2013. december 1., vasárnap

Kási - vár

A Somogyi Várak túramozgalom kötelező érintőpontja.


Panorámakép a varak.hu honlapról.

Gyakorlott túrázók és várbarátok jól tudják, hogy erdei földvárainkat csak lomb mentes évszakban érdemes felkeresni, hiszen ezekben a hónapokban a fákkal benőtt várak területe is áttekinthető. Külső-Somogy erdő rengetege rejti megyénk két legszebb és legjobban áttekinthető földvárát de Magyarország teljes területét tekintve is a leglátványosabbak közé tartozik a Kási-vár és a Böre-vár. Kevesen ismerik még ezeket az erősségeket de a természetjárók aktív közbenjárásával már jelzett turistautakon is megközelíthetjük ezeket a várakat.
Ezen a kellemesen borzongató deres reggelen a Nyim közelében található Kási-várat kerestük fel. Negyedik alkalommal járok itt és még mindig megfog a hely hangulata, az egykori erősség szépen megmaradt sáncaival, a kiemelkedő belső platóval. A vár Nyim, Bábonymegyer vagy a DDP útvonalán akár Siófokról is elérhető de az erdei utakon kizárólag gyalog.

A tél első napján a tiszta és napos időben szarvasbőgéstől kísérve a Nyimi-patak völgyén közelítettük meg a várat majd a DDP-re tértünk át és közvetlenül a vár előtt egy szántóföld szélén átvágva jutottunk el az erősséghez.
Származási hely: Nyim Kási-vár

Mindenképpen meg kell említeni a helyi kerületvezető erdész – Papp Árpád – munkáját aki egy információs táblát állított a vár sáncárkába ahol az erre járók megismerhetik a vár történelméből azt a keveset amit tudunk, de saját gondolatait is megosztja velünk. Elhelyezésre került egy kis vendégkönyv is amiben a vendégek véleményét várja, természetesen mi is beírtunk.

A várnál geoláda is található, jó volt a vendégkönyvben az erre járó kesserek írásait is olvasni. Megyénk e csodáját lényegesen ismertebbé kellene tenni természetesen ügyelve a hely épségére tisztaságára, érintetlenségére.


A vár és a hozzá tartozó település történetéről: 
Az alábbi idézet forrása: Tóth Tibor Elfelejtett somogyi várak

 Kevesen tudják, hogy a Nyimi patak völgyében levő vár vidékünk második legépebben maradt erőssége. Sőt a legjobb védelmi helyzettel rendelkezik. Nemcsak a rendkívül kedvező földrajzi hely - a meredek, 245 m magas hegy; melynek tetejére épült- teszik szinte be-vehetetlenné, hanem nagy földből készült védőművei is. Építtetője ismeretlen. A majdnem szabályos kör alakú vár az Árpád-korban épülhetett, s védelmet nyújtott az alatta elterülő Kás falu lakóinak: Bár a települést csak 1229-ben említik először, a vár már az ezt megelőző században is állhatott. Ezt bizonyítják az előkerült kerámia töredékek. A falu a XIII. században a székesfehérvári káptalané. Hamarosan azonban már a nevezetes Csák nemzetség dudari ágáé. Azé a nemzetségé, mely 12 ágra oszlott; s a trencsényi ág leghíresebb sarja, Csák Máté. Egy évvel az Árpád-ház kihalása után a dudari ág három családja osztja föl egymás közt a kási birtokot. A Csák nemzetség tagjai a vértesszentkereszti kolostorba temetkeztek. Valamelyik sarj e nemzetségi monostornak adományozza Kast. 1424-ben birtokos még itt a fehérvári Szent Miklós prépostság, s a budai káptalan is. Ezen esztendőben említik először és utoljára határában a Nagyhegyen (mons Nagheg) várát. Aki feljutott ide, tanúsíthatja, hogy 570 éve pontosan fogalmaztak, valóban nagy ez a Nagyhegy. 1460-ban Kás fele része Torvei Ugrón kezében volt. E férfiú pecsétje is hitelesítette Hunyadi János kormányzóvá választásának iratát. Aztán jött a török hódoltság kora. A közeli foki és endrédi török erősségek nem nyújtottak védelmet a portyázó magyar végváriak ellen. Fenyegető közelségben volt a Balaton túloldalán a tihanyi erősség. A Kási várnak kicsi az alapterülete. Hadászati jelentősége tehát igen csekély. Nem véletlen, hogy a törökök nem itt e különben jól védhető helyen hanem a közeli Ságváron kezdtek hozzá 1558-ban a várépítéshez. A pusztulástól Kast nem oltalmazhatta meg közeli vára sem. 1534-ben még a megye legnépesebb települései küzött van a maga 24 portájával, 1565-ben már pusztaként említi a török adóösszeírás.
...
Csodálatos látvány tárol szemünk elé. Egy majdnem szabályos csonka gúla alakú tető emelkedik meredeken és magasan. Magunk elé pillantva látjuk, hogy nem lesz könnyű feljutni rá, hisz kettős árokrendszer védi az erősséget. Néhol kb. 5 m mély és több mint 7 m széles. Felérkezve a tetőre szemügyre vehetjük azt a hatalmas sáncrendszert, mely a biztonságot szolgáltatta. Az ostromlóknak először az óriási szintkülönbséget kellett legyőzniük: 250 m-en 70 métert. A legmeredekebb oldal az északi és a keleti. Itt a váron kívül még egy-egy terasz szolgálta az eredményes védelmet. A bejárat a nyugati oldalon található.

