A templom
A Római Katolikus Templom a Szent L.tér 1.sz.alatt található. A barokk stilusú templom alapkövét 1742-ben tették le a szentélynél.Ekkor a sekrestye és a szentély került megépítésre. A felszentelt templom védőszentje Szent László magyar király lett. A templom 1749-ben szilárd anyagból készült tornyot kapott. 1861-ben a templomot két oldalszárnnyal bővítették és felül kettő karzattal. 1908-ban az oldalhajók bővítésre szorultak , ekkor alakult ki a jelenlegi állapot . A templom 1927 november 27.-én 4 új harangot kapott, melyet Szlezák László Magyarország legjobb harangöntője készített. A templomban található freskókat újrafestették 1934-ben,melyet Miskolczy Ferenc festőművész végzett el. A templom mennyezetét négy allegorikus fereskóval, a fő ívet kiterjesztett kezű Jézus freskóval,a galériák feletti íveket a négy evangélista freskóval,a szentély mennyezetét allegorikus freskóval díszítette. 1977-ben új liturgikus tér került kialakításra.1983-ban az orgona átépítésre került.
A tájház
A Tájház Attila u.12.sz.alatt található.Az épület a 19.század végén épült és most is őrzi eredeti formáját.Ebben a népi lakóházban kerül bemutatásra a helyi népművészeti értékek. Az épület teljes felújitása és a bemutatott anyagok restaurálása 2002 évben fejeződött be és ezáltal újra látogatható.
A Kopácsy Kúria
Az 1890-es években épült,klasszicista stílusban..A Kopácsy család tulajdona volt.Régebben itt volt a jegyzőség.Jelenleg ipari üzemként hasznosítják.
A Régi Óvoda épülete
A Kossuth L.u.2.sz.alatt található. Az épület 1804 körül épült.A Veszprémi Püspökség építette és egyben tulajdonos is volt.Az épületben felhasznált téglákat a leventék égették a helyi téglaégetőben. Az épület észak-déli szárnya cseh-süveg boltozatos,a kelet-nyugati szárny stukatúrozott,gerenda födémmel, kettős cserépfedéssel.
Az épület fő funkciói voltak:tiszttartó - lak,tiszti lak, iskola,óvoda.Jelenleg az épületben az általános iskola konyhája és étkezője üzemel. Az épületet szertnénk teljesen felújítani és új funkciót adni neki.Terveink szerint turista-és diákszálló és szolgálati lakás kerülne kialakításra az épületben.
A Balatontól délre, 15 kilométerre, a Balatonlelle és Andocs közötti út mentén fekszik a település.
Az ásatások azt bizonyítják, hogy Karád már a római korban is lakott hely volt. Az Akasztófai-dombon végzett feltárások során Marcus Aurélius császár korabeli fémpénzek, tégla- és habarcsmaradványok kerültek elő. A köznyelv ezt a helyet Fehér-hegynek nevezi. Csak találgatás és feltételezés, hogy van-e összefüggés e megnevezés és az ugyancsak fehér fonallal készülő, világszerte ismert karádi hímzés között.
A nép ajkán itt született dalok is bővizű forrását jelentették itt a kutatóknak, a népdalgyűjtőknek. Először Dávid Gyula, majd 1934-35-ben Kodály Zoltán is gyűjtött itt. Az ő javaslatára két évtizeddel később Vikár László több mint ezerkettőszáz dalt és dallamot jegyzett fel.
Jelentős kultúrtörténeti dokumentum is főződik a községhez. 1882-ben itt kapott segédtanítói állást Ziegler Géza, aki később Gárdonyi Géza néven vált ismertté. Családi gyökerei a közeli Szőlősgyörökre nyúlnak, ahol az író nagyszülei éltek. Gárdonyi Géza tanítói pályafutása Karádon kezdődött, a későbbi híres író négy évig tartózkodott itt.
Az iskola falán emléktábla hirdeti az író itt kezdődött segédtanítói múltját, felirata: "Gárdonyi Géza emlékének Somogy vármegye tanítósága 1924".
Itt kezdte tanítói pályafutását 1882-ben Ziegler Géza, aki később Gárdonyi Géza néven vált ismertté. A később híressé lett író négy évig tartózkodott itt. Naplójában, írásaiban kissé keserűen, csalódottan örökíti meg ezt az időszakot. Az én falum című novelláskötete a karádi, nem éppen felhőtlenül boldog éveket idézi.
