Az embernek tisztában kell lennie a korlátaival; nem szabad semmilyen kalandba belevágnia anélkül, hogy rendelkezne valamilyen megbízható tervvel arra az esetre, ha valami nem úgy alakulna, ahogy elképzelte. - Bear Grylls -
2003. augusztus 7., csütörtök
2003. július 5., szombat
Kisújbánya Ezüst jelvényes túravezetői tanfolyam
A Tolna megyei Természetbarát Szövetség rendezte ezt a hétvégi oktatást és gyakorló túrát a Mecsekben.
2003. május 17., szombat
Lovasberény - Pátka túranap
Lovasberény - Pátka túranap
Futó- és túranap a Velencei-hegységben
Forrás: Fehervar.net 2003. május 18.
A tavasz folyamán 53 kilométernyi új turistautat jelöltek ki a Velencei-hegység északi oldalán. A Meleg-hegyen és az Antónia-hegyen átvezető és a Técsi-völgyet átszelő, majd a lovasberényi
kastélyparkon át a pátkai víztározóig vezető utakat a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség szervezésében teljesítménytúrákkal és futóversenyekkel avatták fel május 17-én.
Az ország minden részéről érkezett mintegy 1500 természetjárót a fehérvári vasútállomásról különvonat vitte Lovasberénybe azon a bicskei szárnyvonalon, amelyen harminc éve nem járnak személyvonatok.
A túranapot a lovasberényi Cziráky-kastély elõtt Heiter Tamás, a falu polgármestere nyitotta meg, majd a természetjárók birtokba vették az új turistautakat. A merészebbek a 40 kilométeres teljesítménytúrát választották, a kevésbé edzettek pedig a 10 kilométeres távon
indultak el.
Az erdei és mezei futóversenyeket a Futapest szervezte "Futapest Crossfutás" címmel, szintén két távon: 5 és 20 kilométert futhattak a versenyre jelentkezők. A családi kikapcsolódásra, pihenésre, sétára vágyók a kastély parkját és a pátkai víztározó környékét foglalták
el, itt a sportolási lehetőségek mellett kulturális programok várták a kirándulókat. Délután sárkányrepülő - és hőlégballon-bemutatók szórakoztatták a kirándulókat, de volt horgászverseny, focimérkőzés
és tábortűz is.
A szervezők szándékai szerint a remek hangulatú
túranapot a jövőben évente megtartják, és folytatják a turistautak kialakítását is: Pátkától Csákvárig festik fel a jelzéseket.
Még több fotó, katt a kis képre:
Még több fotó, katt a kis képre:
2003. május 1., csütörtök
2003. április 5., szombat
Kaposgyarmat Cseppköves mésztufa hasadék
Az aprófalvas Zselic nem tartozik a természetjárók által gyakran és főleg nagy tömegben látogatott területek közé. Talán ennek a kisebb érdeklődésnek köszönhető, hogy több olyan eldugott és kevéssé ismert geológiai képződmény található ezen a tájon, mely méltán ejtheti ámulatba az erre tévedőket.
Zselic általános “építőanyaga” a lösz, mely nagyrészt észak-déli irányú dombhátakba rendeződik. Az átlagnál csapadékosabb időjárás és a patakok eróziója következtében mély löszszakadékok alakultak ki, melyek igencsak megnehezítik az erdőben barangoló turista életét, ha véletlenül ilyen keresztezi utunkat.
Zselic turistatérképe is jelzi a Kaposgyarmat község határában megbúvó, védett területté nyilvánított cseppköves mésztufa hasadékot, mely az egyik legszebb, de nem egyedülálló ilyen képződmény a tájegységben.
Kaposgyarmat több turistaútvonalon is megközelíthető: a zöld sáv jelzés áthalad az alig 150 lelkes kis falun, míg a kék sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) nem messze tőle délről közelíti meg a területet, de később Simonfa irányába kanyarodik el. A kéktúrázóknak – ha idejük engedi – érdemes kitérőt tenni, és megnézni ezt a hasadékot. Kaposvár viszonylagos közelségének köszönhető, hogy a városból közvetlen autóbuszjárattal könnyen elérhetjük a falut, de ideális célpont lehet egy kerékpáros túrához is, mivel Zselicben több jól járható erdészeti út található.
A hasadékhoz jelzett turistaút nem vezet, és nem is fog vezetni éppen a tömeges látogatottság megelőzése miatt. Ha a zöld sávon haladunk délről közelítve a falut, akkor rögtön a község határában a nagy fehér istállóépület után jobbra fordulva átvághatunk egy néhány száz méteres réten, majd a hegy lábát elérve – az erdőben délre fordulva – egy kis kanyargó patakot követő ösvényt találunk.
Ezt követően a patak elágazik, itt a jobb oldali ér jön a fenti hasadékból. Mehetünk a szakadék alján a patakmederben vagy a hasadék bal peremén. A végponton tulajdonképpen le és fel is lehet mászni, de nem egyszerű, mert vagy sáros, vagy poros az avar, és akkor szinte járhatatlan a meredek oldal. Természetesen ügyeljünk arra, hogy látogatásunk maradandó kárt soha ne okozzon a természetben!
A képeken is jól látható, “zselici” méretekben hatalmas szakadék végfalán több vízszintes, megkövesedett hasadék található, melyekből folyamatosan, de az időjárás függvényében csepeg a víz. A bal oldali falat vastag mohás, vizes mésztufakéreg borítja. A szemközti falon tárul elénk a helybeliek által “Bivalyfej” névre keresztelt nagyméretű mésztufaképződmény.
A terület bejárását összeköthetjük az innen délre, Gálosfa község határában található Csepegő-kő megtekintésével, melynek érdekessége, hogy egy bővizű forrás fakad a hasadékban
Még több fotó, katt a kis képre:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)