbbhaladásra mert a gerincen vezető zöld sáv járhatatlanul sáros, vizes is tud lenni. Ha lemegyünk a sárgán akkor érintjük Bonnya nevezetességét a Somogy Kertje üdülőfalut. Itt szállás, étterem, különböző kiránduló létesítmények, látványos háziállatok is láthatók.

12. Mosolygó Krisztus.
A zöld sávon felülről vagy Bonnyáról alulról a sárga sávon található ez a szép régi feszület. A kódot a talapzat feliratainál találjuk. Bonnyán ismét van lehetőség a túra megszakítására bár már közel a vége sok értelme nincsen. A tömegközlekedés meglehetősen ritka a faluban. A falu utcáin É-felé ki kell gyalogolnunk a Fiad felé vezető országútra. és itt fordulhatunk újra K-felé. A falutól É-ra még kb. 1 km a vasúti megállóhely, azaz végszükség esetén vonattal, azaz 'piroskával' is utazhatunk ide, vagy vissza.

13. Tőzeges-tó.
A zöld sáv az országúton kanyarog tovább, mi is azt követjük, majd hamarosan az É-i oldalon letérünk az aszfaltról egy széles földútra, kis hídon átkelve érkezünk a zöld forrás jelzésig amit oda vissza meg kell járnunk a mocsaras, lápos terület mellett. A Tőzeges tavak É-i részén van a legnagyobb nyílt vízfelület, itt a gyalogút végén ismét egy fára festett kódot kell leolvasnunk. Szép fenyves található a tavak feletti dombon K-felé, míg a másik oldalán a vasút kanyarog. Megfelelő évszakban bizonyára sok érdekes vízi élőlénnyel találkozhatunk itt, beleértve a szúnyogokat is.

14. Bonnyapuszta Koppány csárda.
A tavakat elhagyva mezőgazdasági területen a zöld sáv jelzésen gyorsan megérkezünk az országút mellett lévő Koppány Csárdához, Sáros időben aszfalt is vezet ugyanide. A csárdában a mozgalomnak saját kihelyezett pecsétje van, ne feledjük, hogy itt is és korábban Szorosadon is lehetőségünkhöz mérten éljünk a hely szolgáltatásaival azaz célszerű előbb rendelni valamit, majd utána kérni a pecsétet. A Koppány túra végén a Koppány csárdában természetesen lehetőségünk van egy Koppány tál elfogyasztásával  zárni a túranapot. A buszmegálló a csárda mellett található.

A túramozgalom Somogy egy kevésbé ismert részét kapcsolja be a gyalogos turizmusba, a látnivalók egy részét a DDP is érinti, de a Koppány túra mindenképpen teljesebb ebben a térségben.

Teljesítésem száma: 6.   A túramozgalom jelvénye:

Köszönöm a lehetőséget, hogy megyénknek ezt a részét is megismerhettem.

---

Még több fotó, katt a kis képekre:

Koppány 1. (Keleti rész)

---

Koppány 2. (Nyugati rész)

---