Rejtély azonban; hogy a szigetként kiemelkedő vártetőre hogyan vitték föl azokat a téglákat és köveket, melyekből az épület vagy épületeket készítették, illetve hogyan közlekedtek egyáltalán. Ugyanis mindegyik oldala egyformán meredek: A sáncok monumentálisak. Óriási munka lehetett ezt megcsinálni. Rengeteg kézre és sok esztendőre volt szükség míg elkészült.
 

Gyalogtúránkat körtúrává alakítva az erdők D-i szélén indultunk tovább következő célpontunk a Patkó fa felé. Eddig csak hírből ismertem hiszen megyénk egyik legszebb és talán legnehezebb teljesítménytúrája a Ságvári rendezésű Löszölő túra erre vezet. A nyár közepi túra egyik kritikus része ez a terület, hiszen teljesen nyílt terepen kell több km-t megtenni.

Mi is élveztük a szép napos időt és már messziről feltűnt a szántóföld közepén álló látványos fenyő. Sajnos 2012-ben kiszáradt és a természet erejét ismerve ezen a nyílt területen már nem sokáig gyönyörködhetünk benne.

Érdemes gyorsan felkeresni. A fát egy faragott emlékoszlop is díszíti. Ott jártunkkor út nem vezetett a fához, az őszi szántás során teljesen körbe szántották.

Nyim község honlapja így ír a fáról:
 
1862-ben a nyimi sűrűben lőtték meg Patkó Pista betyárvezért társával együtt. A megyeri temetőben emléküket szépen faragott kopjafa őrzi.Nyim fölött a dombtetőnszántóföld közepén egy magányos, hatalmas fát láthatunk. Méltóságteljes megjelenésével uralja az egész fennsíkot. Kitűnő megfigyelőhely. A betyárok is annak használták. Innen a Patkó fája elnevezés. A közeli erdő szélén lőtték meg Patkó Pistát (1862) a betyárt a társával. A fa legalább 150-160 éves,de nem kizárt, hogy ennél is jóval öregebb.
Ellátni innen Nyimig, Nagyberényig is. A közeledőt már messziről észrevenni. Csak közvetlen közelébe érve ámulunk el: a távolról tölgynek látszó fa valójában fenyő". Az ágrendszere fantasztikus formákat hozott létre az évek során. Felfedezhetünk rajta : szörnyeket, óriás szöcskét, szerelmeseket idéző ölelkező ágakat. A fa sajnos 2012 évben kiszáradt, de méltóságteljes megjelenését, nagyságát szárazon is őrzi.

Még több fotó, katt a kis képre:

Nyim Kási-vár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése