Nem tartozom a téli túrákat nagyon kedvelők közé de a TTSE könnyed kis túrája kimozdulásra késztetett. Előző nap kb. 10 cm friss hó esett, olyan igazi vizes, tapadós, ágakat tördelő hógolyózásra késztető valódi HÓ.
A fák csillogtak a napsütésben a hótól és nagyon szép volt már az utazás is a hóval fedett Belső-Somogyi tájon. Nagyon sok állat, nagyrészt őz futott versenyt velünk. Elég korai volt a vonatunk, Mártit még megvárta majd azonnal indultunk is. Mint másnap kiderült Éva és Karcsi úgy tudta, hogy a vonat 1 perccel később indul, tévedtek, így aztán 8 fős volt a csapat. A vonaton külön kocsit is kaptunk így aztán II. Szabó László túravezetőnk részletesen ismertetni tudta a falu, és a környék látnivalóit, történelmét, igazán hasznos információk voltak.
A fák csillogtak a napsütésben a hótól és nagyon szép volt már az utazás is a hóval fedett Belső-Somogyi tájon. Nagyon sok állat, nagyrészt őz futott versenyt velünk. Elég korai volt a vonatunk, Mártit még megvárta majd azonnal indultunk is. Mint másnap kiderült Éva és Karcsi úgy tudta, hogy a vonat 1 perccel később indul, tévedtek, így aztán 8 fős volt a csapat. A vonaton külön kocsit is kaptunk így aztán II. Szabó László túravezetőnk részletesen ismertetni tudta a falu, és a környék látnivalóit, történelmét, igazán hasznos információk voltak.
Ötvöskónyi főpályaudvara jelenleg egy táblából és egy havas padból áll. A falu É-szélének közelében szálltunk le a vonatról és megkezdtük annak elfoglalását.
Első célpontunk a Somogyi Várak túramozgalomban szereplő várrom felkeresése volt, ezután úttalan utakon megkerestük az öreg hársfát, melynek megtekintése jelenleg problémás, és ugyanez a helyzet a lezárt kastéllyal is. A mozgásérzékelős riasztó is tökéletesen üzemelt! Remélhetőleg hamarosan lesz lehetőség a szép dolgok szabályos felkeresésére! Miután minden tervezett látnivalót megnéztünk a település vendégváró infrastruktúráját is felmértük.
A fagyizó zárva volt de az összes többi egység megfelelően üzemelt és az igazoló pecsétet is megkapta akinek kellett. Erre a legalkalmasabb hely a Nemzeti Dohány és kocsma hivatal volt.
Miután a hóviszonyok miatt az országúti gyaloglás nem volt biztonságos így egyhangúlag megszavaztuk, hogy a másik falut majd legközelebb nézzük meg. Beleg megvár. Szép nagy vadliba rajok húztak el ÉK felé mi pedig követve őket haza vonatoztunk.
Köszönöm a túrát, sok szépet láttunk hallottunk.
Ötvöskónyi
Belsõ-Somogyban, Nagyatádtól mindössze 8 kilométerre északra, fekszik Ötvöskónyi. A Dombóvár - Gyékényes vasútvonalnak itt önálló vasútállomása van, de az autóbusz-közlekedés is kiváló, ugyanis a 68-as fõútvonal mentén található a falu. Ez a vidék a Rinya vízgyûjtõ területe.
Ötvös nevét 1333–1335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-ben
Vtves és Wthwes alakban írták. A település első lakói feltehetően a 11.–12.
században királyi ötvösök voltak, akik a segesdi, majd később a királynéi ispáni
központ ötvöseiként dolgoztak. A 16. század elején Báthori-birtok volt, majd
pedig Pekry Lajos birtoka lett, a Báthoriak leányágából. A Báthori család itt
várat is épített. Az 1500-as évek elején készült török portaösszeíráskor Magyar
Kristóf és Miklós, valamint Óvári Fülöp birtokának írták. 1530-tól Pekry Lajos
birtoka volt. 1534-ben a Bécs ellen portyázó Szulejmán csapatai Ötvös várát is
elfoglalták, 1564-ben már csak mint puszta szerepelt. 1566-ban Szigetvár eleste
után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel.
1594-ben Zrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka
volt. 1600-as évek végén végzett összeírás már Somogy vármegye újratelepült
községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, a Batthyány és a Pekry
családok voltak.
Ötvöskónyi 1929-ben jött létre Ötvös és Kónyi községek egyesítésével, bár a
nevet már korábban is használták a két település közös vasútállomásának
jelölésére.
Ötvöskónyit 1984. január 1-jén Nagyatádhoz csatolták, 1994-ben lett újra
önálló község.
A várrom
A középkori Ötvös várkastélyát az ecsedi Báthori család építtette,
valószínûleg a XV. század második felében. Átalakítására a XVI. század elején
kerülhetett sor és ennek eredményeképpen jött létre egy téglalap alaprajzú
várkastély. Északnyugati és délnyugati sarkán rondella, északkeleti és délkeleti
sarkán négyzetes alapú torony állt. Délkeleti részén felvonóhidas gyalogkapu,
déli oldalán nagyobb kocsibejáró nyílt. Az északi palotaszárny alatt boltozatos
pincéket tártak fel, amelyek legkésõbb a XVI. század elején épülhettek. Az
erõsséget döngölt agyagsánccal, illetve cölöpök köré döngölt földtömítéssel is
védték, a sáncon kívül pedig palánk kerítést létesítettek. A rondellákat és
falakat a XVII-XVIII. század folyamán bontották el.
Már az 1966. évi ásatás során igen értékes, reneszánsz kályhaszemek és más,
XV-XVI. századi edénytöredékek kerültek elõ. Az 1970-74 közötti feltárások
rendkívül gazdag anyaga származik a XVI. század elejérõl. Így például a félhold
és patkóalakú bélyegdíszes téglák alapján valószínüsíteni lehetett egy somogyi,
Kaposszentjakabon (Zselicszentjakabon) és Somogyváron is megfigyelt, XVI.
századi építõmûhely tevékenységét.
Háromszáz éves az ötvöskónyi hárs (HÉT HÁRS)
A múlt század végén épült ötvöskónyi Chernel-kastély parkjában hatalmas,
odvas hársfa áll. A fa törzsének jelentős része elpusztult, ezért tényleges
korának megállapítása nehéz. Eredetéről, történetéről számos, a falu lakói által
őrzött legendatöredék, hiedelem maradt fenn. Egyesek szerint a fa a
honfoglalással egyidős, mások szerint a tatárjárás korában gyökerezik. Életkora
a szakemberek szerint is legalább 250-300 évesre tehető.
A lombkorona ármérője és magassága egyaránt húsz méter körüli. Törzsmérete
azért olyan tekintélyes, mivel hét sarj-eredetű törzs összefonódásából,
össze-növéséből keletkezett.
A 19-20. század fordulóján villámcsapás következtében megnyílt. A második
világháború után kigyulladt, belseje szinte teljesen kiégett. Télen halott-nak
tetteti magát, de minden tavasszal új életre kel, rügyezik. Nyárra dús lombot
növeszt, virágzik. Súlyos sérülései ellenére is él! Hazánk egyik legidősebb
fája. Szabados Tamás és Rozsnyai Margit kisfilmje révén országos ismertségre
tett szert.
A Hős-fa címet 2011-ben az Ökotárs Alapítvány játékán kapta meg.
Chernel-kastély vagy Chernel–Czindery-kastély
A kastély 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa a Novák család volt. A második világháború előtt Matán István kezdeményezésére gyümölcssűrítmény-készítő üzem indult be a kastélyban.
1954-től vagy 1955-től tüdőgyógyintézetet rendeztek be benne, 1987-re felújították, majd a nagyatádi kórház pszichiátriájaként működött.
A 21. század elején körülbelül 80 beteget látott el és 15 főnek adott munkát. 2015 augusztusában a pszichiátria kiköltözött a kastélyból, a betegeket Nagyatádra, egy új kórházi épületbe költöztették. Jelenleg lezárt állapotban van a terület és az épület kihasználatlan.